További Nagykép cikkek
Svájc az első komolyabb bunkereit már a 19. század végén elkezdte építeni, eleinte főleg a kritikus észak-déli átjáró, Szent Gotthárd-hágó ellenőrzése érdekében. De főleg a harmincas évektől pörgött fel a bunker építési láz, miután a náci tervekben Nagy-Németország Svájc jó részét tartalmazta volna. Ekkorra több mint húszezer erődítményt vájtak az Alpokba. Végül jórészt ennek is köszönhették, hogy Hitler nem merte lerohanni őket, pedig 1940-től a Tannenbaum hadművelet keretében pontosan ezt tervezte. Csakhogy addigra már nagyjából drágább lett volna megtámadni a svájciakat, mint szemből nekimenni a Maginot-vonalnak. Úgyhogy a háború végére csúsztatták Svájc felosztását, de Hitlerék vesztettek, így Svájc megmenekült. A hidegháborús elrettentéskor még szintén jó szolgálatot tettek a több száz kilométernyi alagútrendszerrel és az addigra 25 ezernél is több bunkerrel likacsossá lyuggatott hegyek. A 90-es évektől azonban egyre drágábbá és értelmetlenebbé vált ennyi bunkert fenntartani, és a hadsereg elkezdte eladogatni a hegyekbe vájt bunkerek döntő részét.
Ne maradjon le semmiről!