Írásos szülői engedéllyel kezdte a fotós tanulmányait, ami ahhoz kellett a negyvenes évek végén, hogy 13 évesen a Budapesti Fotóklub előadásaira járhasson. Az egyetlen fiatal volt a klubban, ahol Haller Frigyestől, Vadas Ernőtől és Kernyi Istvántól tanulhatta a fotózás alapjait. Látszerésznek és fotóműszerésznek is tanult később, majd a hatvanas évektől fotóriporterként dolgozott a Magyar Televízió híradójánál, mert a saját eljárásának köszönhetően sikerült a filmek 30 perces előhívási idejét 2-3 percre rövidítenie, így már a késő délutáni eseményekről készült fotói is bekerülhettek állóképnek az esti hírekbe.

 

Az újságoshoz sem ugrott le fényképezőgép nélkül, éppen aktuális kamerája mindenhová elkísérte a városban, még akkor is, amikor a forradalmat követő megtorlások idején nem volt tanácsos az utcán nyíltan fényképezni. Legfontosabb negatívjait ezért negyven éven át könyvek lapjai közé rejtve tartotta. A Budapest Galériában Előhívott emlékeim címmel most bemutatott válogatása főleg a hatvanas-hetvenes évek hétköznapi életképeit mutatja be. Chochol fotói néha humorosak, néha ironikusak, máskor pedig teljesen tárgyilagosak, de mindig a kor valóságát ábrázolják, trükkök nélkül.

 

Egy 2011-es interjúban mesélt a Fotóművészet magazinnak arról, hogyan dolgozott az utcán. Nem rontott rá senkire, nem volt tolakodó, cserébe a képein sem spontán pillanatokat látunk, inkább időtlen élethelyzeteket.

Nagyon sokszor eltűnik a pillanat, de az én igényem vagy elvárásom az, hogy a kép ne csak igaz legyen, hanem szép is.

 

A nosztalgikus fotókat végignézve talán az a legmegdöbbentőbb, milyen lassan változik körülöttünk a világ. A hatvanas években a padon napozó hölgyek akár ma is ülhetnének ugyanott, a város felett legelésző tehenet pedig a kétezres években fotózta Chochol, mégis észrevétlenül illeszkedik a régi képek sorába.

Az Előhívott emlékeim című kiállítás 2015. április 18. - május 10. között látogatható a Budapest Galériában. Április 24-én Török András tárlatvezetésével mehetnek végig a kiállításon.