Jeges félelem lett úrrá Bostonban
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Ma sem tudjuk, hogy ki vagy kik állhattak a „bostoni fojtogató” nevéhez kötött gyilkosságsorozat mögött, ami 1962 és 1964 között tartotta rettegésben az amerikaiakat. Válogatásunkkal felelevenítjük az ötven évvel ezelőtt történteket, és a korszak hangulatát. A BBC History kapcsolódó cikke itt olvasható.
1964. október 27-én Bostonban letartóztattak egy Albert DeSalvo nevű 33 éves férfit, aki saját bevallása szerint 1962 és 1964 között 13 nőt erőszakolt és fojtott, vagy késelt meg. (Fotó:
Hulton Archive)
Nem rémálom: egy újsághordó fiú a Boston Herald legfrissebb számát hajítja egy előfizető kertjébe az Elm utcában. A bostoni rém története akkor kezdődött, amikor az 55 éves Anna Sleserst 1962. június 14-én holtan találták fürdőszobájának padlóján. A vizsgálat megállapította, hogy az elvált asszonyt valamilyen tárggyal szexuálisan molesztálták, majd fürdőköpenyének övével fojtották meg. (Fotó:
Ralph Morse)
Bostoni életkép: háziasszonyok házi elixírt készítenek méz és ecet keverékéből. A "Honegar" ("Mezet") minden bajra jó, kivéve a fojtogatást: 1962. augusztus végéig újabb hat, 57 és 85 közötti nőt gyilkoltak meg lakásaikban. A legtöbbjüket saját nejlonharisnyájukkal fojtották meg. (Fotó:
Fritz Goro)
Beacon Hill utca nyomasztó árnyai napnyugta után, a fojtogató tevékenysége idején. A bostoni fojtogató ügye még a felderítetlen sorozatgyilkosságok mezőnyében is különlegesnek számít: ma sem lehet bizonyosan tudni, hogy egy vagy több elkövető köthető a sorozatgyilkossághoz. (Fotó:
Art Rickerby)
Edward Kennedy, újdonsült massachusettsi szenátor és felesége, Joan. A politikus karrierje kezdetén rögtön egy nehéz, a közvéleményt országszerte felkavaró esettel szembesült. (Fotó:
Michael Ochs Archives)
A gyanakvás és pánik uralkodott el Bostonban, majd néhány hónap szünet következett. December 5-én azonban egy újabb holttestet találtak: a húszéves Sophie Clarkot is a többi áldozathoz hasonló módon fojtották meg. De voltak különbségek is, Sophie fiatal volt, fekete volt, nem egyedül élt, illetve ez volt az első alkalom, hogy ondónyomokat is találtak a helyszínen. (Fotó:
John Loengard)
1964 január elejéig újabb öt, a sajtóban és az utcán ekkor már „bostoni fojtogató” néven emlegetett gyilkoshoz köthető eset történt. Megnőtt a harcművészeti iskolák, klubok forgalma. George Mattson közelharcoktató nőket tanít pár hasznos fogásra, arra az esetre ha szembetalálnák magukat a rejtélyes támadóval. (Fotó:
Art Rickerby.)
A rendőrség tehetetlen volt, még azt sem tudták kideríteni, hogy a gyilkosságokat valóban ugyanaz az ember követte-e el. Álruhás rendőrnyomozók rajzottak ki naplemente után az utcákra, hátha sikerül csapdába csalni a rémet. (Figyeljük meg a kabát ujjába tűzött önvédelmi fegyvert, a kalaptűt.) (Fotó:
Art Rickerby)
Magányos bostoni nők különféle módszereket eszeltek ki, hogy elkerüljék otthonaikban a halálos támadást. (Fotó:
Art Rickerby)
Ez a lány síbottal védte volna meg magát, ha alvás közben tör rá a bostoni rém. (Fotó:
Art Rickerby)
Lovas járőrök cirkálnak egy bostoni közparkban. (Fotó:
Art Rickerby.)
Ez a lány ajtóval próbálja eltorlaszolni alagsori lakásának sikátorra néző ablakát. (Fotó:
Art Rickerby.)
A bostoni polgármester megparancsolta Edmund L. McNamara rendőrparancsnoknak, hogy vessen véget a gyilkosságsorozatnak. (Fotó:
Art Rickerby.)
Bostoni rendőrök munka közben. (Fotó:
Boston Globe)
Hogy milyen volt Boston a hatvanas évek elején? Ilyen. (Fotó:
Walker Evans)
A rendőrség hatalmas erőket mozgatott meg a fojtogató kézre kerítése érdekében. A zűrös bostoni éjszakai életben amúgy sem voltak ritkák a képen láthatóhoz hasonló rendőrségi razziák. Itt éppen illegális szerencsejátékosokra csaptak le a Tremont utcában a rendőrök, 21 embert tartóztatva le. A fojtogató azonban nem került a hálójukba. (Fotó:
Boston Globe)
Kihalt a bostoni kormányzati központ előtti tér. (Fotó:
Paul Rudolph / Library Of Congress)
1964-ben, a gyilkosságsorozat utolsó évében lépett fel a Beatles Bostonban. (Fotó:
Boston Globe)
Amikor már úgy tűnt, a bostoni fojtogató kilétére sosem derül fény, 1964. október 27-én nemi erőszak gyanújával letartóztatták Albert DeSalvot. Miután közzétették a fényképét, más, hasonlóan bántalmazott nő is felismerni vélte, DeSalvo pedig részletes vallomást tett arról, hogy valójában ő követte el a gyilkosságokat. DeSalvót végül életfogytiglani börtönre ítélték, de csak a betöréses-megerőszakolós esetek miatt, miután semmilyen tárgyi bizonyíték nem támasztotta alá, hogy ő követte volna el a gyilkosságokat. A képen: 1967. január 10-én DeSalvo elhagyja a felsőbb bíróságot törvényszéki kihallgatása első napján. (Fotó:
Boston Globe)
Nem sokkal később megszökött, de egy nap után feladta magát. 1964. október 27-én ismét letartóztattak Albert DeSalvo-t. (Fotó:
Boston Globe)
A szökés miatt átszállították a legveszélyesebb bűnözőknek fenntartott Walpole Állami Börtönbe. (Fotó:
Boston Globe)
A rendőrség sajtótájékoztatója az elfogás után. Ma is megoszlanak a vélemények abban a kérdésben, hogy lehetett-e DeSalvo bostoni fojtogató. A rendőrség mindenesetre lezárta az ügyet, újabb gyilkosságok pedig nem történtek. (Fotó:
Boston Globe)
Albert DeSalvo imádkozik a Walpole Állami Börtön kápolnájában, a hetvenes évek elején. (Fotó:
Hulton Archive)
1973-ban egyik fegyenctársa leszúrta DeSalvót. Halála miatt „Bostoni fojtogatóként” soha nem állt bíróság elé. (Fotó:
Getty Images)
1964-ben rögtön horror is készült a bűncselekmény-sorozatról. Amerikában jobbnak látták, ha nem szerepeltetik Bostont a film címében, így csupán "A fojtogató" címmel került mozikba Burt Topper filmje. Európában viszont nem kényeskedtek, "A bostoni fojtogató" szerepelt a plakátokon. (Fotó:
ha.com)
Újabb film, pár évvel a történtek után: A bostoni fojtogató (20th Century Fox, 1968). Forgatási fotó a Tony Curtis főszereplésével készült filmből (rendezte: Richard Fleischer) (Fotó:
Michael Ochs Archives)
A magyar származású Tony Curtis egyik jelenete a filmből. (Fotó:
Entertainment Pictures)
Mary Sullivan. 1964-ben ölte meg állítólag Albert DeSalvo, a bostoni fojtogató. 2001 októberében exhumálták, majd a testén talált ondószerű anyagot összehasonlították DeSalvo DNS-mintájával. (Fotó:
Gaetan Cotton)
Jennifer Dreier és David Foran, a Geroge Washington Egyetem kutatói a Mary Sullivan holttestéről vett DNS-mintát elemzik. A vizsgálat kimutatta, hogy a nő ágyékáról származó nyomok nem DeSalvotól származnak. (Fotó:
Gaetan Cotton)
Richard DeSalvo, Albert öccse és felesége, Rosalie a 2001-es DNS-vizsgálat eredményének nyilvánosságra hozása után. Az eredmény negatív ugyan, de perdöntő bizonyítéknak ez sem számít, mint ahogy az sem biztos, hogy a bostoni fojtogató már halott. (Fotó:
Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
