Egy 1982-es képzeletbeli punkfarsangon még elég volt a párducbőrmintás nadrág, a letépett ujjú póló és nagyi szemceruzája ahhoz, hogy valaki meggyőzően hozza a punkcsajt. 1987-ben már egy szűk farmerre húzott rózsaszín műszőr muff is elég lett volna ahhoz, hogy kitörjön a pesti punkforradalom, hogy aztán Malcolm McLaren butikot nyisson a Nagydiófa utcai Hunky Punky mellett.

Előkerült egy 1987-ben rögzített kazetta, amelyen csajokból alakult punkbanda dalai hallhatók. Persze most minden egykori punk összeráncolja a homlokát: nem volt Pink Delta nevű zenekar, mert ők aztán minden punkzenekart ismernek.

Ki nyer ma? 

Tényleg nem volt, de mégis előkerült valami. Igaz, nem egy Orwo kazettáról, hanem Weiler Péter képzőművész laptopjából. És akár ki is jelenthetjük: megszületett minden idők legjobb magyar csajpunklemeze, és egyben megszületett az első magyar punkmusical is.

Ez Weiler Péternek, az ország egyik legizgalmasabb és legcoolabb képzőművészének Delta Punk projektje, azaz a képzeletbeli, pécsi képzős csajokból álló zenekar 1987-es kazettája, ami nem más, mint egy parádésan elbeszélt zenekartörténet a Kádár-kor végnapjaiból. Egy coming-of-age sztori másfél perces punkslágerekben elmesélve, egy punkmusical, amelynek van eleje, közepe, vége, van benne szerelem, melodráma, korfestő márkák, hangulatok és kimondottan szórakoztató dramaturgiai fordulatok.

Játék és muzsika 25 percben 

A zenét Weiler AI-jal generálta, a szövegek a sajátjai, amelyek leginkább Hazai Attila szerethetően modoros novelláira és Garaczi László nyolcvanas években írt, punkosan posztmodern szövegeire emlékeztetnek, de mégis: ezeket Weiler alkotta, jól felismerhető, önálló entitások. A zenei stílusnak megfelelően a számokban rendre visszaköszön az erősen vulgáris szókincs.

Nyolcvanas évekbeli, vidéki felnövéstörténetet így még senki nem írt, és nem is született olyan mű, amely közben folyton rákérdez arra, hogyan születik a műalkotás, és mi is az a koncepció.

Az album a Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben intrójával indul, és amit azután hallunk, az valóban játék és punkmuzsika. És hogy ki lesz a nyerő? A hallgató mindenképpen. 

Az első dal, a Szex, mitszólsz? elindítja a közös gondolkodást, azt, hogy zenekart kellene alapítani, olyat, mint a Sex Pistols, és ehhez nevet kéne kitalálni.

Felvetődik több ötlet is (Szex mitszólsz, Panel Pofon, Magyar Osztrigák), majd valaki bedobja a Pink Delta nevet, és megérkezik a lakonikus válasz: Ja, fasza. Ezután a csajok elmennek gitárt lopni, és rögtön le is szögezik:

Szarok a rímekre, ahogy ezt hallod, / magyarból kettes, ötösből hármas.

Amikor meghalljuk a Kurvaképzőt, rögtön beugrik, hogy a zenekart is el lehetett volna így nevezni, de nincs időnk ezen gondolkodni, mert ez a lemez egyik legjobb dala. Kilencvenes évek végi pop-punk szám, mindazok rémálma, akik művészeti főiskolákon szerettek volna továbbtanulni, de nem vették fel őket.

Megjött a két levél, kár volt a bélyegért. / Anyám sír, apám nevet / Ipari tanuló leszek / Kurva Képző, / kurva Színmű... / Nem leszek festő, / helyette majd villanyszerelő / vagy formaöntő. / Keravillban eladónő. / Barbi néni volt a protekcióm / Nem szólt oda a hülye picsa. / Azt mondta, ilyen tehetségnek / a felvételi sima liba / Nem vettek fel! / Nem vettek fel! / Cigiszagú kurva Színmű! / Fáradt szoci raci Képző! Pedig jobban festek, mint a Kádár János

Erős művészi koncepció

Az album tele van izgalmas jelenetekkel, igazi koncept-punk jellegű anyag, bizonyos szempontból rokona a Bikini 1983-as Hova lett? című lemezének. Persze míg a Bikini-albumot zseniális zenészek írták Nagy Feró kreatív igazgatásával, addig a Pink Delta esetében a zenét az AI generálta, de ne legyünk álszentek, a hangmintákat loopoló hiphop, az micsoda?

A hiphopproducerek sok esetben szintén hozott anyagból dolgoznak, és leginkább akkor kerül fel egy számuk a listákra, ha a refrénjeiket nagy slágerekből emelték át. Vagy ott vannak a csodaproducerek, akik nélkül sok poplemeznek nem lett volna releváns hangképe. A Pink Delta mesterséges kreatúra, de egy kimondottan erős művészi koncepcióra építve, tele önironikus, önreflexív eltávolításokkal.

A nosztalgia hullámsírja

Azt éneklik a csajok a címadó, 1987 című dalban, hogy Jövőd itt van már a múltban, / Ebben a nosztalgia-hullámsírban. / Én már nem megyek sehova, / mint a csernobili izotópok, / innen nem tágítok. Szóval, itt egy projekt, amely magában a nosztalgia-hullámsírban született, olyan nyolcvanas évek végi álmokkal, mint amit a fehér Milka jelentett a lányoknak, amit szintén megzenésített Weiler.

A Fehér Milka című dal egy ironikus szerelmi jelenet, amelyben a főhős lány a pasijával, Gerivel arról fantáziál, hogy Simson motorral áttörik a határsorompót, úgy disszidálnak Ausztriába. Jó lenne Pécs helyett Bécsbe menni, / csak áthajtani a sorompón. / Utánunk lőnek, a golyókat majd én felfogom. / Ratatatatatata Ratatatatatata / Ahhh, eltaláltak szerelmem, nem jutok el... Bécsbe, / ebből nem lesz TikTak, sem fehér Milka.... / Meghaltam. Most nagyon meghaltam.

Szomorú vasárnap a telepen

És pont egy ilyen lemez hiányzott 1987-ből, de helyette kaptunk egy majdnem punk filmet, a Szerelem második vériget, ami majdnem Pécsett, azaz Szegeden játszódott. Diákfilm volt, és azért nem vitték Debrecenbe, mert azt Nyilas Misi már lefoglalta.

Az album nemcsak fantáziálásokkal van tele, hanem kis reáliákkal is, ott van például a Szomorú vasárnap című lakótelepi életkép... Van valami ebben a napban, /ami különösen szar / és megmagyarázhatatlan. / Talán, hogy nincs mit csinálni, / Max a Fülesben képeket összepipálni. / Lehet, inkább írok egy számot, / Valami lopott címmel hátha jó lesz...

Itt is előjön az önironikus önreflexivitás, és ezt hajtja tovább a Bebasztam című punk helyzetjelentés is: Be vagyok baszva, legyen ez a refrén, ja, legyen ez. / Szóval be vagyok baszva / be vagyok baszva. / Holnap nem fogok emlékezni / semmire, ezt a számot sem én írtam...

Légfrissítő

Az album tárgykatalógusa a Wunderbaum című autóillatósítóról szóló, megkapóan lírai szöveggel teljesedik ki: Nyugati illat és keleti autó. / Gyűrött karton, lógó basz, / emlék egy utazásról, ahol talán nem voltunk még. Az 1987 tele van korfestő rekvizitumokkal, de itt ez nem csak színezék, illatosító, nem csak egy öncélú tárgykatalógus – Weiler minden alkalommal 

Mindezen túl az album számos regiszterben képes megszólalni. A Világ festői, egyesüljetek! olyan, mintha a kollégiumi diáktanács vezetője adná elő egyfajta KISZ-es nyelven, hogy nem lett belőle senki, ahogy a generációja sem tudja kifutni magát... 

Kérem, én Pécsről jöttem festékért. / Olajfestékért meg akrilért. / Nem mindegy? / Az eladó pontosan tudja, / hogy nem lesz belőlem semmi. / Nem lesz belőled semmi / Nem lesz belőlünk semmi. / Kár ezt a képet megfesteni. / Pedig iparkodom, / mint a pécsi munkássportklub hősei, / és jó volt a pályaválasztás. / A művészeti szakképzés, / a szakirány meg a szakosodás. / Szarakodás a színekkel. / Nem lesz belőlem semmi.

Bécsi szál 

A legjobb az album zárlata, a FIN című dal, amely elmondja, hogy miért értelmetlen az egész Pink Delta-produkció. Ez a kazetta eddig így ennyi, / kár, hogy soha nem fog megjelenni... / Ahhhh, stadionok, csarnokok és művházak / a sok millió ember, aki nem jött el. / Van egy jó és sok rossz hírem, / ez volt a Pink Delta / Most menjetek haza. / Oszoljatok, rendőrök kezében már ott a gumibot. / Van egy jó és sok rossz hírem, / ez volt a Pink Delta.

Az egészben az a legjobb, hogy maga a lemez is élvezhető. Nemcsak a következetesen felépített program izgalmas, nemcsak a koncept-art fogja meg az embert, hanem a generált számok is működnek. Igazi dalok is lehetnének, amelyeket beleng a képzeletbeli, 1987-es Wunderbaum légfrissítő illata, miközben épp a pécsi Uránvárosból tartunk Bécs, azaz a szebb jövő felé.

Pink Delta: 1987
magánkiadás
25 perc 12 dal

8/10