Folyók, jéghegyek, vízesések a föld alatt
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Március a barlangok hónapja, amikor a nemzeti parkok arra fókuszálnak, hogy Magyarország legszebb látogatható barlangjait megismertessék az érdeklődőkkel. Tavaly azokat a hazai barlangokat mutattuk be, ahova csak kevesen juthatnak be. Idén pedig azokba a nagyrészt európai, elzárt barlangokba tekinthet be az olvasó Egri Csaba barlangi fotós fényképeinek segítségével, ahol csak néhány szerencsés barlangász fordulhatott eddig meg.
Az egyik leglátványosabb szlovéniai vár, a Predjama mögött kiterjedt barlangrendszer húzódik, melyet a vár lakói alaposan ki is használtak az évszázadok alatt. A bejárattól távoli részeken azonban ma is érintetlen képződmények találhatók. (Fotó:
Egri Csaba)
A kötélhidak segítségével közlekednek a barlangkutatók az alpesi Eolo barlangban, hogy a jeges patakok felett szárazon átjutva folytathassák útjukat a hegy gyomrában. (Fotó:
Egri Csaba)
A mészkőhegységek formakincsére jellemző karsztjelenségeket és a barlangok kialakulását a szlovéniai Karszt-hegységből írták le, és innen származik a tudományág által használt terminológia is. A vékony és áttetsző szalmacseppkövek jelentik a cseppkőképződés egyik első fázisát. (Fotó:
Egri Csaba)
Az amerikai Új-Mexikóban található Guadalupe-hegység a barlangok legkülönlegesebbjeit rejti magában. A hatalmas terek és gigászi méretű képződmények igen hosszú ideig tartó barlangképződésről mesélnek. (Fotó:
Egri Csaba)
Olaszország északi részén található Canin-plató a magyar barlangkutatók kedvelt célpontja, ahol többek között a Michel Gortani-barlangrendszert kutatják. A magyar feltárásoknak köszönhetően az elmúlt 25 évben a barlangrendszer hossza megkétszereződött, így ma már a 45 km-es hosszt is meghaladja. (Fotó:
Egri Csaba)
Az ausztriai Tennengebirge közel 2000 méter magasságban húzódó platója több jeges barlangot is rejt magában. Ezekben a barlangokban a változatos jégképződmények elsősorban a tavaszi hóolvadás során befolyó vizekből formálódnak, de sajnos évről évre itt is megfigyelhető a jégképződmények folyamatos csökkenése. (Fotó:
Egri Csaba)
Az angliai Yorkshireben található Gaping Gill barlang, melybe a felszínről Európa legnagyobb föld alatti vízesései hullnak alá. (Fotó:
Egri Csaba)
A szlovéniai Skocjan-barlangban évente több százezer látogatót ejt ámulatba az 80-100 méter magas folyosókban dübörgő víz, de a látogatók által elzárt részek is hasonlóan monumentálisak. A barlang végpontjához néhol csak a több tíz méteres magasságban futó, keskeny, drótkötéllel biztosított párkányokon lehet eljutni. (Fotó:
Egri Csaba)
A Podóliai gipszbarlangok legkülönlegesebb képződményei a barlang befoglaló kőzetében található hatalmas méretűre nőtt szelenit kristályok. (Fotó:
Egri Csaba)
A világ legnagyobb földalatti kanyonjaként ismert, a világörökségi listán is szereplő Skocjan barlang mélyén haladó sebes folyású barlangi folyó vízszintje, árvíz idején akár 90-100 méterrel is meg tud emelkedni néhány óra leforgása alatt. (Fotó:
Egri Csaba)
A Krizna Jama barlang csak speciális csónakok segítségével látogatható. A 45 darab smaragdzöld, kristály tiszta, föld alatti tavon átevezve tekinthetjük meg a barlang leglátványosabb járatait, amely akár több mint 8 órát is igénybe vehet. (Fotó:
Egri Csaba)
Az Ukrajnában található Podóliai hátság gipszbarlangjairól nevezetes. Az itt található barlangok közös tulajdonsága, hogy néhány négyzetkilométeres területen akár több száz kilométer hosszú, szövevényes, labirintusszerű járathálózatot alkotnak, melyekben nagyon jellegzetes járatszelvények láthatóak. (Fotó:
Egri Csaba)
A „Barlangoljunk!” kampány célja hazánk különleges barlangjainak bemutatása, népszerűsítése. A hónap során az érintett nemzeti park igazgatóságok különleges barlangi programokkal és jelentős kedvezményekkel várják a látogatókat.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
