Grönland már várja a klímaváltozást
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
A gleccserek olvadnak, a táj folyamatosan alakul, de Grönlandnak még mindig a legnagyobb részét jég borítja. A sziget valóban zöld területein élő 56 ezer helyi próbál alkalmazkodni a változó körülményekhez, miközben a kutatók a Grönlandon, az Északi-sarknál tapasztalt jelenségekből próbálják megfejteni, milyen ütemben és milyen hatással lesz a klímaváltozás a világ többi részére.
Qeqertaq falu Grönlandon. A helyiek különösebben nem zavartatják magukat, alkalmazkodnak a változó körülményekhez, miközben rengeteg kutató próbálja megfejteni, milyen ütemben és milyen hatással lesznek az olvadó gleccserek a világ többi részére. A feltételezések szerint amennyiben Grönland jege teljesen elolvad, akkor a Földet óceánok és tengerek szintje akár hét méterrel is megemelkedhet. (Fotó:
Joe Raedle / Getty Images Hungary)
Egy hatalmas kanyont vizsgálnak a szakértők. Augusztus végén jelentették be, hogy a világ egyik legnagyobb, 800 kilométer hosszú és akár 800 méter mély kanyonját fedezték fel Grönlandon a jég alatt a klímaváltozást vizsgáló kutatócsoportok. Egy föld alatti folyó vájta ki több mint négymillió évvel ezelőtt. (Fotó:
Joe Raedle / Getty Images Hungary)
Grönland területének négyötödét jégpáncél borítja, azonban folyamatos az olvadás. Tanulmányok szerint évente 140 milliárd tonna jég olvad el, és egyes vélemények szerint már 40 év alatt szinte az egész jégtakaró eltűnhet az Északi-sark közeléből. (Fotó:
Joe Raedle / Getty Images Hungary)
Paradicsomföld Qaqortoqnál Grönlandon. Ez a legnagyobb hasonló ültetvény, a klímaváltozás pedig különösen jótékony hatással volt a növények növekedésére. Egy nemrég készült tanulmány szerint Grönland fokozatosan egyre inkább méltó lesz nevére, és egyre nagyobb területet hódíthatnak meg a növények. (Fotó:
Joe Raedle / Getty Images Hungary)
Halászcsónak Ilulissatnál, egy zöld rét szélén. Alig négy fafajta őshonos Grönlandon, azonban a globális felmelegedés mellett egyre újabb növények megjelenésével számolnak a kutatók. (Fotó:
Joe Raedle / Getty Images Hungary)
Folyik az építkezés a fővárost, Nuukot övező hegyeknél. Grönland hivatalosan autonóm területként Dánia része, de saját parlamentje és kormánya van (ezen felül két képviselőjük ül a dán parlamentben is). 2009-től különösen nagy autonómiát élvez, de gazdaságilag az ország erősen Dániától illetve az EU-tól függ. (Fotó:
Joe Raedle / Getty Images Hungary)
Focimeccs a jég szomszédságában. A területét nézve a 13. legnagyobb országnak számító Grönlandon a legkisebb a népsűrűség a világon, de a terület közel 56 370 lakója éli mindennapjait. (Fotó:
Joe Raedle / Getty Images Hungary)
Esküvő készülődik egy grönlandi kisvárosban. Aleqa Hammond, Grönland áprilisban megválasztott első női miniszterelnöke szerint a klímaváltozás mind politikai, mind kulturális, mind gazdasági szempontból alapvetően befolyásolja az ország mindennapjait, de rengeteg lehetőséget is magában rejt. (Fotó:
Joe Raedle / Getty Images Hungary)
Itt minden kapható, amire egy grönlandinak szüksége lehet. Izlandot a norvégok a 9. század vége felé népesítették be, hogy aztán a sziget szolgáljon kiindulópontként a Grönlandot is elérő hajósoknak. A sarkkörön túli területek és Grönland viszonyai azonban még a vikingeknek is túlságosan keménynek bizonyultak. Persze nem is voltak ilyen boltjaik. (Fotó:
Joe Raedle / Getty Images Hungary)
Fóka, bálna, rénszarvas húsából is lehet választani a hétvégi ebéden. Grönlandon a városok rohamos fejlődése keveredik a hagyományos életvitellel. 2500 családnak még mindig a fókavadászat jelenti az elsődleges bevételi forrását. (Fotó:
Joe Raedle / Getty Images Hungary)
Rohamléptekben épülnek az új lakások egyre kijebb a pusztaságban Nuuk külterületén. Az olvadásnak köszönhetően egyre több erőforrás válik elérhetővé Grönladon, aminek vezetői a gazdaság felfuttatásával is egyre jobban függetlenítenék magukat Dániától. (Fotó:
Joe Raedle / Getty Images Hungary)
Ottilie- és Adam Olsen grönlandi kunyhójuk előtt, nemzeti ünnepekkor hordott helyi népviseletben. Grönland lakosságának 88 százaléka eszkimó, inuit őslakos, a többiek dánok, és a két népcsoport keveredéséből születő leszármazottak. (Fotó:
Joe Raedle / Getty Images Hungary)
Szárított halak egy teraszon, Qeqertaqnál. A lakosság tizede él halászatból, és legalább ennyien foglalkoznak a feldolgozással is. Grönland exportjának kilencven százalékát a halászat adja. (Fotó:
Joe Raedle / Getty Images Hungary)
Kulturális sokszínűség jellemző Grönlandra, ahol a modern technika egyszerre van jelen a tradicionális öltözékekkel. (Fotó:
Joe Raedle / Getty Images Hungary)
Mindig csak pozitívan, üzenik a Summit Station kutatóinak a sátortábor peremén. Több szervezet is a legmodernebb eszközökkel követi nyomon a felszínen is látható változásokat, a jégtömbök mozgását, a felszíni források helyzetét. (Fotó:
Joe Raedle / Getty Images Hungary)
Leszakadt jéghegy a vízben. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület 1988 óta vizsgálja, a klímaváltozás kockázatait. Éppen az előző héten közzétett új jelentésük szerint az elmúlt két évtizedben Grönland és a Déli-sarki jégtakarója vesztett a tömegéből, a gleccserek majdnem világszerte zsugorodtak, és az Északi-sark jegének, illetve az északi félteke hótakarójának mérete is csökkent. (Fotó:
Joe Raedle / Getty Images Hungary)
A kutatók a jégbe vájt járaton át vizsgálják a különböző rétegeket. A 800 kilométeres, föld alatti óriáskanyont is véletlenül találták a kutatók, amikor Grönland alapkőzetét térképezték fel radar segítségével. (Fotó:
Joe Raedle / Getty Images Hungary)
Különleges módszerekkel térképezik fel a jégpáncél változásait. A dán meteorológiai szolgálat szerint ez volt minden idők egyik legmelegebb nyara az Északi-sarkon, július 30-án az 1958 óta rekordmelegnek számító 25,9 fokot mértek a kihelyezett mérőállomásokon. (Fotó:
Joe Raedle / Getty Images Hungary)
A kutatók a vizek összetételéből is számos következtetést levonhatnak. (Fotó:
Joe Raedle / Getty Images Hungary)
Jéghegyek és virágok az egyik paradicsomföld szomszédságában. Grönlandon vannak olyan részek, ahol kis túlzással az ablakból kinézve rögtön fókakat és bálnákat láthat az ember, olyan közel úsznak a parthoz. (Fotó:
Joe Raedle / Getty Images Hungary)
Szánhúzó kutya pihen egy leszakadt jéghegy árnyékában. A globális felmelegedésnek köszönhetően pedig a korábban elérhetetlen erőforrások kitermelése is lehetővé válik. Az Északi-sarkot nem védik az Antarktiszhoz hasonlóan nemzetközi egyezmények. Oroszország mellett az Egyesült Államok, Kanada, Dánia és Norvégia is rátenné a kezét az Arktisz egyes részeire. Ennek az az oka, hogy egyes vélemények szerint a bolygó kiaknázatlan olaj- és földgázkészleteinek negyede található a sarkvidéken. (Fotó:
Joe Raedle / Getty Images Hungary)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
