A jelenség persze annyira mindennapos, hogy rácsodálkozni olyan, mintha a múlt században azon merengenénk, mennyire felgyorsult az élet az autózással. A helyzet fonákságát csak az olyan visszatekintések mutatják meg, mint például Gyenis Tibor 2000-es évek elején készült fotómunkái. A meghökkentő szituációk, a mindennapi környezetünket kiforgató kompozíciók akkoriban egyértelműen a photoshopos virtualitás részeinek számítottak, és a képzőművész munkái azzal értek el hatást, hogy a furcsa jeleneteket nem a számítógépben, hanem a valóságban építették fel.

A most a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumban kiállító Gyenis képeit nézve elmerenghetünk a koron, amikor még az számított izgalmasnak, ha a virtualitás a saját háromdimenziós világunkban jelent meg. Nem pedig fordítva, a valóság vált látszattá.