Nem túlzás azt mondani, hogy Görögországot teljesen tönkretette a gazdasági válság, ami immár nyolcadik éve keseríti meg az ország lakóinak életét. A görög gazdaság nagyrészt szolgáltató iparágakból áll, és a válságot is ezek a szektorok szenvedték meg a legjobban. De a válság az ipart sem kímélte: bár a folyamat nem most kezdődött, 2008 óta számos gyárban kellett lehúzni a rolót.

A válságnak brutális társadalmi hatásai voltak: 2013 közepe felé volt csúcson a munkanélküliség, ekkor a teljes munkaképes népesség 28 százaléka, a fiataloknak pedig 60 százaléka volt munkanélküli. Közben az országban durván nőtt az öngyilkosságok száma. Nagyjából 200 ezren véglegesen kivándoroltak, így 2014-ben kicsivel több mint 11 millió volt az ország népessége. Akik maradtak, azoknak egy olyan gazdaságban kell majd boldogulniuk, ahol a következő években valamit kezdeni kell azzal a 176 százalékos államadóssággal, ami a mentőövek miatt jött össze.

De hogy jutott ide a görög gazdaság? A 2008-as válság Görögországba is gyorsan beszivárgott, abban az évben a gazdaság már recesszióba fordult. A csökkenő adóbevételek miatt a görög állam egyre nehezebben tudta finanszírozni önmagát, a befektetők egyre kevésbé akartak görög állampapírokat venni. Közben az is kiderült, hogy a görög kormányok a válság előtt éveken át módszeresen meghamisították az EU-nak küldött adatokat, így még sokkal rosszabb volt a helyzet, mint amilyennek elsőre tűnt.

Sokak szerint az adómorálon kívül bőven akadnak más bajok is a görög gazdasággal: a turizmuson és a hajógyártáson kívül ugyanis nincsen igazán versenyképes iparáguk a görögöknek. Az ipar lepusztulása persze azzal együtt is betesz a gazdaságnak, hogy sokkal kisebb szeletét jelenti a gazdaságnak, mint amekkora más európai gazdaságokban az megszokott. Az ipari termelés manapság olyan szinten van, mint az 1970-es években, ami azt jelenti, hogy egy generáció munkáját pusztította el a válság.