A kínaiak szinte bármire képesek. Ha akarnak, lemásolnak akár egy egész falut, de ugyanúgy kölcsönöznek technológiát, attitűdöket és divatokat is. A posztszocialista kapitalizmusukban minden előfordulhat, az új elit arisztokratikus vonásokat is magára öltött. Golfoznak és lovaspólóznak, mintha csak a 19. század angol felső tízezréhez tartoznának. Kevin Frayer fotográfus egy tiencsini pólóklubban eredt a legújabb őrület nyomába.
Az őrület azért nem is olyan új, már a Tang-dinasztia idején (618–907) pólózott a császári család és az arisztokrácia. A póló ezután is jelen volt, de a kommunizmus ezt is elsöpörte mint üldözendő burzsoá hagyományt. Hongkong, mint brit fennhatóságú terület, megmaradt szigetként a sportágnak, de mostanra több nagyvárosban – Sanghajban, Pekingben és Tiencsinben – is újra meghonosodott. (Fotó:
Kevin Frayer / Getty Images Hungary)
A pólót Perzsiában találták ki, egyes források szerint már időszámításunk előtt is játszották, aztán innen terjedt el a sportág Bizánctól Indián át a mai Japánig. A középkorban a királyok játékának is hívták. A sportágat a 19. században Indiában modernizálták a britek, majd a közvetítésükkel Európába, Argentínába és az Egyesült Államokba is eljutott, később az olimpiák műsorában is feltűnt, ötször, legutoljára 1936-ban szerepelt. (Fotó:
Kevin Frayer / Getty Images Hungary)
A kínai újgazdagok mindent meg akarnak adni gyermekeiknek, többek között az Egyesült Államok legjobb egyetemeire akarják járatni őket. Tökéletes, szinte arisztokratikus nevelést biztosítanak nekik, és úgy gondolják, a felvételi jelentkezésnél előnyt jelent majd a lovaspólózás is, ha már ezeknek az egyetemeknek is vannak ilyen klubjaik. (Fotó:
Kevin Frayer / Getty Images Hungary)
A pólóhoz először is kell néhány ló, óriási fakalapácsok (ütők), amivel a fa- vagy műanyag labdát ütik, és egy jó nagy füves terület, ahol egyik kaputól a másikig kergethetik a labdát. A hagyományos formában négyfős csapatok játszanak egymás ellen. (Fotó:
Kevin Frayer / Getty Images Hungary)
Könnyű belátni, hogy miért lett a póló elitsport. A lovak és a lótartás drága. Ha a ló sokba kerül, akkor az oktató és tanóra is. Egy jó ló tízmillió forintos tétel, és egy igazi versenyzőnek legalább négy lova van, mert a meccs minden negyedében lecseréli a meghajszolt állatát. (Fotó:
Kevin Frayer / Getty Images Hungary)
Az alma nem esik messze fájától. A kínai gazdaság egyik hajtóereje az ingatlanfejlesztés, a lovaspólóklubok pedig sokszor éppen az új városrészek tövében kapnak helyet. Az ingatlant építő cégek vezetői meg oda járathatják a gyerekeiket. (Fotó:
Kevin Frayer / Getty Images Hungary)
A lovaspóló tényleg az elitnek szól, a tagsági díjak óriásiak, és néhány klub, mint a tiencsini Goldin Metropolitan, exkluzívak is, csak meghívással lehet valaki tag. A pólózás nem csak sport, inkább életstílust jelent. A klubok az újgazdagok találkozóhelyei is. (Fotó:
Kevin Frayer / Getty Images Hungary)
A Goldin Metropolitanban a személyzet is óriási. Hatvan lovászuk, három állatorvosuk, öt patkolókovácsuk van, és tucatnyi argentin oktatójuk is. A sportágban ők számítanak a legjobbaknak. (Fotó:
Kevin Frayer / Getty Images Hungary)
A Goldin Metropolitan csak részben szól a lovakról, igaz, hogy van három pályája és 300 férőhelyes istállója, de az oda érkező üzletemberek kiszolgálása a cél. A klubhoz így hotel, 12 étterem, gyógyfürdő, borpince, edzőterem és luxusingatlanok is tartoznak. (Fotó:
Kevin Frayer / Getty Images Hungary)
Nem lehet egyből igazi lóra ülni, néhány alapelem a műlovakon is elsajátítható. (Fotó:
Kevin Frayer / Getty Images Hungary)
Kínában szeretnek mindent nagyban csinálni. A póló-bumm 2014-ben jött el, amikor több mint négyezer lovat importáltak, hogy azokon képezzék a játékosokat. (Fotó:
Kevin Frayer / Getty Images Hungary)
2005-ben még csak egy pólóklub volt Kínában, ma már tucatnyi létezik, és a divatja egyelőre feltartóztathatatlan. A golf helyett már ez számít igazán elit sportnak. Ebben több az adrenalin, ügyesség és vakmerőség is kell hozzá. Játékosként is ki lehet emelkedni, az pedig státuszszimbólum, ha valakinek saját csapata van a hozzá való 15-20 lóval. Egy évben több millió dollárnyi összeget is felemészthet ez az hobbi. (Fotó:
Kevin Frayer / Getty Images Hungary)