Szüleink városképének részei voltak, most a szobánkban lóghatnak
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Pénteken a Brody Studiosban rendezik meg a 13. Plakátaukciót. A legendásan oldott hangulatú árverésen – amelynek szervezője a Budapest Poster Gallery – olyan plakátok cserélnek gazdát, amik annak idején a falak helyett a városkép szerves részét alkották, és szüleink, valamint nagyszüleink mindennapjainak háttereként szolgáltak. A plakátok a csokitól és üdítőtől kezdve az illatszereken át a keletnémet filmekig szinte mindent hirdettek, miközben tervezésük – számos neves képzőművész megélhetésén túl – a gondtalanabb és felszabadultabb alkotás lehetőségét is biztosította. Ezekre az alkotásokra ugyanis a hatalom nem figyelt olyan hangsúlyosan, és nem vetített rájuk olyan ellenségképet, mint például egy festmény esetében. Bősze Ádám és Somos Anna segítségével válogattunk az aukció legizgalmasabb darabjai közül.
A Luda rugós foci a hatvanas-hetvenes években kultikus játéknak számított a gyerekek, főleg a fiúk körében. Sok gyakorlással egészen magas szintre lehetett fejleszteni a passz- és lövéstechnikát. Egyesek szerint a legprofibbak még csavarni is tudtak. A játékosokat a rugó ki- és betekerésével lehetett tuningolni. A régiségpiacokon gyakran felbukkannak a játék kisebb-nagyobb mértékben elnyűtt példányai. (Fotó:
Ismeretlen művész, 1960-as évek / Plakátbolt)
A Szervezet című film egy bolgár pszichothriller. A grafikus a BR szignót használta – nem lehet tudni, hogy pontosan kit takar ez a név. A plakát 1983-as, amikor nagyon sokféle stílus létezett párhuzamosan a magyar plakátművészetben. Ez a darab erős pop artos jegyeket is mutat, de látszik, hogy eltér a hatvanas évek klasszikus pop artjától. A rajta szereplő nő a 80-as évek divatját jeleníti meg, másrészt itt sokkal szigorúbb a vonalvezetés, miközben a képregényekre hajazó ábrázolásmód és a színvilág abszolút a pop artot idézi. (Fotó:
Ismeretlen művész, 1983 / Plakátbolt)
A keletnémet Ködös Éjszaka című filmet hirdető plakát szintén a pop artot idézi, viszont a grafika 1969-ben készült – látszik is az eltérés a Szervezet plakátjához képest. Az alkotó személye ismeretlen, viszont megjelenik az égetett fotó jellegű kép, amit Finta József vezetett be a plakátművészetbe. Finta alapvetően amatőr fotós volt, aztán felfedezték, hogy ugyanannyira remek grafikus is, és az égetettfotó-technikát rengeteg grafikus kezdte alkalmazni. (Fotó:
Ismeretlen művész, 1969 / Plakátbolt)
A plakát Macskássy Gyula, animációsfilm-rendező, tervezőgrafikus munkája. Pályája elején Kassowitz Félixszel és azzal a Halász Jánossal dolgozott együtt, aki John Halasként a brit animációsfilm-gyártás megteremtője lett. Utóbbival Bortnyik Sándor magániskolájában, a Műhelyben ismerkedett meg, amelyet a budapesti Bauhaus iskolaként tartottak számon. A harmincas-negyvenes évek során több száz korai reklámfilmet és plakátot készített munkatársaival, részben a Coloriton néven működő trükkreklámfilm és tervezőgrafikai stúdiójukban. Macskássy a magyar rajzfilmgyártás megteremtője. Nevéhez fűződik az első színes magyar rajzjátékfilm, A kiskakas gyémánt félkrajcárja, a Két bors ökröcske, A ceruza és a radír, valamint a Gusztáv-rajzfilmek. Gusztáv alakja ezen a plakáton is megjelenik. (Fotó:
Macskássy Gyula, 1967 / Plakátbolt)
Jancsó Miklós 1965-ben bemutatott filmjéhez Máté András, a korszak egyik legkiemelkedőbb tervezőgrafikusa készített plakátot. Bár rengeteg technikát alkalmazott – égetett fotó, vonalrajz, fotómontázs, kollázs, tipográfia és kalligráfia, festői megoldások –, a Máté-plakátok azonnal felismerhetőek stílusjegyei miatt. Az ő nevéhez köthető a híres Malév-sorozat – hét plakát, amelyet az egykori magyar légitársaságnak készített. (Fotó:
Máté András, 1964 / Plakátbolt)
A magyar filmtörténet egyik legnagyobb klasszikusa a Hyppolit, a lakáj, amely a második magyar hangosfilm volt. A sikert nem bízták a véletlenre, ugyanis a kor legnagyobb sztárjai – Csortos Gyula, Kabos Gyula és Jávor Pál – játszották a főbb szerepeket. A plakát nem csak azért érdekes, mert ehhez a magyar filmklasszikushoz készült, hanem azért is, mert egy izgalmas nyomdai eljárással nyomtatták. Az úgynevezett linóleummetszetet ritkán alkalmazták plakátoknál. A nyomat Várady Béla nyomdájában készült, ami 1925 és 1945 között működött Budapesten. (Fotó:
Ismeretlen művész, 1930-as 1940-es évek / Plakátbolt)
A Hungary feliratú, bujáki menyecskéket ábrázoló utazási plakát egy ritka munka a Konecsni György, Fery Antal tervezőpárostól.1936-ban készült, amikor a gazdaság fellendítése érdekében az állam sokat invesztált az utazási plakátokba. E plakátok megjelenését egyébként az emberek szokásainak megváltozása is elősegítette. Ez a darab art deco stílusban készült, és ahogy az gyakori az art decóban, népies elemek is megjelennek. Az utazási plakát esetében ez különösen fontos, hiszen az ország jellegzetességeit emeli ki. Az egyébként szólóban is aktív tervező, Konecsni sokat kísérletezett akkoriban festékszóróval, ami egy új technika volt ezen a téren. Ennek köszönhetően tudott légies, tünékeny figurákkal és elmosódott tónusokkal dolgozni. Az alakoknak nincs kivehető arcuk, ezzel általánosabbá válik az üzenet, mert nem konkrét személyeket érzékelünk az alakok láttán, hanem egy hangulatot. (Fotó:
Konecsni György - Fery Antal, 1936 / Plakátbolt)
Az Illatszer és Kozmetikai Vállalat 1961-ben jött létre, több nagy hagyományú vegyipari céget foglalt magában. Az óriásvállalat számtalan szappant, kozmetikumot gyártott, és az olyan márkanevek termékeit, mint az Elida vagy a Caola, mind itt állították elő. Így volt ez a Camea termékekkel is, amelyek között rúzsokat, kézápolót, parfümös szappant, arcszeszt, kölnivizet, hajlakkot és sok egyebet találunk. A legkülönösebb nevű termékük minden bizonnyal a Lady Camea Exotic Intim Spray volt. Sokaknak volt ilyen márkájú az első rúzsa, és a plakáton feltűnő vörös árnyalat most ismét divat. (Fotó:
Ismeretlen művész, 1960-as évek / Plakátbolt)
„Az egy dolog, hogy én csináltam a tipót, de egy textilnyomó haver nyomtatta a plakátokat tök úgy, szitával, mint ahogy maga Warhol is dolgozott! Sőt, kitaláltam jómagam több színvariánst, és több színállásban ragyogtak a plakátok a pesti utcán!” – mondta Kemény György, a plakát alkotója a grafika kapcsán. (Fotó:
Kemény György, 1991 / Plakátbolt)
Tipografikus plakát. A Népszabadság első száma 1956. november 2-án jelent meg. Az újság az MSZMP lapja volt a rendszerváltásig, és vígan muzsikált tovább is, míg a kormány 2016 őszén be nem döntötte. Még talán érdemes megjegyezni a piros színt, a baloldali propagandaplakátok jellemző színét. (Fotó:
Bánó Endre, 1960-as évek / Plakátbolt)
Múltunk és jelenünk kultikus terméke, a több generációt is felfrissítő Traubisoda, az állandóság kevés képviselőjének egyike. Alkotója, Vertel Beatrix a gyerekkönyv- és tankönyv-illusztráció egyik legjelesebb hazai képviselője. Ennél a plakátnál is a gyerekkönyvek játékos, rajzos, vidám stílusa köszön vissza a mozgalmas jelenetben, ahol a megszemélyesült szőlőszemek az egri várat ostromló török sereg elánjával másznak a palack szája felé. (Fotó:
Vertel Beatrix, 1974 / Plakátbolt)
Faragó a magyar szecesszió egyik legfontosabb alakja. Dekoratív minták, humoros és groteszk alakok jellemzik legtöbb munkáját. Eredetileg a plakát kétíves, most a felső fele került elő, azt árverezik el. A plakát a Heckenast zongoratermet hirdeti, mely a híres Heckenast Gusztáv nyomdász tulajdona volt. Heckenast számos újság tulajdonosa volt, és 1848. március 15-én az ő nyomdájában nyomtatták ki a Nemzeti dalt és a tizenkét pontot. (Fotó:
Faragó Géza, 1905 / Plakátbolt)
Merész, op-art hátterű plakát. Jó példa arra, hogy az 1956 előtti erőltetett prűdségnek a hatvanas évekre nyoma sem maradt. Humoros szövegű, szójátékokat is alkalmazó darab. A Kamara Varieté még 1912-ben nyílt Ferenczy Kabaré néven. Féléves működés után azonban megszűnt, sorra követték rövid életű kabarék és folyamatos átalakítások, majd 1939-ben megalakult Kamara Varieté, amely 1977-ig működött, majd 1978-ban a ma is működő Játékszínként nyitott újra. (Fotó:
Révész-Wigner, 1967 / Plakátbolt)
Ritka art deco darab. A Szerencsi Csokoládégyárat 1921-ben alapították, a gyártás két évvel később kezdődött falai között. Eleinte egy termékre, az általános főzőcsokoládéra specializálódott, majd 1927-ben fejlesztették ki az első tejcsokoládéjukat, a Szerencsi Tejet, amit ma Boci csokiként ismerünk. Egy évvel később a híres, fehér macskás dobozos kakaópor is megszületett, a negyvenes évekre pedig a széles választékot felvonultató Szerencsi már a legnagyobb hazai csokoládégyár lett. A plakáton lévő nőalak sminkje, frizurája, ruházata feleleveníti a húszas évek formabontó, fiús, ugyanakkor elegáns női divatját. Ugyanígy, a grafikai megoldások is art deco karakterrel bírnak, aminek fő jellemzője, hogy vegyíti a modern és a klasszikus stílusjegyeket. (Fotó:
Ismeretlen művész, 1920-as/30-as évek / Plakátbolt)
A Pénzcsináló, Bán Frigyes 1964-es filmje Tolnai Lajos novellája alapján. Pécsi Sándor és Gobbi Hilda is játszik benne, a narrátor Sinkovits Imre. A plakátot a negyvenes évek óta alkotó, autodidakta művész Bánki László tervezte. Gyakran készített ehhez hasonló humoros, kedves plakátokat. Az alkotáson megfigyelhető rajzfilmes stílus a hatvanas években virágzott, akkoriban sok hasonló plakát született. (Fotó:
Bánki László, 1964 / Plakátbolt)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
