A gyerekek szenvedik meg leginkább a fejük felett indított háborúkat
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Nagykép cikkek
Évtizedeken átívelő kutatások mutatták ki, hogy a szegény sorból származó, de odafigyeléssel, segítséggel nevelt gyerekek lényegesen jobban boldogultak később az életben, mint azok, akiknek volt részük felzárkóztató programokban. Ez nem csak a fejlett világban problémája, ahol a kormányok átlagosan az oktatási költségvetésnek kevesebb mint két százalékát fordítják bölcsődék és óvodák fenntartására. Sokkal súlyosabb gond az olyan országokban, ahol évek óta folyamatos konfliktusok közepén születnek gyerekek.
Szíriában hetedik évébe lépett az egész országot felforgató polgárháború, a 2015-ös menekültválság csúcspontján családok százezres menekültek a Közel-Keletről és Afrika más országaiból az évtizedek óta húzódó konfliktusok és az egyre súlyosbodó éhínségek elől, de nem kell ilyen messzire menni hosszúra nyúló háborúkért. A szomszédban, Ukrajnában 2013-ban kezdődött polgárháború a mai napig helyi villongásokban folytatódik.
Mit jelent ez a gyerekekre nézve? Gondoljanak bele, egy ma hat éves szíriai fiú például nem látott még mást a világból, csak folyamatos harcokat, összedűlő épületeket, bombázást és folyamatos nélkülözést.
Ha napi szinten követjük a híreket, akkor is mellbe vágó dolog átböngészni a gyerekjogok világnapja alkalmából az Unicef oldalát, ahol a segélyszervezet konfliktuszónákban végzett munkáján keresztül óhatatlanul azzal is szembesül, hány millió gyerek él ma megengedhetetlen körülmények között, és mit jelent ez a jövőjükre nézve.
Csecsemő súlyát mérik meg Etiópában. Kelet- és Dél-Afrikában közel egymillió gyereknek lenne szüksége ellátásra súlyos alultápláltság miatt. A helyzetet rontotta, hogy régen nem látott aszályok és árvizek kísérték néhány éve az elmúlt 50 év legerősebb El Niñóját, ami miatt a világ egyik részén nem volt elég eső, máshol viszont pont túl sok csapadék hullott. Paraguayban egész városrészek néptelenedtek el az áradások miatt, Afrikában azonban száz éve nem látott szárazság köszöntött be.
(Fotó: Ayene / UNICEF)
Alsósok gyakorolják Kelet-Ukrajnában, hogyan kell reagálniuk tüzérségi támadás esetén. A Kelet-Ukrajnában negyedik évébe lépő konfliktusban továbbra is aktív harcok vannak, a különböző tűzszüneteket pedig rendre megszegik. A harcok miatt 1,7 millió embernek kellett elhagynia az otthonát. A leginkább azok a családok vannak nehéz helyzetben akik még mindig a frontvonal 15 km-es körzetében laknak. Ezen a részen 200 ezer gyerek él, közülük 12 ezren olyan településen laknak, amit legalább havonta egyszer ér tüzérségi támadás.
(Fotó: Pavel Zmey / UNICEF)
Moszul ostromának megindulása után sokan menekültek el otthonaikból a harcok elől 2016 végén. 2016. októberében még úgy tervezték, hogy néhány hónapig fog tartani az Iszlám Állam legnagyobb iraki erősségének, az ország második legnagyobb városának a visszafoglalása. A harcok végül egészen 2017 közepéig húzódtak, és még a város hivatalos visszafoglalása sem jelentette a teljes békét.
(Fotó: Romenzi / UNICEF)
A 19 éves Fatima 2013 elején menekült Libanonba, állítása szerint egy szíriai katona felesége volt, a házuk megsemmisült a harcokban. Hat év alatt a szíriai polgárháborúban legalább 330 ezren haltak meg és milliók váltak menekültté. Ugyan az Iszlám Államot legyőzték Rakkában és Deir ez-Zórban, több százezer civil menekült el, 13 millió embernek van szüksége segélyre, miközben már megkezdődött az újabb harc, ezúttal Szíria felosztásáért.
(Fotó: Romenzi / UNICEF)
Az egyik szanaai kórházban 2016 októberében. Az ENSZ szerint a 28 millió lakosú országban 20,7 millió ember segélyre szorul, és 60 százalék nem tudja, mikor, és mit fog enni legközelebb. 7 millió embert közvetlen éhínség fenyeget. Sok jemeni család barlangokba, összetákolt sátrakból álló táborokba kényszerült az elmúlt években az országban dúló harcok elől.
(Fotó: Madhok / UNICEF)
Egy jemeni kórházban ápolnak egy kisgyereket súlyos hasmenéssel, a kolerára jellemző tünetekkel. Több mint kétezren meghaltak, és további 800 ezren megbetegedtek 2017-ben Jemenben a világ legsúlyosabb kolerajárványában, és a helyzet igazán csak akkor tudna javulni, ha véget érnének a harcok, amikben már összesen több mint 10 ezren vesztették életüket az elmúlt évek alatt. Erre azonban nem sok esély van, miközben a kórházak fele romokban, az egészségügyi dolgozókat pedig egy éve nem fizetik ki.
(Fotó: Alzekri / UNICEF)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
