Hogyan kamuztak az ingatlanosok nyolcvan évvel ezelőtt?
Hát ott természetesen, ahol elérhették a célközönséget. Mondjuk a színházakban.
"Szeretem a színházi dolgokat, amiket szoktam is bolhapiacokon keresni. Ilyen úton jutott hozzám ez az Ágnes tragédiája kis prospektus vagy nevezzük bárhogy." - kezdte a levelét Ádám, aki el is küldte nekem a kiadvány hátsó borítójának képeit. Hogy pontosan mikori a kiadvány, azt sajnos nem tudni, de a harmincas évek második, a negyvenes évek első feléről lehet szó.
Több hirdetés is belefért az apró füzetbe, melyek színházi látcsövek mellett leginkább újépítésű ingatlanokat kínálnak, például Pasaréten. Na meg "tabáni óriásparkra" néző házakat a Krisztina körúton, melyek egyelőre persze még csak papíron léteznek.
Azért az persze igazi ingatlanos húzás, hogy a nagy park végül csak a világháborúnak köszönhetően nem épült be, mert a Tabánt csak ideiglenesen füvesítették. A tervek szerint modern lakótelep került volna oda - amit alighanem minden ingatlanfejlesztő tudott.
Szóval a hiszékeny vásárlók a kilátással és a váratlan világháborúval jól jártak... volna, ha végül megépül a házuk.