Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
A mobiltelefonok, laptopok és elektromos autók akkumulátorában kis súlya és hosszabb működési ideje miatt használt lítium ára egy évtized alatt megháromszorozódott. A dél-amerikai „lítium-háromszög” országai lehetnek a jövő energia-nagyhatalmai, olyan gazdagodásra számíthatnak, mint az Perzsa-öböl országai.
A lítium a periódusos rendszer harmadik eleme, a legkönnyebb fém. Chile Argentínával és Bolíviával alkotja az úgynevezett lítium-háromszöget - ebben a térségben található ugyanis a világ ismert tartalékainak 85 százaléka. A lítiumot sci-fibe illő dél-amerikai helyszíneken bányászat útján vagy sós tavakból nyerik ki.
A világon a legtöbb lítiumot Chilében, az ország északi részén fekvő Atacama-sivatagban, a föld egyik legszárazabb vidékén termelik ki.
(Fotó:
Ivan Alvarado / Reuters)
A sivatagot a nedvességtől az egyik felén az Andok, a másik felén a parti hegység védi. Egyes helyeken 5-20 évente esik 1 milliméter csapadék, a fennsíknak emiatt nincs vízelvezetése és a talajvíz hosszan megmarad. (Fotó:
Ivan Alvarado / Reuters)
A magas ásványianyag-tartalmú sós talajvizet lepárló tavakba pumpálják. A lepárlások eredménye a kellő koncentrátumú lítium-karbonát. (Fotó:
Ivan Alvarado / Reuters)
A Rockwood lítium-kitermelő társaság telepe. (Fotó:
Ivan Alvarado / Reuters)
A Soquimich bányatársaság lepárlói. Chile adja jelenleg a világ 35.000 tonnás lítium kitermelésének 40 százalékát. (Fotó:
Ivan Alvarado / Reuters)
Argentínának is jelentős készletei vannak, de kitermelése még nem éri el a chilei mértéket. Az egyik legnagyobb japán autógyártó cég, a Toyota nemrég vásárolt részesedést a kitermelési jogokat birtokló Orocobre csoport projektjében. (Fotó:
Enrique Marcarian / Reuters)
Bányatelep 4000 méteren, a Salar del Hombre Muerto (Halott ember sója) nevű sósivatag területén. (Fotó:
Enrique Marcarian / Reuters)
A Galaxy Resources társaság telepe a Salar del Hombre Muerto sivatagban. A szomszédos Salar de Olaroz területén a Lithium Americas társaság fektet be csaknem egy milliárd dollárt a kitermelés kiépítésébe. (Fotó:
Enrique Marcarian / Reuters)
A harmadik szerencsés ország, a sajtóban csak a lítium Katarjaként emlegetett Bolívia idén januárban indította be első kitermelési egységét. A kísérleti program 19 millió dollárba került és csekély 40 tonna éves hozamot várnak tőle. (Fotó:
Aizar Raldes / AFP)
A háromszög bolíviai területe a Salar de Uyuni, a világ legnagyobb kiterjedésű és egyben legmagasabban fekvő felszíni sómezője. (Fotó:
David Mercado / Reuters)
A sómező az ország délnyugati részén, az Andok hegyvonulatai közti medencében fekszik 10 582 km² területen, 3656 méteres tengerszint feletti magasságon. (Fotó:
David Mercado / Reuters)
Bolívia hatalmas gazdasági felfutás előtt állhat, ha sikerül komoly lítium-termelő kapacitásokat kiépítenie. Az ország rendelkezik a tartalékok közel 50 százalékával. (Fotó:
Bloomberg / Europress / Getty)
A világ lítiumtartalékát ma 13 millió tonnára becsülik. Ennek azonban csak kis része alkalmas az akkumulátorok működtetésére. (Fotó:
Bloomberg / Europress / Getty)
Az elektromos autók elterjedése miatt a lítium iránti kereslet robbanásszerűen nőhet a jövőben, ezek az akkumulátorok ugyanis jelenleg 4-7 kg lítiummal működnek, sokszorosával egy mobiltelefon vagy laptop igényének. Becslések szerint 2030-ra csak az Egyesült Államok 22.000 tonna lítiumra, azaz a jelenlegi kitermelés kétharmadára tart majd igényt az elektromos járművek gyártásához. (Fotó:
Bill Pugliano / Europress / Getty)
A lítium kitermelése a föld egyik legérintetlenebb régiójában folyik. A növekvő kitermelés egyre erősebben terheli az itt található ökológiai rendszereket. Az elpárologtatott talajvíz pótlására egyik kitermelő sem tesz kísérletet, felborítva ezzel a területet működési egyensúlyát. (Fotó:
David Mercado / Reuters)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
