Nők a csatában: előrelépés vagy őrültség?
A nők már háromezer évvel ezelőtt is szinte minden kultúrában aktívan részt vettek a csatákban – sokszor persze férfinak álcázva – számos ősi mítosz, legenda, rajz és szobor tanúsítja ezt. A modern időkben viszont a nők katonai részvételét számos vita övezi, kezdve attól, hogy alkalmas-e a női test a katonasággal járó megpróbáltatások elviselésére, odáig, hogy mennyiben veszélyezteti a férfiak lelkiállapotát, ha sebesült nőket látnak a harctéren. Miközben a nyugati országokban a katonai vezetés inkább óvja a nőket az éles harcoktól, sok közel-keleti országban a politikusok egyenesen dicsekszenek azzal, mennyi nő szolgál a hadseregükben, ezzel akarván bizonyítani, hogy haladó szelleműek. Ez persze a legtöbb esetben csak propaganda, és a legtöbb éppen azért menekül a hadsereg soraiba, hogy kitörjön a társadalmi elnyomásból, másokat pedig a szükség visz rá, hiszen egy porrá lőtt, polgárháborús városban mindenkinek meg kell védenie magát és a szeretteit valahogy.
A Sawt al-Haq nevű lázadó csapathoz tartozó női harcosok pózolnak a fegyvereikkel egy katonai kiképzésen. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Testülete szerint körülbelül ötezer nő vesz részt a szíriai harcokban a lázadók oldalán, sokan közülük a frontokon küzdenek, mások frontkórházakban ápolják a sérülteket. A szintén az elnyomó szíria rezsim ellen küzdő helyi kurdok hadseregének 40 százaléka nőkből áll. (Fotó:
Muzaffar Salman / Reuters)
Ayesha Farooq, az első pakisztáni vadászpilóta mászik be a repülőgépébe, egy kínai F-7PG vadászgépbe. A 27 éves Farooqon kívül öt kiképzett női vadászpilóta van Pakisztánban, de ő az egyetlen, aki az utolsó vizsgáját is letette, és már harcokban is részt vehet. „Nem érzem magam nagyon külöbözőnek a férfiaktól. Ugyanazokat a feladatokat látjuk, ugyanúgy csináljuk a precíziós bombázást” – mondta az Economic Timesnak Farooq egy észak-pakisztáni katonai bázison. Ahogy az országban lassan változik a hozzáállás a nőkhöz, és átalakul a nőkről alkotott hagyományos kép, a hadsereghez is egyre több nő csatlakozik. A pakisztáni légierőnek jelenleg 316 női tagja van, míg öt évvel ezelőtt csupán száz volt. Farooqnak a változó attitűdök ellenére is sokat kellett veszekedni özvegy, tanulatlan édesanyjával, mire meggyőzte, hogy elengedje katonának. „A mi társdalmunkban a legtöbb lánynak eszébe sem jut, hogy repülőt vezessen” – mondta Farooq. A legtöbb nő a családi nyomás miatt tesz le arról, hogy csatlakozzon a hadsereghez. Sokan, ha el is kezdik a kiképzést, a folyamatos családi konfliktusok miatt végül nem jutnak el az utolsó vizsgákig. A pilótanők ilyen esetben vadászgépek helyett lassabb repülőgépeket vezetnek, csapatokat és felszerelést szállítanak. A pakisztáni hadseregben jelenleg négyezer nő szolgál, főként irodai és orvosi kisegítő munkákat végeznek, de az utóbbi évtizedben egyre többen emelkedtek magasabb rangra is, sőt, néhányan a hadsereg terrorellenes elitalakulatába is bekerültek. (Fotó:
Zohra Bensemra / Reuters)
A Mother Aisha egy kizárólag nőkből álladó lázadó sejt Aleppóban, amely a rezsim ellen harcoló szíriai szabadhadsereg támogatására alakult. A női osztagot Mohamed próféta egyik feleségéről nevezték el, akit csak a szunnita muszlimok tisztelnek. A Mother Aisha brigád harcosai nem csak a frontvonalon harcolnak, hanem két frontkórházat is üzemeltetnek, illetve ők őrzik a női foglyokat is a városban. A brigád vezetője egy egyetemi mesterdiplomával is rendelkező nő, Um Mohamad. A képen a brigád egyik tagját tanítják gépfegyvert kezelni a szíriai szabadhasereg férfi tagjai. A szíriai lázadók női zászlóaljairól több legenda is megjelent a nyugati lapokban, de a legtöbb alaptalannak bizonyult. Egy cikk például arról írt, hogy Szíria egy távoli, az iraki határhoz közeli csücskében, Deir Ezzorban magas sarkú cipőt viselő nők harcolnak a kormányerőkel. Később kiderült, hogy a meglehetősen konzervatív városban a nők egyáltalán nem is hordanak magas sarkút, nemhogy abban harcolnának. (Fotó:
Loubna Mrie / Reuters)
Az izraeli Caracal zászlóalj egy tagja áll a zászlóalj hátizsákjai mellett egy 20 kilométeres menetelés után a Negev sivatagban. Az izraeli hadseregben a kezdtektől szolgáltak nők. Az 1948-as függetlenségi háborúban és az 1956-os „Kadesh Hadműveletben” a gyalogságban és légierőben is voltak női katonák, ám ez utóbbi hadosztály később már nem engedélyezte a felvételt nőknek, majd lassan minden fronton bevethető pozícióból kitiltották őket. Ezt a diszkriminációt egy 1994-es legfelsőbb bírósági ítélet változtatta meg, és 2001-ben avatták fel az első női vadászpilótát. A legtöbb aktív pozícíóban azonban az ítélet ellenére sem szolgálhattak nők egészen 2000-ig, részben azért, mert a kiképzéseken, illetve a függetlenségi háborúban kiderült, hogy a férfiak teljesen szétesnek agyban a sebesült nők látványától, aggresszívak és kontrollálhatatlanok lesznek, ami pedig az akciók sikerét is veszélyezteti. Jelenleg a hadsereg pozícióinak 88-92 százaléka nyitott a nők számára, de csak a pozíciók 69 százalékában szolgálnak nők is. (Fotó:
Amir Cohen / Reuters)
A kurdisztáni Peshmerga női harcosai gyakorlatoznak, mielőtt harcba indulnak az Iszlám Állam ellen. A női kurd harcosok óriási népszerűségnek örvendenek a nyugati médiában, mert megerősítik azt a képzetet, hogy mennyire fontos a vallási szélsőségek és a szexizmus elleni a harc a Közel-Keleten. Ezzel a kurd politikusok is tisztában vannak, és büszkén mutogatják a katonanőkről készült képeket, noha nagyon sok esetben a nők nem a szent harc miatt csatlakoznak a hadsereghez, hanem azért, hogy elmeneküljenek a bántalmazó házasságuk vagy más elnyomás elől. A hadseregben ugyanis valódi egyenlőség van a nők és férfiak között, és még a fizetésük is ugyannyi, bár nagyon kevés, az iraki átlagfizetés mindössze hatoda. Tavaly nyár óta azonban a nők akár önként is csatlakoznak a hadsereghez, amely 600 főben maximalizálta a felvehető nők számát, amit nagyon hamar sikerült elérni. A harcakészség egyik oka állítólag, hogy sok kurd nőnek nem újdonság, hogy fegyvert kell fognia, mert Szaddam Husszein uralkodása alatt minden kurd család tartott otthon fegyvert, hogy megtudják magukat a védeni a rezsim katonáitól (Szaddam Husszein 200 ezer kurdot öletett meg). (Fotó:
Ahmed Jadallah / Reuters)
A szíriai hadsereg Női Kommandós Zászlóaljának egyik tagja járőrözésre készül a kormányerők által ellenőrzött Jobarban, Damaszkusz egyik külvárosában. A szíriai hadseregnek 800 női katonája van, egy részüket a közelmúltban toborzta a kormány, hogy „elősegítse a nők emancipációját”. Sokak szerint ez csak egy PR-fogás, amellye Bassár el-Aszad szíriai diktáror a nyugatiaknak akarja megmutatni, milyen haladó és modern felfogású uralkodó. Erre utal az is, hogy a női zászlóalj létezését plakátokon hirdetik a kormány ellenőrzése alá tartozó országrészekben. Az önként jelentkező nők több hónapos kiképzésen vesznek részt, mielőtt különböző feladatokra beosztják őket a fronton. A szíriai hadsereg nem félti a nőket az éles bevetéstől, vannak köztük mesterlövészek és tankvezetők is. A nők toborzásában egyébként már Aszad apja is élen járt, akinek az uralma alatt még egy női ejtőernyős hadosztály is szolgált a hadseregben, a ’70-es években pedig nőknek és férfiaknak egyaránt részt kellett venniük katonai kiképzésen. (Fotó:
Omar Sanadiki / Reuters)
Guevra egy szíriai palesztin nő, férje az egyik lázadó zászlóalj, az Al Wa'ad vezetője. Guevra mesterlövészként maga is aktívan részt vesz a harcokban, amelyeknek a kitörése előtt egy gimnázium igazgatója volt a mára porig rombolt Aleppóban. (Fotó:
Muzaffar Salman / Reuters)
Egy Oroszország-párti lázadó áll egy teherautó tetején a Szergej Prokofjev nemzetközi repülőtérért vívott harc közben Donyeckben. A kelet-ukrajnai konfliktusban mindkét oldalhoz sok nő csatlakozott a harcok kitörése után, bár pontos adatok nincsenek a női harcosok számáról. A lázadók parancsnokai eleinte nem akarták felvenni a női önkénteseket, de egyikük a Reutersnek később azt nyilatkozta, hogy nem bánta meg az engedékenységét. „Most már jobban megbízok bennük, mint a férfiakban. A nők nem isznak, és néha aggasztó, hogy a férfiak milyen állapotba kerülnek, amikor kikapcsolódnak egy-egy akció után.” Az oroszpárti női harcosok a legnagyobb nemzetközi médiafigyelmet akkor kapták, amikor idén márciusban, a Nőnap alkalmából szépségvesenyt rendeztek számukra Donyeckben. (Fotó:
Shamil Zhumatov / Reuters)
Észak-koreai katonanők járőröznek a kínai határ közelében, a Yalu folyó mentén. Az észak-koreai vezetés idén tette kötelezővé a 17-20 éves lányoknak a katonai szolgálatot. A férfiakkal szemben, akik 10 év katonai szolgálatot kötelesek teljesíteni, a nőknek csak legfeljebb 23 éves korukig kell szolgálniuk. A nők eddig csak önkéntesként csatlakozhattak a hadsereghez, de a magas csecsemőhalandóság és az alacsony termékenység miatt egyre kevesebb férfi utánpótlás érkezett a hadseregbe, azért a vezetőség változtatott a toborzási szokásokon. Az új szabálynak sokan nem örülnek, mert az észak-koreai családokban sokszor a nők a legfontosabb kenyérkeresők. (Fotó:
Jacky Chen / Reuters)
Norma Gonzales, az amerikai hadsereg 46-os zászlóaljának katonája újságot olvas, miközben arra vár, hpgy helikopterrel egy másik amerikai bázisra szállítság Kandahárban, Afganisztánban. Az amerikai hadseregben 1775 óta szolgálnak nők, de eleinte főként a frontvonal mögött ápolóként, mosodásként vagy szakácsként vettek részt a harcokban, és 1976-ig még csak katonai akadémiára sem járhattak. Az 1,1 milliós amerikai hadseregnek körülbelül 15,6 százaléka nő, de egészen 2013-ig egyikük sem szolgálhatott aktív pozícióban, vagyis nem lehettek éles helyzetben bevethető katonák. A 2013-as változással 33 ezer új pozíció nyílt meg a nők előtt, de az még mindig kérdéses, hogy valaha csatlakozhatnak-e a különleges erőkhöz. (Fotó:
Erik De Castro / Reuters)
A szíriai szabadhadsereg egy női katonája, Um Jaafar ül férje, a szintén harcos Abu Jaafar mellett, ölében a kislányukkal, Fatennel az otthonukban. Um Jafaar női fodrász volt a forradalmom kitörése előtt, majd a férje képezte ki katonának, most pedig már a fronton harcol mint orvlövész. (Fotó:
Muzaffar Salman / Reuters)