Az utolsó nomádok a világ végén
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rénszarvasok százezreivel vándorol egész évben az orosz tundrán csaknem húszezer ember. A rénszarvastenyésztők legnagyobb csoportját a nyenyecek adják, akik a Fehér-tengertől Északnyugat-Szibériáig vonulnak. Kérdés, meddig maradhat fenn a nomád életmód, amit a globális klímaváltozás, a gáz- és olajipar nyomulása, valamint a hagyományoktól való elszakadás is fenyeget. És megélni sem könnyű belőle.
Húszezer nomád él Oroszország sarkköri vidékein, rénszarvascsordákat terelve. Legtöbben közülük nyenyecek. Az ő nevük egyet jelent a rénszarvastenyésztéssel a 18. századtól, amikorra a területet végleg meghódította Oroszország. Hivatalos szakmai ünnepnapjuk is van, 2007 óta augusztus 2., de a szarvastenyésztők egyébként több évtizede létező napját sok helyen inkább tavasszal tartják. (Fotó:
Sergei Karpukhin / Reuters)
Oroszországban másfél millió rénszarvas él, ebből 800 ezer nyenyec tenyésztők keze alatt van. Ez hússzor annyi szarvas, mint amennyien a nyenyecek vannak. Ezek a rénszarvasok feldolgozásra, szállításra, szánhúzásra alkalmasak – télen a havon, nyáron a nedves füves mezőkön –, a lovagláshoz kicsik, a gerincük ehhez gyenge. (Fotó:
Sergei Karpukhin / Reuters)
Pravoszláv templom Krasznojében, a Pecsora folyó közelében. A hagyományos sámánizmusból az orosz hódítás és főként a szovjet évtizedek után nem sok maradt. Bár az orosz hivatalos értelmezés szereti önkéntes csatlakozásnak beállítani a hódítást, a 17. századtól több fegyveres felkelést vittek ellenük a nyenyecek – főként a nomád szarvastenyésztők. Legutoljára 1943 volt "mandalada", a magas elvonások miatt. Az ellenállást letörték, az elítéltek a kivégzést megúszták ugyan, de nyomtalanul tűntek el a Gulag börtöneiben. (Fotó:
Sergei Karpukhin / Reuters)
A nyenyec nyelv az uráli nyelvcsalád szamojéd ága, így távoli rokona a finnugor ág nyelveinek (ha már család, nagyjából a magyar harmad-unokatestvére). Túl sok közös szó persze így nem akad, de a víz – vid –, a hal – halja – vagy a tó – to – szavakra felkaphatjuk a fejünket. És különösen a hóra, ami nyenyecül: hav. A nyenyec az egyetlen szamojéd ági nyelv, amely nincs a kihalás szélén: a 44 ezer nyenyecből 27 ezren beszélik. (A nyenyec írásbeliség a cirillt használja, a példában hozott szavakat abból írtuk át.) A még élő másik három szamojéd nyelv viszont hamarosan eltűnik: a szölkupot 1023, a nganaszánt 124, az enyecet összesen 43 ember beszéli. (Fotó:
Sergey Anisimov / Northfoto)
Hiába élnek távol a nagy településektől, csaknem egymillió négyzetkilométeren szétszórva – a Kola-félszigettől a szibériai Tajmir-félszigetig, a Jeges-tenger mentén, jó 1500 kilométer hosszan – mégis vészesen fogynak a nomád rénszarvastenyésztők területei. A Nyenyec Autonóm Körzet és a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzet olajban és földgázban nagyon gazdag, a kitermelés egyre nagyobb területet igényel. A környezetszennyezés, az újabb mezők miatt veszélyben lévő területek védelmében Putyinhoz is fordultak, de a földben rejlő túl értékes kincs ismeretében kevés esélyük van a nyenyeceknek. (Fotó:
Sergey Anisimov / Northfoto)
(Fotó:
Sergei Karpukhin / Reuters)
A húsfeldolgozás gazdasági jelentősége eltörpül a gázipar mellett. A sarkkörön túli városok sem roskadoznak az olcsó szarvashústól. Inkább ott is szezonálisan, a rénszarvasterelők érkezésekor a piacokon lehet venni szarvashúst, bár ipari feldolgozása is létezik. Húsa nem különösebben drága, kilója 2000 forint alatti összegért is kapható, a szarvasnyelv pedig legfeljebb 3500 forintnak felel meg. (Fotó:
Sergei Karpukhin / Reuters)
300 szarvasból álló csorda. Legalább ennyi kell ahhoz, hogy biztosítsa egy ötfős család megélhetését. Az állat húsát sokszor nyersen fogyasztják, a többit jellemzően inkább főzik, de fermentált húst is készítenek belőle. (Fotó:
Sergei Karpukhin / Reuters)
Széles körben elterjedt tévhit Oroszországban, hogy az állam ingyen ad az északon élőknek motoros szánt. Ebből csak annyi igaz, hogy az északi bennszülött havi népek kétezer rubelt – kb. 9 ezer forintot – kapnak támogatásként. Igaz, északon minden állami alkalmazott kap kiegészítést, bár a költségek is nagyobbak a tíz hónapos télben. A Jamali-Nyenyec Autonóm Körzetben 70 ezer rubel – 315 ezer forint – az átlagfizetés, ez kétszerese az országos átlagnak, a 66 ezer rubeles Moszkva is elmarad mögötte. Az összeget a földgázipar dobja meg és az, hogy a lakosság mindössze félmillió fő. (Fotó:
Sergey Anisimov / Northfoto)
Szarvasbőrrel borított mja – nyenyec sátor – a tundrán. A családok nagyobb közösségekben vonulnak, a szerény hozadékú legelőterületek miatt egy-két hét után tovább kell állniuk. Hozzáértő kezekkel a 60 szarvasbőrrel borított sátrat 40 perc alatt fel lehet állítani. A négy rétegben lefedett sátor jó hőszigetelő, az anyag hosszú éveken át több sok sátorállítást kibír. (Fotó:
Sergei Karpukhin / Reuters)
Szamojéd: orosz elnevezésnek tartják, amely az "emberevő" vagy nyershúsevő jelentést hordoz. A 19. században is írtak le emberevést, ám ez valószínűtlennek tűnik. Sokkal meggyőzőbb magyarázat, hogy eredetileg népi etimológiáról van szó. A nyenyecek előtt lappok éltek a vidéken, akik aztán Skandináviába húzódtak. Az ő önelnevezésük a számi, saját területüknek ebből képzett nevét hagyták örökül a nyenyeceknek. A harmincas években a szovjet etnográfia átállt az emberevő névre utaló alakról a szamogyijecre, de más nyelvekben az oroszon keresztül megmaradt a szamojéd, amíg a nyenyec elnevezés nem vált általánossá. (Fotó:
Sergei Karpukhin / Reuters)
Hiába kétszereződött meg hatvan év alatt a nyenyecek száma, az olaj- és gázipar miatti betelepülés következtében arányuk a töredékére csökkent, és az orosz nyelvi-kulturális hatás is felgyorsult. A nyenyecek 40 százaléka már nem beszél anyanyelvén. Az 1950-es évektől általános volt a bentlakásos iskola, hétéves kortól, ami csak gyorsította az elszakadást a családtól és a hagyományoktól. Ma már létezik "nomád iskola program", amelynek lényege, hogy az oktatók mennek a vonuló, de így együtt maradó család után. (Fotó:
Sergey Anisimov / Northfoto)
A húsáért és a bőréért érdemes tartani a szarvast, bár az agancs is hozhat pénzt. 7-9 ezer forintnak megfelelő összeg kilója, de egy csordának csak kevés egyedéről vágható le, hiába nőne vissza. A nőstényekről például, noha nekik is van agancsuk, nem vágják le, mert energiát venne el az elléstől. Évente egy nagyobb csordából legfeljebb 3-400 ezer forintnyi összeg jöhet össze belőle. Nem nagy haszon, egy drágább bika ára, ráadásul az állat bele is halhat a műveletbe. (Fotó:
Sergei Karpukhin / Reuters)
Télen a tundra legdélibb részére, nyáron északra, a tengerhez vonulnak a csordáikkal a gazdák. Nyáron legfeljebb 15 fok van – de júliusban mértek már 33 fokot is –, igaz, éjszaka sincs hidegebb, hiszen a nap negyven napon át le sem nyugszik. Ilyenkor viszont a szúnyogok teszik pokollá az állatok és az emberek életét. Télen meg az, hogy hetekig -20 és -45 fok között van a hőmérséklet, erős széllel felturbózva. (Fotó:
Sergei Karpukhin / Reuters)
A globális felmelegedésen ugyan egykor viccelődött az orosz elnök – ritkábban kell bundát hordani –, de az északi területeknek nem zöld mezőket és üde tengerpartot hoz az olvadás, hanem a permafrosztból felszabaduló metánt, ami egyrészt mérgező, másrészt csak tovább gyorsítja a felmelegedést. Putyin azóta már komolyabban is nyilatkozott a klímaváltozásról, Oroszország a párizsi klímamegállapodást is aláírta – de még nem ratifikálta. (Fotó:
Sergei Karpukhin / Reuters)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
