Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
1940. április 25-én született meg New Yorkban a maffiafilmek királya, Al Pacino, aki már 29 évesen megnyerte a színházi világ Oscarját, a Tony-díjat. Ez, valamint jellegzetes arca segítette a hollywoodi karrierhez, amikor Francis Ford Coppola fiatal és feltörekvő, olasz-amerikai színészeket toborzott A keresztapába. Pacino karrierje egyszerre indult Robert De Niróéval, ám a Keresztapa sikere után ő már nemcsak maffiafőnökként, hanem elszánt zsaruként is be tudott vonulni a filmtörténelembe. Serpico, A sebhelyesarcú, Szemtől szemben, Donnie Brasco, Álmatlanság, egy Oscar, két Emmy, öt Aranyglóbusz, 36 filmes díj – egy színészlegenda elképesztő életútja. Nagykép.
Al Pacino ma már ugyanolyan legendás mozimaffiózónak számít, mint A keresztapa-trilógia másik két nagyágyúja, Marlon Brando és Robert De Niro. Azt viszont valószínűleg csak a színész fanatikus rajongói tudják, hogy Michael Corleone szerepét a szerencsének és a Francis Ford Coppolának köszönhette: a Paramount stúdió ragaszkodott hozzá, hogy a maffiafőnök Vito Corleone fiát, Michaelt egy híres színész, Warren Beatty vagy Jack Nicholson alakítsa. A rendező viszont mindenképpen egy markáns arcú, ismeretlen színházi színészt akart, olasz gyökerekkel. (Fotó:
Silver Screen Collection / Europress / Getty)
A 31 éves Al Pacino pont ilyen volt, de az első próbafelvételeken nem győzte meg a stúdió vezetőit, ki akarták rúgni. A harcias Coppola viszont addig nem volt hajlandó elkezdeni A keresztapa forgatást, amíg a Paramount nem szerződtette le Pacinót. Az élet persze a rendezőt igazolta: A keresztapa kritikai és kasszasiker lett, egy évvel később pedig 3 Oscar-díjat is nyert, bár Pacino itt még túl fiatal és ismeretlen volt ahhoz, hogy aranyszobrot nyerjen mellékszereplőként. (Fotó:
Roy Jones / Europress / Getty)
A keresztapa sikere után Al Pacinót azonnal beszippantotta Hollywood. Főszerepet kapott az 1973-as Madárijesztőben Gene Hackman oldalán, aki ekkor már igazi színészveterán és befutott sztár volt. A francia kapcsolattal és egy seregnyi tévésorozattal a háta mögött. A 10 évnyi korkülönbség miatt Hackman börtönviselt apafiguraként, Pacino pedig egy pótapára vágyó, állástalan tengerészként utazza be autóstoppal és tehervonatokra felugrálva Amerikát. Magyar vonatkozású érdekessége is volt egyébként a filmnek: Zsigmond Vilmos az operatőre. (Fotó:
Michael Ochs Archives / Europress / Getty)
Míg Robert De Niro a Keresztapa 2 után évtizedekre beleragadt a maffiózó skatulyába, Al Pacino már az 1973-as Serpicóval bebizonyította, hogy az öltönyös gengszterek mellett a bűnözőknek és a korrupt rendőröknek egyaránt hadat üzenő, kemény utcai zsarut is képes hitelesen eljátszani. Ezért a filmért ráadásul nemcsak Aranyglóbuszt kapott, de népesebb rajongótábort szerzett, mint valaha: a leszerelt magyar rendőrök azóta is előszeretettel nevezik el Serpicóról az őrző-védő és vagyonvédelmi cégeiket. (Fotó:
Michael Ochs Archives / Europress / Getty)
Az 1974-es A keresztapa 2 még egy olyan korban született, amikor sikerfilmnek folytatást készíteni szakmai öngyilkossággal ért fel. Coppola azonban itt sem hallgatott senkire, és leforgatta a második részt. Ami egyben előzményfilm is lett, mivel az Al Pacinónál 3 évvel fiatalabb Robert De Niro Michael apját alakította benne (ő egyébként már az első részbe is bekerült volna Sonny Corleoneként, de végül James Caan kapta meg a szerepet). Bár a történet középpontjában az Al Pacino alakította új maffiafőnök állt, a szakma és a kritikusok végül a nincstelen olasz bevándorlóból lett gengsztervezért alakító De Nirót halmozták el díjakkal. (Fotó:
Michael Ochs Archives / Europress / Getty)
A Keresztapa 2 sikere után Al Pacinót ismét bűnözőszereppel találták meg: az 1975-ös Kánikulai délutánban azzal a John Cazale-lel alakított bankrablópárost, akivel már Coppola maffiafilmjeiben is együtt szerepeltek mint Corleone testvérek. Pacino nagyon szeretett vele együtt dolgozni, civilben is barátok voltak, és a későbbiekben is örült volna, ha Cazele lesz az állandó filmes partnere, ám a színész 1978-ban, mindössze 42 évesen, elhunyt rákban. (Fotó:
Warner Bros. / Northfoto)
Al Pacino a 80-as években is tovább öregbítette gengszterfilmes hírnevét: 1983-ban ő alakította a géppuskával rohangáló drogbárót, Tony Montanát a Miami Vice-stílusú A sebhelyesarcúban. Ez volt az a mai napig ezerszer újranézhető klasszikus, amivel Brian De Palma örökre beírta magát a maffiafilmes szentháromságba Francis Ford Coppola és Martin Scorsese mellé. Al Pacino sokszor nyilatkozott úgy, hogy Tony Montana volt a kedvenc szerepe, ami érthető: jó nőkkel, pénzhegyekkel és óriási fegyverarzenállal körülvéve 226 alkalommal kiabálhatta kubai akcentussal azt, hogy "Fuck!". Fimtörténeti érdekesség: De Palma először Pacino barátjának és nagy riválisának, Robert De Nirónak ajánlotta fel Tony Montana szerepét, de ő nem vállalta. (Fotó:
Zuma Movie Stills Library / Northfoto)
Kezdeti sikereit a színháznak köszönhette, így még azután sem fordított hátat a színpadnak, hogy hollywoodi sztár lett belőle. 1978-ban a Brooks Atkinson Theate-ben még a nála 15 évvel idősebb, és ekkoriban sokkal sikeresebb pályatársa, Jack Lemmon is meglátogatta őt a próbákon. (Fotó:
New York Daily News Archive / Europress / Getty)
Al Pacinót Hollywood örök agglegényének szokás tartani, mivel a hálószobatitkairól jóformán semmit sem tudni. A sztár párkapcsolatai mindig rövid ideig tartottak. Ezen az 1982-es képen is inkább a kutyájával foglalkozik a New York-i Regency Hotel teraszán, ahelyett, hogy a csajokat bámulná. (Fotó:
Ron Galella / Europress / Getty)
Híres hódításai persze neki is voltak. Jill Clayburgh színésznővel például 1970 és 1975 között élt együtt, Beverly D’Angelóval pedig 1996-ban jött össze, de az ikreik (Olivia Rose és Anton James Pacino) megszületése után szétmentek. A fenti kép 1989-ben készült Pacinóról, amint kolléganőjét, Diane Keatont ölelgeti – állítólag a '70-es évek elejétől egészen a '90-es évek közepéig elhúzódott a sajátos, se veled-se nélküled viszonyuk. (Fotó:
Robin Platzer / Europress / Getty)
Gengszterfilmes sikerei csúcsán Pacino elvállalta az Amerika fegyverben című, függetlenségi háborús, gigaköltségvetésű kosztümös drámát (28 millió dollárba került, ami óriási összeg, ah azt vesszük, hogy Lucas A Jedi visszatérre 32 milliót költött), ami akkorát bukott a pénztáraknál, hogy a '90-es évekig nem is jelentkezett komolyabb filmmel. Néhány újabb gengszterzsánerbe tett kirándulás után (Dick Tracy, Keresztapa 3) az Egy asszony illatával tért vissza az A-kategóriás sztárok közé. Ebben a filmben ugyan nem volt se zsaru, se maffiafőnök, mégis imádták a nézők, mert kifogástalan ízlésű, ordibáló, vak alezredesként megtanította a fiatal Chris O'Donnellt, mit kell tudni a nőkről és a Ferrarikról. (Fotó:
Universal Pictures / Northfoto)
Az Egy asszony illata ugyan nem rengette meg a kasszákat 1993-ban (ez a Jurassic Park, A szökevény és a Schindler listájának éve volt), de a kritikai siker most sem maradt el. Al Pacino a vak tisztért megkapta a második Aranyglóbuszát, a 65. Oscar-gálán pedig a régóta áhított aranyszobor is az övé lett (előtte A keresztapa 1-2-ért, a Kánikulai délutánért, az Az igazság mindenkiéért, és a Dick Tracyért sem kapta meg). (Fotó:
Time Life Pictures / Europress / Getty)
Bár Al Pacino és Robert De Niro is főszereplők voltak A keresztapa 2-ben, az apa-fia viszony miatt egyetlen képkockán sem szerepeltek együtt. Ezért szólt óriásit 1995-ben Michael Mann akcióthrillere, a Szemtől szemben, amiben Hollywood kedvenc gengszterét, De Nirót a filmvilág közönségkedvenc, morcos zsaruja (Pacino) üldözte, és nem elég, hogy macska-egér harcot játszottak egymással, a kultikus éttermi jelenetben egy asztalhoz ültek. Sajnos a sztárpáros ugyanezt a sikert nem tudta megismételni 2008-ban A törvény gyilkosával, ami megbukott a pénztáraknál: 60 millió dollárba került, és csak 78 milliót szedett össze a mozikban.
1996-ban újabb maffiafilmet forgatott Fedővene: Donnie Brasco címmel, amiben ezúttal a kalózkorszaka előtti, még hihetetlenül tehetséges Johnny Depp volt a partnere. A sebhelyesarcúhoz hasonlóan ez a film is igaz történeten alapult. Egy valóságban is létező New York-i bűnözőfejedelem, Lefty Ruggiero életét dolgozta fel, akit tényleg egy Donnie Brasco fedőnéven dolgozó FBI ügynök, Joseph D. Pistone buktatott le. Érdemes a film rendezőjét is megemlíteni, mivel a feszült krimikörnyezetet ugyanaz a Mike Newell mutatta be mesterien, akit többnyire inkább a Négy esküvő és egy temetés vagy a Harry Potter és a tűz serlege atyjaként szokás emlegetni. (Fotó:
Northfoto)
Tudta a kedves olvasó, hogy Al Pacinónak a mai napig nincs csillaga a hollywoodi Hírességek Sétányán – miközben már Chuck Norrisnak, Chevy Chase-nek, Tim Allennek, David Hasselhoffnak és a ZS-filmes Roger Cormannek is van? 1997-ben azért ő is otthagyhatta a kéz- és lábnyomát a Hollywood sugárúton a híres Chinese Theatre előtt, ahol olyan kultfilmeknek tartottak díszbemutatót, mint a Star Wars. Ebben az évben mutatták be egyébként Pacino egyik leghíresebb filmjét, Az ördög ügyvédjét, amiben az ügyvédi világ Gordon Geckójaként vitte bele a rosszba Keanu Reevest. (Fotó:
Mirek Towski / Europress / Getty)
Az ezredforduló után Pacino ismét emlékezetes zsaruszerepet vállalt Christopher Nolan Álmatlanságában. A rendezőnek az 51 díjat besöprő Memento után kezdett el meredeken felfelé ívelni a karrierje, így megengedhette magának, hogy az újabb fullasztó atmoszférájú krimijét világsztárokkal forgassa le. Az álmatlanság mellett a társa lelövésétől is szenvedő, morózus nyomozót Al Pacino alakította a filmben, míg az üldözött gyilkos szerepét meglepő módon a korábban szinte csak vígjátékokból ismert Robin Williams kapta meg, zseniálisan bemutatva a gonosz oldalát is. Filmtörténeti érdekesség: az alaszkai hómezőkön elkeseredetten nyomozó, őrületbe hajszolt zsarut eredetileg Harrison Ford alakította volna. (Fotó:
Warner Bros. Pictures / Northfoto)
Al Pacinónak óriási rajongótábora van. Azon túl, hogy az igazi maffiózók (többek között Joey Adonis és Joe Bonano) odavannak a maffiafilmjeiért, az átlag mozinézők is kedvelik őt. Talán pont azért, mert maguk közül valónak tartják, és mert Pacino neve szinte sosem bukkan fel a bulvárlapokban életlen paparazzifotókkal olyan cikkekben, hogy megint részegen randalírozott egy puccos partin vagy három nőt vitt egyszerre a jachtjára pezsgős-kokainos bulit csapni. (Fotó:
Alberto Pizzoli / AFP)
A 75 éves színészlegenda azonban nemcsak egy Oscart, két Emmyt, öt Aranyglóbuszt és 36 egyéb filmes díjat őrizget odahaza a vitrinjében. 2012-ben Barack Obama elnök személyesen adta át neki az amerikaiak Kossuth-díját, a National Medal of Arts-t, ami egy hollywoodi színész számára a legmagasabb szintű állami kitüntetésnek számít. (Fotó:
Alex Wong / Europress / Getty)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
