Index Vakbarát Hírportál

Kisfia már fél éves múlt.

Már hat hónapja, hogy anyuka lett Patai Anna. Az énekeső számára jelenleg természetesen kisfia a legfontosabb, de szeretne minél előbb visszatérni munkájához is.

„Nagyon szeretek Bencével lenni és kell is, most róla szól minden. A dalok írására kicsit kevesebb idő jut, de nem változott olyan nagyon sokat az életünk. Inkább az érzések, amiket anyukaként dalba írok” – kezdte a kismama, aki férjével már kilenc éve van együtt, és mjndketten nagyon örülnek, hogy hamar valóra vált a családalapítással kapcsolatos álmuk.

Mi mindig is így terveztük, hogy fiatalon szeretnénk szülők lenni. Az, aki hasonlóan gondolkodik, jó, ha ezt előre megtervezi. Fiatalon szülőnek lenni a legnagyobb áldás. Gördülékenyebben vesszük a problémákat, nem alvás, hasfájás… Főleg az elején voltak ilyen problémák

– folytatta a Dikh TV Só és Bors című főzőműsorában az énekesnő, hozzátéve: az idő nekik dolgozik.

„Minél fiatalabb az ember, annál könnyebben tudja ezeket kezelni. Van, aki azt mondja, túl laza vagyok, de szerintem ez így jó, nem szabad mindenre rástresszelni. Szerintem jól bírom a dolgokat, még azt is, hogy a kisfiam többször fent van az éjszakák folyamán, mert éhes a kis pocak.”

(via nlc)

Friss fotó készült a ritkán látott, már 15 éves ikerpárról.

A Broadway egyik új színházi premierjén járt a minap Sarah Jessica Parker és férje, Matthew Broderick, akiket ritkán látott ikerlányaik is elkísértek. Mivel Marion és Tabitha a sztárpár döntése értelmében nem sűrűn mutatkoznak a nyilvánosság előtt, szembeötlő volt, milyen sokat cserepedtek az elmúlt időszakban: a 15 éves tinédzserek már szinte kész nővé értek, s bár ahogy idősödnek, egyre kevésbé hasonlítanak egymásra, világhírű szüleiket sehogy sem tagadhatnák le. A zöld estélyiben és kék kabátban érkezett Tabitha egy az egyben a színész arcvonásait örökölte, Marion pedig édesanyja kiköpött mása – még szinte egyforma ruhát is választottak az eseményre!

Parker és Broderick egyébként hamarosan 30. házassági évfordulójukat ünneplik, a tinilányaikon kívül pedig van egy idősebb fiuk is, James Wilkie, aki ősszel múlt 22 éves.

Gimnazistaként azt mondták neki, túl idegesítő ahhoz, hogy színésznő legyen.

Hermányi Mariann-nal egyre többször találkozhatnak a nézők: az első áttörést A besúgó című sorozat hozta meg a számára, de szerepelt többek között a Toxikómában, Adrien Brody oldalán A brutalistában, valamint a Hunyadiban is. Sikerei ellenére karrierje nem indult épp a legegyszerűbben, pedig már gyerekként tudta, a színészet az ő útja.

„A gimnáziumban rengeteg akadályt állítottak elém: nem engedtek át drámatagozatra, kezdetben nem indítottak szavalóversenyeken vagy Kazinczy szép beszéd versenyen. Nagyon sokszor megkaptam, hogy ripacskodom, hadarok, nem tudok beszélni, belőlem nem lesz színész, mert nem vagyok tehetséges, csak idegesítő” – kezdte a Blikknek Hermányi, hozzátéve: családja persze végig támogatta őt, így sem ez, sem az nem szegte kedvét, hogy elsőre nem sikerült felvételt nyernie a budapesti és a kaposvári színészi egyetemre sem. Amíg a következő felvételijére készült, a Centrál Színházban kezdett dolgozni.

„Asszisztens gyakornok lettem Puskás Tamás igazgató mellett, de ha kellett súgtam vagy kávéért rohangáltam. A színházról tanultam egy színházban” – folytatta a színésznő, aki aztán bekerült Kaposváron Cserhalmi György osztályába, de a megkeresések hiánya-, valamint a megélhetése érdekében új szakmát is kitanult, sminkes lett.

Ha én hiszek valamiben, az valahogy átsegít mindenen. Nem mondom, hogy ez az út nyugodt és kényelmes és mindig biztos vagyok abban, hogy hova vezet, sőt. Az önbizalomhiány, az önmagunkkal való elégedetlenség, az önbecsülés hiánya minden színész életében fel-felbukkanó gyakori vendég

– zárta sorait Hermányi.

Volt, hogy borostás arca miatt küldték haza őt, sőt, egyszer majdnem összeverekedett főnökével.

Rácz Jenő napjaink egyik legsikeresebb és legismertebb magyar séfe, azonban anno ő is a ranglétra alján kezdte. A Beköltözve Hajdú Péterhez című műsorban elárulta, még fiatalon megtanulta, a vendéglátóiparban dolgozni kemény meló – először egy gyorsétteremben állt pult mögé, később pedig szakács tanoncként bizonyított, nem túl idilli körülmények között.

Nagyon sokat bukdácsoltam a szakmában, mire megtaláltam önmagam. Velem is ordibáltak, azt mondták, nem lesz belőlem senki, meg húzzak a p*csába haza. 

– kezdte Rácz, aki néhány meredek esetet is felelevenített.

„Egyszer egy olyan helyen dolgoztam, ahol ha nem voltam frissen megborotválkozva, hoztak egy A4-es papírlapot. Ha megakadt az arcszőrzetemen a lap, hazaküldtek. Mondták, hogy ez fizetetlen nap, és jöjjek vissza akkor, ha normálisan meg tudok borotválkozni. Ez azért fordulhatott elő, mert előző nap borotválkoztam, és reggelre már volt egy kicsi borostám, de ők ezt azért csinálták, hogy szívassanak.”

Nem ez volt azonban az egyetlen alkalom, amikor durván viselkedtek vele – nem csak verbálisan, de fizikailag is bántották anno.

„Előfordult, hogy jött egy nagy, kövér pasas, én meg voltam 18-19 éves, és épp vágtam valamit, mire mondta, hogy ez így nem jó, és rávágott egy hatalmasat a hátamra, mintha csak megpaskolna, de közben óriási ütés volt, ezzel is jelezni akarta, hogy itt terror van. Ez totális abúzus volt, de akkor teljesen normálisnak számított. Az volt a mondás, hogy aki ezeket túlélte, és benne maradt a szakmában, közben ki is tanulta azt, és még viszi is valamire, az a nagybetűs harcosok egyike lesz” – idézte a Blikk a séf szavait, aki tinédzserként egyszer majdnem össze is verekedett felettesével, az esetet végül egy fegyelmivel "úszta meg".

„Utána jóban lettem ezzel az illetővel, a legtöbbet tőle tanultam, és nagyon sokat köszönhetek neki, a mai napig jóban vagyunk, ami nagyon durva, mert ezek az emberek egy nap elmondták, hogy nem lesz belőlem semmi, meg csúfolódtak rajtam, most meg büszkék arra, hogy velem dolgozhattak és megismerhettek. Ekkorát tud fordulni az élet...”