Térdig gázolunk a mocsokban, de élvezzük
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Kevés fejlemény változtatta meg annyira a mindennapi életet az elmúlt évtizedben, mint az, hogy mindenki zsebében ott lapul egy értékelhető képminőséget produkáló kamera, ami lehetővé teszi a fotók azonnali közzétételét is. Az okostelefonok korában semmi marad dokumentálatlanul, az ingyenes fotózás és a filléres internet-hozzáférés kombinációja elképesztő mennyiségű, többségében érdektelen vizuális tartalommal árasztja el az online beszélgetéseket és a közösségi médiát.
Nevezik ezt digitális szemetelésnek is, de kár lenne vitatni, hogy egy csomó izgalmas tartalomnak megágyazott a technológiához való széles hozzáférés. Ilyen a mindennapi abszurd helyzetek megörökítésének műfaja is, aminek az egyik legtermékenyebb gyűjtőhelyévé a Trash of Pest Facebook-csoport vált az utóbbi pár évben
A kezdetben egy szűkebb kör vicces streetfotóinak posztolására létrehozott felület mára háromezer főnél is nagyobb közösséggé nőtte ki magát, amibe mindennap tucatjával töltik fel mobilos képeiket a tagok a főváros bizarr, mocskos, sírvaröhögős, undorító, morbid vagy csak spontán humoros villanásairól. Ebben a nagyképben a csoport hároméves történetének több ezer posztjából szemezgettünk.
A Trash of Pest-tagoknak (talán néhány ember kivételével) semmi közük a professzionális fotózáshoz, de maga a téma, vagy legalábbis annak rokonai már az 1960-as évek óta sok szakmabelit megihlettek. A közterek, a mindennapi élet banalitásának és abszurditásának ábrázolása (gyakran társadalomkritikai éllel) kifejezetten menő fotótéma, amiben olyan nevek is alkottak, mint William Eggleston vagy a brit sztárfotós Martin Parr. (Fotó:
Emil Chalhoub / Trash Of Pest)
(Fotó:
Hepp Ildikó / Trash Of Pest)
A trash fényképezése az utóbbi időben online elharapódzó posztinternet művészettel is kapcsolatba hozható, amely szándékosan antiesztétikus termékeket hoz létre, gyakran elavult technikákat alkalmazva (például Painttel rajzolt képek, a 90-es évek vizualitását megidéző, ma már nevetségesnek ható esztétika, ironikusan túlzásba vitt giccs). (Fotó:
Bence Orosz / Trash Of Pest)
(Fotó:
Anita Szabó / Trash Of Pest)
Persze a trash-csoportba feltöltött képek nagy részében felesleges lenne művészi motivációt keresni, itt tényleg csak arról van szó, hogy ha az ember tetszőleges időpontban végigmegy a városon, számtalan olyan dolgon akadhat meg a szeme, ami fotóért kiált, és itt most nem a gyönyörű homlokzatokra gondolunk. (Fotó:
Bal: Óvatos Duhaj - Jobb: Ihász Zsófia / Trash Of Pest)
(Fotó:
Bal: Lili Nagy - Jobb: Nikolett Horváth / Trash Of Pest)
A szemét, a mocsok, a szétfújt falak, a buherakultúra, a gagyi reklámok, a nyomtatott üzenetekben házmesterkedés, a mindenféle rétegre más-más módon jellemző ízléstelenség teljesen véletlenszerűen olyan letaglózó elegyet képes alkotni Budapest közterein, hogy az a maga nemében már öntudatlan művészetnek tűnik. (Fotó:
Ungár Péter / Trash Of Pest)
Különösen igaz ez, ha ömlesztve nézzük az ilyen tartalmakat, és a Trash of Pest pontosan ezt az élményt nyújtja. Ha ez ember elkezdi visszagörgetni a csoportba posztolt képeket, az nagyjából olyan élmény, mint a csipszevés, elég nehéz abbahagyni. Teljesen beszívja a nézőt, ahogy egymás után sorjáznak a bizarrabbnál bizarrabb jelenetek, helyszínek és alakok a város különböző részeiről. (Fotó:
Dániel Dutkai / Trash Of Pest)
(Fotó:
Richard Orosz / Trash Of Pest)
„A csoport háttértörténete elég kaotikus, és mai szemmel nézve tényleg egy vicces véletlen műve. Tagja voltam egy tipográfiával foglalkozó csoportnak, melynek tematikája a városban látott érdekes betűk adaptációja. Fél év tagság után felraktam egy gyöngy betűkkel kiírt .»Jani, szopd ki a terhes picsám!« feliratot, amit a belvárosban fotóztam, aminek a vége az lett, hogy a képem törölték a trágár tartalma miatt, holott a csoport néhány örege szerint szakmai szemmel nézve a felirat kivitelezése valóban kifogástalan volt” – mesélte az Indexnek a felületet létrehozó Szabó Domán. (Fotó:
Kevin Harald Campean / Trash Of Pest)
(Fotó:
Bal: Daniel Bogdan Szőke - Jobb: Gergeli Kinter / Trash Of Pest)
Az alapvető ötlet onnan jött, írta Domán, hogy hiányt érzett a minket körülvevő primitív, de egyben őszinte városkép bemutatásában, mert a legtöbb platform amit addig ismert, érzékenyen reagált minden hasonló törekvésre. „Így gondoltam kéne egy olyan hely, ahol kizárólag ez a vonal lenne a mérvadó.” (Fotó:
Dániel János Fodor / Trash Of Pest)
Az admin először csak azokat az ismerőseim hívta meg, akikről tudta, hogy fogékonyak a dologra, plusz a tipográfiai csoportból is beléptek néhányan, akiket az incidens kíváncsivá tett. „A tény hogy most 3000+ tag van, a kerületi postásától kezdve közéleti szereplőkig, nagyon megmosolyogtat, mert nyilván nem gondoltam volna hogy ennyi ember érdeklődne” – mondja. (Fotó:
Bal: Brandon Krueger - Jobb: Fábián Nóra / Trash Of Pest)
„Ezek a számok azért is esnek jól, mert nem szerettem volna abba a hibába esni, hogy mindenkit beengedek, szóval nagyon szigorúan igyekeztem megszűrni, ki az akit tényleg érdekel a csoport igazi célja. Ezt a mércét szem előtt tartva is magas a tagok száma.” (Fotó:
Bal: Farkas Dávid - Jobb: Fugerth András / Trash Of Pest)
(Fotó:
Peter Hfy / Trash Of Pest)
A Trash of Pest karrierje nem állt meg a Facebook-népszerűségnél, Szabó Dománt két éve megkereste Spielmann Lili azzal az ötlettel, hogy jó lenne összerakni egy fanzine-t, mert nagyon sok vicces és durva dolog halmozódott fel a csoportban, amit kár lenne hagyni eltűnni az internet mélységeiben. (Fotó:
Bal: Oravecz Dénes - Jobb: Raczky Júlia / Trash Of Pest)
(Fotó:
Gergő Király / Trash Of Pest)
Lili fotósként végzett Londonban, most is külföldön él, és a Trash of Pest előtt készített már egy személyes zine-t is a saját anyagaiból. „A zine-kultúra kezd elég jelentős része lenni a magyar kortárs művészetnek. A feedbackből táplálkozva, amit a saját kiadványom kapott, elkezdtem úgy erezni, hogy minden fotóművészeti anyagnak inkább nyomtatásban vagy egy kiállításon a helye, mint csak online felületen.” (Fotó:
Bal: Sándor Richárd Fejes - Jobb: Vivien Csigó / Trash Of Pest)
(Fotó:
Maria Mici Köhler / Trash Of Pest)
(Fotó:
Bal: Tabori Andras - Jobb: Doman Szabo / Trash Of Pest)
A Trash of Pest-zine eddig két nyomtatott kiadványt élt meg, az alkotók még nem tudják, mikor jön a harmadik, de mindenképpen lesz. „A csoport számomra korlenyomat, évek óta külföldön elő magyarként bizonyos szemszögből látom Budapestet, ez a csoport arra is kiváló emlékeztető,, hogy miért döntöttem 12 éve a költözés mellett. Az, ahogy az emberek nyersen látják és megosztják a pillanatfelvételeket a városról, mindennél többet mond el erről a korszakról.” (Fotó:
Bal: Eszter Sirkó - Közép: Gábor Kiss - Jobb: Dóri Novotny / Trash Of Pest)
A csoport lényegét így összegzi Spielmann Lili és Szabó Domán: „Úgy érzem, hogy a csoport tagjainak is folyamatos emlékeztető egy-egy kép a valóságról, ami nagyon fontos, mert könnyen belesüppedünk a rutinszerű hétköznapokba, viszont az élet groteszk humora talán néha belénk rúg és ösztönöz egy kicsit.” (Fotó:
Bal: Edvin - Jobb: Énok Langfeld / Trash Of Pest)
„Jó látni magát a folyamatot, hogy a lakosság titulustól függetlenül igenis tud nevetni saját hülyeségén, el meri fogadni az olykor mocskos és kiábrándító környezetet, amiben él, és egy alternatív módon feldolgozni azt.” (Fotó:
Tomon Ildi / Trash Of Pest)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
