Nekünk is van egy Szárnyas fejvadászunk
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Nagykép cikkek
A történet egy ismeretlen, világégéssel felérő esemény után történik, amiről valójában semmit sem tudunk meg. A Meteóban lakóházak már nincsenek, a helyüket omladozó ipari létesítmények vették át. A jelmezek úgy kutyulják a múltat és a jelent, hogy abból már a jövő jön ki. A klíma pedig rendületlenül változik, úgy, hogy akárcsak a főszereplő, néha az embernek érdemes inkább egy kád vízben töltenie az egész napot. Amikor nem éppen a lovik mindent vivő fogadási és nyerési szisztémáját akarja C-nyelven leprogramozni.
A Meteo a rendszerváltás utáni első filmszemle egyik nagy durranása volt, és hiába volt erősen megosztó a felhozatal – a zsűri egyik tagja, Kornis Mihály író azt nyilatkozta a 168 Órának, hogy ha tudta volna, hogy ennyi rossz filmet kell megnéznie, egészen biztosan nem megy bele –, Monory Mész András filmje volt talán az, ami leginkább kiállt az idő próbáját. Még akkor is, ha a legtöbb eleme erősen a nyolcvanas évekre datálja, Másik János és Szemző Tibor jellegzetes aláfestő zenéjétől a neonfényekkel kidíszített diszkóig. És az előképei is, a korabeli kritikák említik a Csillagok háborúját, a francia Metrót, a Mad Maxet, Derek Jarman Anglia alkonya című filmjét, a videóklipek világát, és igen, a Szárnyas fejvadászt is, mint egyértelmű inspirációt.
Ezek a hatások mind egyértelműen érezhetőek a Meteón, de a látványát sikerült annyira egyedivé gyúrni, hogy még 2019-ben is meghökkentőnek hat. Ebben pedig Zsótér László látványtervező és Szabó Gábor operatőr mellett hatalmas érdeme van a budapesti helyszíneknek is: a film utolsó harmada javarészt a kőbányai pincerendszerben játszódik, ahol egymás mellett mozognak a homokjáró autók és a táncoló gruftik, de megjelenik benne a még átépítés előtt álló Vásárcsarnok és a Szervita téri templom is. Az kérdés, hogy a Meteo mennyire volt kultuszfilm – 1990-es adatok szerint nagyjából 35 ezer nézőt hozott, ezt például a 2018-es Rossz versek már bőven megugrotta –, de az kétségtelen, hogy egy igazi kuriózum országunk filmtörténetében. A 2018 végén megjelent Artmagazin egy hosszú cikket szentel a Meteónak, amihez felhasználták a Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény képeit, ezekből válogattunk. A lapszám bemutatóját február 19-én tartják az Írók Boltjában.
A Meteo három főszereplő története, akik mind olyanok, mint egy személyiség részletei: van a nagy dumás, életet habzsoló Berlioz (Eperjes Károly), az izmot jelképező Verő (Varga Zoltán) és Eckerman, vagy becenevén Felhőcske (Kistamás László), aki időjárás-kutatóként egy olyan megoldáson dolgozik, amivel mindhárman meggazdagodhatnak. A film mellékszerepeiben olyan színészek tűnnek fel, mint Esztergályos Cecília vagy a képen látható Vajdai Vilmos.
(Fotó: OSZK Fényképtár, Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény, Lugosi Lugo László)
A Meteo a mai napig Monory Mész András első és egyetlen játékfilmje. Pár évvel korábban a Bebukottak című, elítéltekről szóló nyers dokumentumfilmje elég nagy port kavart. Monory pár évig Franciaországban élt, egy helyi tévénél dolgozott, onnan csente el a filmje címét, ami a francia időjárás-jelentés főcíme volt. A képen látható Zsótér László volt az art director, ő korábban filmen csak az 1986-os Hajnali háztetőkön dolgozott.
(Fotó: Zsótér László jóvoltából)
Monory szerint unalmas lett volna a jelenkorral foglalkozni, ezért választotta a holnaputánt a forgatókönyvíró Bereményi Gézával együtt, és tette a Meteót egy olyan korba, ami potenciálisan akár meg is történet. A képen Dér Denisa, aki a szlovákul beszélő menekült lányt alakítja.
(Fotó: OSZK Fényképtár, Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény, Lugosi Lugo László)
A Meteo egyik legendás, a filmzenelemez borítójára is felkerülő autó egy szovjet Csajka volt, amiről leszedték a fényezést, a motorháztetejére pedig két olyan női aktszobrot ragasztottak, amit Zsótér egy Majakovszkij (ma Király) utcai trafikban talált. A Verőt alakító Varga Zoltán a Meteo miatt tanult meg vezetni, ő is vezette a Csajkát. Egy gyártásvezető félt, hogy a színész összetöri az autót, és lett is egy kisebb baleset, amikor egy rosszkor indított teherautó egy jelenetben nekicsattant a kocsinak.
(Fotó: OSZK Fényképtár, Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény, Frankl Aliona)
A Meteo jelentős része a 30 kilométernél is hosszabb kőbányai pincerendszerben játszódik. Amikor helyszínt kerestek, Monory véletlenül találta meg a bejáratát, és rögtön lement szétnézni Bereményivel. „Ezt a filmet itt kell megcsinálnom” – mondta később az érzésről, ami belécsapott akkor. A pincerendszert úgy tagolták, mint egy várost, ahol utcák és épületek vannak, és minden tér valami más szerepet kap.
(Fotó: Zsótér László jóvoltából)
Túlzás nélkül lehetne egy kép egy napfényesebb Szárnyas fejvadászból is. Évtizedekkel ezelőtti ruhák, többféle rassz, a film noirra emlékeztető, árnyékokkal csíkozott kép.
(Fotó: OSZK Fényképtár, Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény, Lugosi Lugo László)
Statiszták várakoznak a forgatáson a kőbányai pincékben.
(Fotó: OSZK Fényképtár, Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény, Lugosi Lugo László)
A Meteo komoly nemzetközi karriert járt be, bemutatták a Berlinalén, Bergamóban, Cottbusban megnyerte a kelet-európai első filmesek és kísérleti filmesek fesztiválján a német kulturális minisztérium egyik húszezer márkás különdíját. Japánban forgalmazták moziban, tévén, videón.
(Fotó: OSZK Fényképtár, Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény, Lugosi Lugo László)
A Vásárcsarnok szemétdombja. Bal oldalon Kistamás László, a Kontroll Csoport frontembere, akit akkoriban kiborított, hogy idegenek mentek hozzá az utcán köszönni és beszélgetni. A film sikere miatt ingyen járhatott a Művész moziba. Eperjes később úgy nyilatkozott, hogy ő azt várta, hogy akkora siker lesz, mint előző filmje, a szintén Bereményivel közös kollaboráció, az Eldorádó. Az a magyar film klasszikusa lett, a Meteo pedig inkább egy egyszeri, megismételhetetlen anomália.
(Fotó: OSZK Fényképtár, Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény, Lugosi Lugo László)
A Meteo digitálisan felújított változatban megjelent DVD-n a Manda gondozásában 2014-ben.
Felhasznált források:
Földalatti eklektika - Beszélgetés Monory Mész Andrással, a Meteo rendezőjével és Zsótér Lászlóval, a film látványtervezőjével (Artmagazin, 2018/10.)
A magyar film halála? (168 Óra, 1990/1.)
A mi kis apokalipszisunk (Film, Színház, Muzsika, 1990/1.)
Meteo (Magyar Nemzet, 1990. február 22.)
Új kiúttalanság (Filmvilág, 1990/04.)
Magyarok máshol (Népszabadság, 1990. november 17.)
Mi jut eszedbe arról, hogy Meteo? - Beszélgetés az alkotókkal (DVD, 2013)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
