Jólétet és mocskot hoz az indonéz falvakba a nyugati szemét

További Nagykép cikkek

Ki szeret azzal foglalkozni, hogy mi lesz a szeméttel azután, hogy kidobjuk? Az ember kidobja a kukába a vackát, max ha nagyon tudatos akar lenni, akkor szétválogatja és egy részét az újrahasznosítósba teszi, de hogy utána legfeljebb elképzelni szeretjük, hogy valakik szépen polár pulcsit vagy menő kulacsot csinálnak a szemetünkből, megtudni viszont valószínűleg elég kevesen szeretnék, hogy mi is lesz vele igazából.

Pedig idén nyáron az egész világnak szembesülnie kellett azzal, hogy bizony a szemét, különösen az újrahasznosítható szemét nagy része óriási hajókon ázsiai országokba kerül. De miért kellett ezzel szembesülni?

Mert az ázsiai országoknak elege lett ebből és visszaküldték a szemetünket.

Indonézia például nemrég 19 konténernyi szemetet küldött vissza Nagy-Britanniába, és korábban hasonlóan tett Ausztrália, Franciaország és más országok szemetével is. Indonézia, a Fülöp-szigetekkel, Malajziával, Kínával és más országokkal együtt megunta, hogy a fejlett világ szemétlerakójává válik, hogy egész falvak és kisvárosok vesznek el a bálákban álló műanyag, papír és egyéb hulladék között, ami ráadásul nemcsak ronda, de sok esetben kiderült, hogy mérgezi is a környezetet és a helyiek egészségét.

A kormányok döntése viszont nem aratott osztatlan elismerést azok között a falusiak között, akik egész gazdaságukat a szemét feldolgozására állították át, és még mindig jobban keresnek a guberálással, mint amikor a falujukat elárasztó szemétdombok helyén rizsföldek voltak.

Egy ilyen falu, a Jáva szigetén lévő Bangun életét mutatja be Willy Kurniawan a Reutersen megjelent fotóriportja. Az indonéz fotósnak a szemetet válogató falusiak nemcsak megmutatták, hogy élnek, de azt is elmondták, milyen jó és rossz dolgokat hozott az életükben a nyugati szemét.

A 3600 fős, Bangunt és sok más indonéz falut só szerint elöntött a szemét, miután a nyugati hulladék első számú felvevő piaca, Kína elsőként bezárta a kapuit a szemétkonténerek előtt. csak műanyag hulladékból 2018-ban Indonézia 283 ezer tonnát importált, 141 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

A 3600 fős Bangunt és sok más indonéz falut szó szerint elöntötte a szemét, miután a nyugati hulladék első számú felvevő piaca, Kína elsőként bezárta a kapuit a szemétkonténerek előtt. Csak műanyag hulladékból 2018-ban Indonézia 283 ezer tonnát importált, 141 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. (Fotó: Willy Kurniawan / Reuters)

Ezt a helyiek annyira nem is bánták, hiszen a szemétből kiguberált használható műanyagért és fémért egész jó pénzt kapnak a felvásárlóktól. A szemét addig nem látott gazdagságot hozott a korábban rizstermesztésből élő közösségekbe. Az 59 éves Salam azzal büszkélkedett Kurniawannak, hogy a szemétből szerzett pénzből nemcsak iskoláztatni tudja a gyerekeit, de egy házat és kilenc kecskét is vett.