Hermann 2015-ben kezdte el, a balatoni strandokon fotózni az emberek tetoválásait.  Azt vette észre, hogy nemrég volt egy sokkal nagyobb tetkós bumm az emberek között, és most már nem csak a tíz évről ismerős nonfiguratív tetoválások jelennek meg a testeken, hanem ezek az emberek üzenni szeretnének valamit. Hogy mit, az viszont néha nem olyan egyértelmű. 2015-ben még csak pár tetkót fotózott – először a horrortetoválásos apukát a napszemüveges kisgyerekkel –, majd idén már sokkal célzottabban járt ki a strandra.

Volt olyan ember, aki rögtön elkezdte magyarázni a tetoválások jelentését, de voltak olyanok, akik csak megmutatták magukat, és elmentek egy szó nélkül. Néha visszakérdeztek, hogy mihez lesz a kép. Hermann nem csak a tetoválást, és annak az abszurd látványát akarta megörökíteni, hanem kis pici sztorikat arról az emberről, aki viseli. Ráadásul arc nélkül.

Hermann szerint nagyon érdekes, hogy a tetoválásokkal mindenki szeretne egyedi lenni, de igazából nagyon könnyű észrevenni a trendeket: a halálfejek, kígyók, sárkányok, még a legkedvesebb embereken is. Egy új vonulat a fotórealizmus, volt olyan nő a strandon, akinek a karján nagyszülei fotóportréja volt felvarrva.

Hermann Ildinek egyébként nincsen tetkója. De a projektet folytatni fogja.

Hermann Ildi már korábban is szerepelt a Nagyképben, az előményeket itt és itt nézheti meg.