A Sziget zárónapján három eltérő hangzásvilágú indierock-zenekar is fellépett az A38 hajó színpadán. Nem csak a helyszín és a címke egyezett, koncertjeik szinte egymás után következtek.
Az A38 sátrának vasárnapi programját a The Bots nevű kaliforniai "afropunk" duó indította. A tizenkilenc éves Mikaiah Lei és a mindössze tizenhat éves Anaiah Lei nemcsak zenésztársak, hanem testvérek is – egy kínai édesapa és egy afro-karibi édesanya gyermekeiként születtek. "A Black Keys jobb kinézettel" – fogalmaz velük kapcsolatban találóan az egyik YouTube-kommentelő.
A skót Franz Ferdinand fellépésére nehéz lenne azt mondani, hogy az év attrakciója volt a Szigeten. Az első lemezük után még simán az volt, az egy évvel későbbi visszatérésük is azon kevés pillanatok közé tartozik, amikor egy zenekar a lehető legjobbkor érkezett Magyarországra. Én annyira szeretem ezt a zenekart, hogy még a Tonight lemez turnéjához csapott Volt fesztiválos koncertjüket is megnéztem, és utána volt szerencsém Bécsben is látni Alex Kapranosékat, pedig akkor már végképp nem lehetett azt mondani, hogy óriási szenzáció a Franz Ferdinand.
A titok az, hogy ez a zenekar a gitárpop 2000-es évek elején produkált csúcsra jutása után azon kevesek közé tartozik, akik elfogadták a B-listát, és egyszerűen csak koncerteznek, és megdöbbentőn lassan, de gyártják a lemezeket. Most épp megint négy év kellett ahhoz, hogy augusztus 26-án majd hivatalosan is megjelenjen a negyedik, Right Thoughts, Right Words, Right Action címet kapott lemezük, ami az előzetesen ismert dalok alapján pontosan úgy szól, mint a tíz évvel ezelőtti Franz Ferdinand.
Persze lehet itt szidni Gerendai Károlyt, hogy mégis miért így néz ki a Sziget 2013-as lineupja, de az az igazság, hogy tökre igaza van. Nem kulturális miniszter ő, neki és stábjának annyit kell megteremtenie, hogy legyen pár zajforrás, ami odavonzza az embereket vedelni a 640 forintos Drehert. Az, hogy ezt leginkább Prodigyvel és társaival lehet Magyarországon elérni, nem az ő hibája.
Ennek a vonalnak az egyértelmű csúcsa az eddig a Balaton Sound rezidens DJ-jeként működő David Guetta zárónapos fellépése. Ezzel Gerendai gyorsan le is mosta magáról, hogy külföldieknek szervez fesztivált, hiszen David Guetta ilyen pozícióba helyezése tényleg hungarikum. Mivel azért tényleg mindenki kinevette volna, ha Guetta csak úgy DJ-zik egyet a Sziget nagyszínpadán, ezért jött a nagy ötlet: itt akkora show lesz, hogy eszébe sem jut senkinek azon rinyálni, hogy már az ország legnagyobb fesztiválján is az a főattrakció, hogy egy nyeszlett figura nyomkodja a playt egy pult mögött!
Nem is DJ-szett vagy koncert ez, hanem END SHOW, annyi füstgéppel és lézerrel, amitől mindenki befogja a száját és átszellemült arccal néz, mint augusztus 20-án. Még az összeg is nyilvános: a gázsin kívül 200 ezer dollárt, azaz úgy 44 millió forintot költöttek a műsorra. 44 millió forintnyi füst, zöld lézer, szalagok és konfetti, hát mitől jönne izgalmi állapotba a Hajógyári, ha nem ettől? Maximum attól még, hogy a színpad tetején is voltak tűzcsóvák!
A tavalyinál 17 ezerrel kevesebben, összesen 362 ezren voltak idén a Sziget fesztiválon, Gerendai Károly mégis elégedett a rendezvénnyel. „A nemzetközi szakma és a látogatók visszajelzései egyértelműen megerősítenek minket abban, hogy jó döntés volt a Sziget vizuális megújítása, a sokszínűség erősítése” – áll a Sziget közleményében.
Gerendaiék kezdeményezésére, a rendezvény ideje alatt egy konferencia is volt a Hajógyári szigeten, amelyen 25 fesztivál igazgatója vett részt az ügynökségek képviselőivel együtt. A fő téma „az egyre elszabaduló és a Szigetet is egyre jobban sújtó fellépti díjak" és „a zenekarokat képviselő ügynökségek és fesztiválok közötti párbeszéd elindítása" volt. A konferencia résztvevői abban egyetértettek, hogy a Sziget vizuális megújulása és a szolgáltatások változatossága jó irány, bár Gerendai azért megjegyezte: „a vizuális megújulás természetesen nem mehet a zenei kínálat kárára, továbbra is fontos, hogy aktuális sztárokat vonultassunk fel. Sajnos idén az ág is húzott minket , nem sikerült a tervezett sztárelőadók egy részét elhozni”.
A PR-ban minden bizonnyal Gerendai-effektusként kap majd nevet az a jelenség, amikor az ember bármit mondhat, lehet akár a legőszintébb is, mindenki már a lélegzetvételénél hangosan csapkodja a térdét, hogy öreg, ez mekkorát kamuzik már megint.
Várhatóan 360-370 ezer között lesz a Sziget idei látogatottsági száma, ami elmarad a tavalyi, 379 ezres adattól. Gerendai Károly főszervező szerint az idei Sziget veszteséges lesz, becslése szerint várhatóan száz- és kétszázmillió forint közé tehető a deficit. A Volt fesztivál és a Balaton Sound viszont elég jól sikerült ahhoz, hogy a cégük így is pozitív szaldóval zárhasson.
Gerendaiék már előre látták, hogy a bérletek eladása elmarad a korábbi évekétől, annak ellenére, hogy idén növelték a kiadásaikat. Enyhíti a helyzetet, hogy az éppen tavaly 27-ről 18 százalékra csökkent áfa miatt emelkedik a jegybevétel nettó összege. A visszaesés legfontosabb okának azt nevezte, hogy az idei sztárprogram gyengébb volt, mint amit a szervezők szerettek volna. Gerendai szerint érezni lehet, hogy fogy a hazai célközönség a demográfiai problémák és a külföldre való elvándorlás miatt . Megjegyezte: az elmúlt években is csökkent a magyar látogatók száma, de akkor azzal párhuzamosan még nőtt a külföldieké, most viszont ez az utóbbi trend is megállt.
Kedden reggel hétkor, a még ébredező Hősök terén vesz fel minket a busz, amely több tucat űrbe vágyó fiatalt szállít Kecskemétre, az űrugráshoz szükséges repülőorvosi vizsgálatok helyszínére. Az Axe nemzetközi űrprogramjának keretén belül a közép-európai selejtezőnek a Sziget ad otthont. (Az egész egy hatalmas Axe-reklám persze, de a győztes mégiscsak eljut az űrbe.) „Nagyon megtisztelő, hogy egy ilyen globális méretű akcióban a Sziget Fesztiválköztársaság is szerepet kap, és örömmel állunk a feladat elébe, hogy megfelelő környezetet teremtsünk a fiatal asztronauta-jelöltek számára” – mondta Gerendai Károly, a Sziget főszervezője. A fesztivál végére az is elválik, hogy kik lesznek azok a szerencsések, akik országukat képviselve eljuthatnak a floridai Orlandóba, a globális űrtábor helyszínére. Az amerikai kiképzés során derül majd ki az is, hogy ki lesz az a huszonhárom szerencsés, aki az űrutazások egyikét nyeri.
Tom Smith, az Editors énekese is az olyan fesztiválokat szereti, mint a Sziget, ahol a zene mellett lehet mást is csinálni. Leginkább a kreatív munka izgatja, már a következő lemezre készül, és mindig siet haza a családjához. A szigetes koncertjük előtt beszélgettünk a frontemberrel.
Az Editors, meg persze a közönség is rendkívül jól járt azzal, hogy a Sziget szombati napjára egy nagyszínpados hely még egy héttel ezelőtt is kiadó volt. Ennyi idő alatt nagyobb nevet nehezen lehet lekötni, így az Editors későbbre csúszott, éppen abba a sávba, amikor a zenéjük a legjobban érvényesülni tud. Annál hangulatosabb ugyanis nem nagyon van, mint amikor egy koncertre ráesteledik, főleg az Editorséra.
A zenekar mélabús, sötéten romantikus gitárpopja koncerten átváltozik, és jól táncolható, szórakoztató, de közben merengős zenévé válik. A utolsó lemezével a gitárokat visszahozó társaság egyáltalán nem próbálkozik titkolni az In This Light and on This Evening lemezt, és milyen jól teszi. A koncertet nem az onnan szóló számok, hanem az utolsó album lassabb, akusztikusabb dalai ültették le, nagyjából a közepén. Az említett 2009-es lemezzel a Joy Division-mániás Tom Smith (ének, gitár, egyebek) egy fantáziadúsabb, elektronikus irányba vitte el a zenekart. A nagyon könnyű, fogós dalok onnan elmaradtak, de egy koncerten sokkal többet ki tudnak belőlük hozni. Erre a legjobb bizonyíték ezen a koncerten a záró Papillon volt, ami nem hogy a fellépés, hanem az egész idei Sziget egyik csúcspontját eredményezte az elhúzott, zajos dallamokkal, és a szuggeráló, villódzó fehér fényekkel.
Aki lenéző ajakbiggyesztéssel egy bágyadt Mika-koncertre számított a Sziget fesztivál szombat estéjén, nagyot tévedett. Mika odatette magát és bebizonyította, hogy rá lehet bízni a nagyszínpadot.
Hogy mi sül ki abból, ha a 2011-es Balaton Soundon még világosban fellépő, de már a Sziget korábbi sávját is megjáró Mikát aggódva, jobb híján berakjuk a Sziget fesztivál szombat esti főműsoridejébe? Nos, a másodvonalbeli tartalékos fellépőként kezelt angol énekes egy vitathatatlanul erős koncerttel hökkentett meg sok kételkedőt.
Igazából arra számítottam, hogy visítozó tínédzserek foghíjas tömegében kell majd átvészelnem a koncertet, akik főleg magukat fotózzák, meg néha a színpadot, de azért inkább magukat. A melankolikusabb számok közben összeölelkezések lesznek, szomorú yolóka, levegőben ájfónok, húsz perc után pedig teljesen érdektelen show. Szó nincs róla. Mika megmutatta, hogy van öniróniája, és ha odateszi magát, piszok jó showman.
Az Enter Shikari már mondhatni hazajár Magyarországra. A Szigeten kívül léptek már fel a Volton és a Hegyalján is, klubkoncertet is adtak, most pedig ismét a szigetes koncertjük előtt, délután egykor találkoztunk velünk. Az interjút Roughton "Rou" Reynolds énekes és Liam "Rory" Clewlow gitáros is egy hatalmas ásítással kezdte, de aztán gyorsan belejöttek.
Mikor érkeztetek?
Roughton Reynolds: Én már három napja itt vagyok, de a többiek később érkeztek.
Liam Clewlow: Én tegnap éjjel, de valami szar lett a számítógépem órájával, néztem hogy jó, még csak két óra van, nem gáz, de miért kezd világosodni két órakor, aztán kiderült, hogy már öt óra van.
Megnéztek valamilyen zenekart a fesztiválon?
R.R.: A Noisiát mindenképpen megnézzük, meg megyünk egy kört a fesztiválon.
A Sziget idei talán legdurvább külföldi fellépője a brit Enter Shikari volt, ami egy sokat kerülgetett témát is felvet a Szigettel kapcsolatban. A keményebb rock- és metálzenék már tavaly sem jutottak el a fesztiválra (na jó, volt Ministry meg Amon Amarth, vétlenül, meg talán a Korn is ide sorolható), és az is túlzás, hogy az angolok metál-electro hibridje a legkeményebbek a mostaniak közül. A tavalyi felemás, nulladik napi metálszínpad után idén már semmi nem volt a műfajból, és egy ilyen hatalmas fesztiválról egy teljes stílust ignorálni elég nagy öngól. Nyilván rétegzenéről van szó, de más rétegzenék bőven megtalálhatók a Szigeten, plusz két évvel ezelőtt is láthatóan népszerű volt a metálszínpad a Deftonesszal, Judas Priesttal, Motörheaddel és a hasonlókkal. Sokszor elhangzott, hogy a line uppal bajban voltak idén, de talán elég lett volna annyi, hogy erre a műfajra is újra fókusz kerül, ami lehet sokakat kiengesztelt volna. Az Enter Shikari sikere mindenesetre ezt is mutathatja.
A brit zenekar rengetegszer járt már Magyarországon. Az első fellépésük nálunk ráadásul egy szigetes koncert volt. A zenekar tehát duplán örülhetett, hogy most visszatérőként már a Sziget legnagyobb színpadán kezdhették a szombati napot, ráadásul ekkorra már a hőség is levonult. Továbbra sem jegyezték meg, hogy a legismertebb magyar fesztiválon magyarból van a legkevesebb, bár miattuk bizonyára sokan vettek napijegyet is. Egész tűrhető magyarsággal nyitották ugyanis a koncertet: „Mi vagyunk az Enter Shikari a Föld nevű bolygóról.” Később még több, a köszönömnél jóval bonyolultabb magyar mondat is elhangzott, ami valóban szép gesztus, ráadásul nem is papírról olvasták.
Kevés cukibb énekesnő van Little Bootsnál, akivel első magyarországi zenekaros fellépése előtt beszélgettünk a Szigeten. Szóba került a nagy kiadók mai szerepe, de leginkább a DJ karrierjéről volt szó, ahol külön figyelmet szentelt David Guettának, nem éppen pozitív értelemben.
Miért vártál négy évet az új lemezeddel?
Sokat kellett utazgatnom, vásárolnom meg a strandon süttetni magam. Viccet félretéve, rengeteget turnéztam illetve kiadót váltottam, ami túl sok frusztrációval járt. Én se szerettem volna ennyit várni, de szerintem az eltelt idő jót tett a végeredménynek.
Miért volt szükség a kiadóváltásra?
Egyszerűen nincs már szükség a nagy kiadókra. Te a lemez felvételeinél pontosan tudod, mit és hogyan akarsz majd csinálni, aztán a nagy kiadótól leszól valami fejes, hogy ezt meg azt ne úgy, és a végén túl sok beleszólást engednek meg maguknak. Én most a Cobalt Musichoz kerültem, remek kis cég és nagyon kedvesek a zenészeikkel. Először rajtam kívül csak Nick Cave volt náluk, most viszont már ide tartozik a Pet Shop Boys, Prince, Travis vagy éppen a New Kids on he Block. Nézd meg ezeket a nagy neveket, meg van már a saját rajongói bázisuk, semmi szükségük egy nagy kiadóra, hogy megmondják, mit csináljanak másként. Sokkal fontosabb, hogy legyen egy jó menedzsered, aki a pénzügyi részekhez is nagyon ért. Ő figyelje a közösségi médiás dolgaidat, szerezzen pénzt a lemezfelvételhez. Ahogy a zenészeknek, úgy a menedzsereknek is változott a feladatköre az utóbbi években.
„Tisztelt Stáb! Viktória vagyok, 19 éves felvidéki lány. Egy álmom válna valóra, ha dolgozhatnék a Szigeten. Már gyermekkorom óta érdekel a fesztiválok, koncertek világa.” „Tisztelt Sziget Stáb! Nagyon sokat segítenétek, ha idén dolgozhatnék a Szigeten. 19 éves vagyok, dolgoztam már hostessként, illetve kalandparkban pénztárosként.” „Sziasztok! 23 éves vagyok, építészmérnök hallgató a Műszaki Egyetemen és dolgozni szeretnék a fesztiválon.” „Kedves Szigetesek! Márti vagyok, 18 éves, alkalmazott fotográfusnak tanulok. Szívesen fotóznék a fesztiválon hivatásból.” „Szervezők, segítség kell??? Szervezésben, promótálásban, vendégkísérésben, hostess munkában szívesen részt veszek!”
A Sziget fórumán minden évben már májustól tobzódnak a jelentkezők, akik önkéntesként dolgoznának a fesztiválon. Ahhoz a pár száz főhöz akarnak tartozni, akik a Sziget Kft. alkalmazottjaiként staffos bérlettel rohangálnak egy héten keresztül, éjjel-nappal. Nekik még van esélyük bekerülni, a külsős cégeknél viszont általában csak a kapcsolat vagy a korábbi munkaviszony segít: a vendéglátósok, a biztonsági cég, vagy például a Metapay szolgáltatója magának szervezi az embereket. De ki miért megy?
„Rossz póló van rajtad!” „Nem, rajtam a jó póló van!” – válaszoltam egy külföldi srácnak, nagyjából az ötödiknek a tömegben, akiből kiváltott valamilyen reakciót, hogy Oasis-felsővel provokálom az egykori rivális banda rajongóit. Persze nem valódi provokáció ez: a 90-es évek Blur-Oasis britpop-háborúja már akkor is leginkább csak egy ügyes marketingfogás volt, Damon Albarn és Noel Gallagher újkeletű ivócimbora-barátsága, és persze az egykori rivalizálást hivatalosan is lezáró, idén tavasszal közösen előadott Tender után a legelvetemültebb madferitek (Oasis-rajongók) se fújhatnak Damonékra. Szóval inkább nem is megyek bele, hogy az 1994-es Parklife és a Definitely Maybe, na meg az 1995-ös The Great Escape és a (What's The Story) Morning Glory közül melyek az időtállóbb lemezek – nem is lenne méltányos, hiszen az idei Sziget egyértelmű húzóneveként fellépő Blur nem egy félgőzzel és lelketlenül, hanem egy tisztességesen és profin előadott slágergyűjtemény hozott Magyarországra.
Alig pár hónapja járt Budapesten a !!! (ejtsd: chkchkchk), de Nic Offer és zenekara ismét idelátogatott, hogy a Sziget nagyszínpadán riszálja magát a legdögösebb diszkódobra és funky gitártémákra. A koncert előtt magával Offerrel beszélgettünk a Rolling Stones-os rövidnadrágjának történetéről, az újhullámos amerikai hiphopról és arról, miért nem volt menő Sacramentóban zenélni.
Muszáj megtudnom, hogy mi a története az A38-on is látott Rolling Stones-rövidnadrágodnak.
A georgiai Athensben turnéztunk a zenekarral, ahol találtam egy vintage ruhaboltot. Ott volt ez a rövidnadrág. Ahogy ránéztem éreztem, hogy ez szerelem első látásra. Az eladónő még meg is jegyezte, hogy jó bulit a buzinaciban. Természetesen ezt bóknak vettem.
A pesti koncerten teljesen átszellemülve felpattantál a bárpultra és a fejedre öntöttél egy korsó sört. Mennyire voltál részeg?
Semennyire, nem szoktam inni koncertek előtt. És bedrogozva sem voltam. Az ilyen dolgok csak úgy megtörténnek velem, aztán csak a koncertek után kezdem felfogni mit is csináltam.
2009 annyira szép év volt az elektropop életében, hogy szinte párhuzamosan két nevet is kikiáltottak a következő nagy sztárnak. Az egyik a La Roux volt, a másik pedig a Sziget pénteki napján fellépő Little Boots. Ebből előbbi pár éve járt nálunk, a klasszikusabb női vonalat képviselő Little Bootsra viszont mostanáig kellett várni. Már persze ha valaki várt rá, ugyanis kollégájához hasonlóan egy viszonylag sikeres első lemez után ő is elfelejtett időben kiadni egy másodikat.
Pénteken és szombat hajnalban a Budapesti Rendőr-főkapitányság munkatársai hét olyan személyt állítottak elő a Sziget Fesztiválon, akiknél az ellenőrzések során kábítószergyanús anyagokat találtak - írja a police.hu. Az előállítottak közül hat fő külföldi állampolgár.
Az elfogott és előállított gyanúsítottak közül egy személlyel szemben őrizetbe vétele mellett, míg a többi elkövető ellen - szabadlábon hagyásuk mellett - kábítószer-terjesztés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást a Budapesti Rendőr-főkapitányság III. Kerületi Rendőrkapitánysága.
A rendőrség lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást két szlovák állampolgár, valamint lopás bűntett elkövetése miatt két magyar férfi ellen, egyikük csak 17 éves. A rendelkezésre álló adatok szerint az elkövetőket augusztus 9-én hajnalban a rendőrjárőrök tetten érték, amikor a fesztivál campingjében felállított sátrakból különböző értékeket tulajdonítottak el.
Regina Spektor a cuki énekesnők azon altípusába tartozik, akik nem cukiságukkal, hanem zenei tudásukkal csináltak karriert. Ennek megfelelően a zongorista, énekes, időnként szájjal doboló lány számai kétszeres hatással bírnak. Az első a zene: az a Joni Mitchell és Patti Smith, a klasszikus zene és a pop közti, eddig jórészt felfedezetlen terület, amely elég furcsa ahhoz, hogy már az elején eldőljön, az ember beleszeret, vagy hallgatni sem bírja.
A hatás második hulláma pedig, amikor koncerten halljuk az énekesnőt, de erről később.
A nokiás doboz már a múlté, az alkalmi vesztegetés helyett a korrupciós hálózatok terjedtek el az utóbbi időben Magyarországon, a korrupciós veszélyek rendszerszinten vannak jelen. Százból 61 magyar szerint ráadásul a korrupció az utóbbi évben még tovább terjedt, a Globális Korrupciós Barométer pedig azt állapította meg, hogy a magyarok nagy többsége a politikai pártokat tartja a legkorruptabbnak. Ehhez még az is hozzá jön, hogy 48 százalékunk szerint a kormány küzdelme a korrupció ellen teljesen hatástalan. Nem véletlen, hogy legtöbben úgy gondoljuk: nagy a hétköznapi emberek szerepe a mindennapi korrupció megfékezésében.
Sok megkérdezett aktívan is hajlandó lenne tenni a mutyi ellen, például petíció aláírásával, vagy tüntetésen való részvétellel. De jelenteni a korrupciót – például a főnöknek, a rendőrségnek vagy egy jogvédő szervezetnek – csak nagyon kevesen merik – írja a Transparency International.
Ahhoz, hogy jelenthessük, először is nem árt felismerni a korrupciót, utána pedig jó, ha tudjuk, hová kell fordulni. A Transparency célja egy olyan aktív bázist építeni, amelynek tagjai hajlandóak ezt megtanulni, alkalmazni és tanítani is. Mivel a fiatalok a legfogékonyabbak, őket célozza a BÁZIS program. Ezen belül futott tavaly a Transparency Ideje felébredni! programja, amelynek folytatása idén az Ideje megmozdulni! kampány. Ennek komoly eszközei év közben a konferenciák, filmvetítések, kerekasztal-beszélgetések, vagy az Átláccó Fesztivál, azt viszont a szervezet is belátta, hogy ezeknek nyáron esélye sem lenne a könnyűzenei fesztiválok mellett.
Ráadásul a fesztiválokon sok az egyszerre elérhető fiatal, vagy kevésbé fiatal, de legalábbis nyitott ember. "Nagyon sok az érdeklődő, naponta több száz látogatóval beszélgetünk a korrupcióról, és mérjük le tudásukat egy elektronikus kvízzel" – mondta az Indexnek Hortobágyi Emese, a TI társadalmi kampányainak vezetője. De nem elég azokat berántani, akik a hőségkómában véletlenül a Civil Szigetre vetődnek, a TI azokat is meg akarja fogni, akik csak a buli miatt vettek jegyet. Így felmerült a kérdés, mi az az őrülten feltűnő módszer, amivel politizálásra, vagy legalábbis hasznos közéleti tevékenységre lehet venni valakit egy zenei fesztiválon, kánikulában, mondjuk a Világzenei Nagyszínpad előtt?
Nokiás doboznak öltözni, pénzzel kitömött zsebekkel, fehér köpenyben rohangálni sem lenne rossz, de ezek nem túl interaktív ötletek. Hirtelen sötét bokrokba rángatni mit sem sejtő járókelőket, és megpróbálni korrumpálni őket, mondjuk rezsicsökkentést támogató aláírásokat szerezni tőlük cigiért cserébe – nem biztos, hogy bejönne, habár az áldozatok örökre emlékeznének rá. Megvesztegetni Nick Cavet a nagyszínpadon, miközben óriás Zuschlag képek futnak hátul a ledfalon – lehet, hogy ennek is lennének hátulütői.
Egy közös táncba viszont mindenki be tud kapcsolódni, főleg, ha koreográfiája gagyibb, mint a Hey Makarenájé vagy a Ketchup Songé, és főleg egy fesztiválon, ahol úgyis mindenki minden őrültségre nyitott. "Felráz, megmozgat, felébreszt, pont erre van most szükség: ne higgyük azt, hogy nem lehet tenni a korrupció ellen" – mondta Hortobágyi Emese. "Ha szélmalomharcnak is tűnik néha, akkor is tenni kell ellene, aktívan, közösen" – tette hozzá, és szerinte éppen ezt szimbolizálja, amikor 50–60 ember táncol közösen egy közös mozdulatsort.
Az alapmozdulatokat már hónapokkal ezelőtt feltöltötték YouTube-ra, hogy bárki felkészülve csatlakozhasson a Szigeten a csoporthoz. Az Index nem értesült róla, hogy lennének jazzbalett csoportok, amelyek ez idő alatt felkészültek a tananyagból, de elképzelhetőnek tartjuk, hogy voltak, akik a számítógép előtt állva ezt nyomták esténként aerobic edzés helyett. Habár a szerkesztőségben remekül működik a légkondi, azért mi is csak elméletben álltunk neki jelképes mozdulatokat gyártani, miközben a Nemzeti táncválasztó, párválasztótól Michelle Jenekétől és Anastasia Ashleytől, sőt, Michelle Obamától loptunk ihletet.
Így született meg a mindent begyűjtő az almaszedő mintájára, a borítékot átadó a hagyoményos láncfűrész-berántó alapján, a nem én voltam-integetés Beyonce Single ladies című száma után, a menekülő moonwalk, a lebukás utáni headbang, és végül a börtönben pucsitós gogo. Az új koreográfiát péntek estétől megfelelő mennyiségű sör után népszerűsítjük a Sziget tetszőleges sátraiban.
Amit a Szigeten villantott a Transparency, az viszont videójánál jóval vagányabb volt: izmos combú sortos lányok és lelkesítő fullcapes fiúk nyomtak spárgákat és durva hátraszaltókat a pénteken délután fél ötkor még tikkasztó hőségben. Igaz, hogy nagyjából csak az nézte őket a küzdőtéren is, aki sajtós, vagy eleve részt vett a programban, de ez a látvány értékből nem vont le. Már éppen elismerően bólintani akartam, hogy aztán szemüveget kelljen tennem és az államat keresgélni a porban, amikor orbitális pechjükre hirtelen elment az áram. Reméljük, nem az volt a gond, hogy a hangmérnököt korrumpálták.
Az aktivisták a következő perceket azzal töltötték, hogy külföldieket próbáltak kétségbeesetten maradásra bírni, de az éppen arra járók még a TI-seknél is kétségbeesettebben igyekeztek a színpad túloldalán álló mosdók felé. A videós mozdulatsort végül is lenyomta közel száz ember, aztán gyorsan szét is széledtek - ilyen egy flashmob - és minden ment tovább, ahogy addig.
A Szigeten van sör, bor, pálinka, meg persze gyros. Viszont nem árulnak minden sarkon füldugót, ami pedig hasznos és nem csak akkor, ha most jöttünk egy kereszténydemokrata nyugdíjas klubból, és a Toi-toiok állapotát ismerve néha szükség van higénia kendőre is. És persze cigarettára, nemzetire, amiért a Szigeten mindössze egyetlen helyen lehet sorbanállni.
Az Index ezért a hétvégére meghirdeti a Nagy Szigetes Kincskeresést, ha valaki kint lődörög éppen a port rugdosva, hát ideje nekiiramodnia, hogy elsőként találjon rá ajándékcsomagunkra, amiben a karont nemzeti dohány mellett számos nélkülözhetetlen kedvességet rejtettünk. Például másnaposság elleni tabletta és másnaposság elleni energiaital. Meg másnaposság elleni füldugó ugyebár.
Hogy mi a feladat? Szaladni, ahogy csak a pálinka utóhatása engedi. Mutatunk három apró képet a képrejtvények szerelmeseinek: igen, az utolsón ott az ajándékcsomag abban a cuki kis hipsztermágnes szatyorban. Vagyis hippik, hipszterek, vigyázz, kész, rajt, tűz! (Ez utóbbi finom utalás a cigarettára, csak a mihez tartás végett.)
Akinek még több instrukció kell, és látni akarja a kincsvadászat részleteit, az kattintson a nagy jobbra mutató háromszögre, aka play gomb, az alábbi videón!
És akkor a három fotó a rejtekhelyről: az első vizuális típusoknak, a második geekeknek és taxisofőröknek, a harmadik pedig azoknak, akik inkább a szemüknek hisznek holmi absztrakció helyett.
Figyelem, a koordináták folyamatosan változnak, a frissítéseket is érdemes elolvasni!
Hangulatképek, koncertek, étel-ital, csajok és pasik a Sziget Fesztiválról. Cikkünket folyamatosan frissítjük a napi koncertekkel.
Mentesítő járatokat indít a MÁV hétfőn, a Sziget fesztivál után Budapestről Bécsbe. A fesztivál ideje alatt a Hajógyári-szigeten belföldi és nemzetközi pénztár üzemel, a jegyeket jóelőre meg lehet váltani.
A vasúttársaság hosszabb szerelvényekkel és hétfő délután mentesítő vonatokkal is készül a Sziget fesztiválról hazautazók kiszolgálására: hétfőn mentesítő vonatokat indít Bécsbe, melyek 12 óra 10 perckor és 14 órakor indulnak a Keleti pályaudvarról, és Kelenföld, Tatabánya, Győr, illetve Hegyeshalom állomásokon állnak meg.
A fesztivál ideje alatt a kiemelkedően magas nemzetközi utasforgalomra tekintettel a MÁV pénztárat működtet a Szigeten egy belföldi és két nemzetközi ablakkal. A helyszínen belföldi vasúti menetjegyet vásárlóknak a MÁV szolgáltatási területére 20 százalékos kedvezményt biztosítanak a teljes árú jegy árából. A menetjegy bármely belföldi viszonylatra váltható, egy útra vagy menettérti útra is.
Valamiért azt gondolják egyesek, hogy Dizzee Rascal a délután hatórás sávba született minden magyar fesztiválon. Tavaly előtt a Szigeten, tavaly a Soundon, idén megint a Szigeten rakták tűző napsütésbe, ő meg köszönte szépen és lenyomta ugyanazt a felszabadult show-t, ami tőle ilyekor elvárható.
A még mindig csak 28 éves brit rapper pályája szisztematikusan ível felfelé, most épp abban a fázisban van, amikor az ötödik lemezével már Robbie Williams-i magasságokba próbál jutni. Nem véletlenül, hiszen a londoni undergroundból a Bonkersszel még a siófoki gyrosos lejátszási listájába is bekerülő előadónak már közös száma is van az említett Williamsszel, az új lemezén pedig már will.i.am is szerepel, ami után tényleg csak Pitbull vagy Flo Rida jöhet.
Perzselő tűzoszlopok, konfetti, szerpentin, konfetti – ezekkel az izzadást fokozó, majd az izzadt testeket idegesítően beborító cirkuszi látványelemekkel próbálta meg a Biffy Clyro elrontani az év egyik legjobban várt rockkoncertjét, de nem sikerült nekik. A Magyarországon maroknyi (na jó, kétmaroknyi?) rajongóval rendelkező – a koncertre egy második gitárossal kiegészülő – skót trió ugyanis majdnem tökéletes koncertet adott, már ha nem számítjuk bele, hogy karrierjük első felének darabjai (a Glitter and Trauma és a 57 kivételével) kimaradtak a repertoárból.
Talán Simon Neilék is meglepődtek rajta, hogy a közönség – legalábbis annak első, leglelkesebb sorai – kívülről fújták a számokat, ami elsősorban a sok brit, skót, ír és holland vendégnek volt köszönhető, ezekben az országokban ugyanis a Biffy első vonalbeli zenekarnak számít. Éppen ezért a magyar közönséggel való kapcsolatfelvétel szokásos fordulatai (pár szó a nyelvünkön, a magyar lányok a legszebbek, de csípős volt az a gulyás tegnap este, hát még a pálinka!), elmaradtak, volt helyette viszont egy hülye hungry vs. Hungary vicc, amit inkább kihagyhattak volna.
Van abban valami bizarr, amikor az ember elmegy egy punkkoncertre, és ott az énekes egy apjakorabelinek kinéző, kopaszodó, teljesen megőszült bácsi. Greg Graffin persze sosem szégyellte kopaszságát, és ezek szerint azt sem, hogy megőszült. Mindenesetre a legutóbbi budapesti Bad Religion-koncerten pár évvel ezelőtt még nem volt bácsis, és egyébként mozgásában, viselkedésében továbbra sem az, mert a kezdeti időkben sem ugrabugrált olyan nagy hévvel.
A zenekar a punkzene egyik legszerethetőbb társasága. Végtelenül hétköznapiak, mégis kilógnak a sorból, már csak azért is, mert végzettségük, gondolkozásmódjuk valójában nem éppen rock 'n roll. Graffin mellett a szintén megőszült Jay Bentley is doktorival rendelkezik, de ezt olyan leírni a Bad Religionnel kapcsolatban, mintha azt mondanánk el újra, hogy a zenekar nélkül nem lenne kaliforniai punkzene. Márpedig ők élő legendák. A zenéjük a legszórakoztatóbb dolgok egyike, ami valaha megszületett. Gyors, dallamos, okos és baromira fülbemászó.