Jólétet és mocskot hoz az indonéz falvakba a nyugati szemét
Ki szeret azzal foglalkozni, hogy mi lesz a szeméttel azután, hogy kidobjuk? Az ember kidobja a kukába a vackát, max ha nagyon tudatos akar lenni, akkor szétválogatja és egy részét az újrahasznosítósba teszi, de hogy utána legfeljebb elképzelni szeretjük, hogy valakik szépen polár pulcsit vagy menő kulacsot csinálnak a szemetünkből, megtudni viszont valószínűleg elég kevesen szeretnék, hogy mi is lesz vele igazából.
Pedig idén nyáron az egész világnak szembesülnie kellett azzal, hogy bizony a szemét, különösen az újrahasznosítható szemét nagy része óriási hajókon ázsiai országokba kerül. De miért kellett ezzel szembesülni?
Mert az ázsiai országoknak elege lett ebből és visszaküldték a szemetünket.
Indonézia például nemrég 19 konténernyi szemetet küldött vissza Nagy-Britanniába, és korábban hasonlóan tett Ausztrália, Franciaország és más országok szemetével is. Indonézia, a Fülöp-szigetekkel, Malajziával, Kínával és más országokkal együtt megunta, hogy a fejlett világ szemétlerakójává válik, hogy egész falvak és kisvárosok vesznek el a bálákban álló műanyag, papír és egyéb hulladék között, ami ráadásul nemcsak ronda, de sok esetben kiderült, hogy mérgezi is a környezetet és a helyiek egészségét.
A kormányok döntése viszont nem aratott osztatlan elismerést azok között a falusiak között, akik egész gazdaságukat a szemét feldolgozására állították át, és még mindig jobban keresnek a guberálással, mint amikor a falujukat elárasztó szemétdombok helyén rizsföldek voltak.
Egy ilyen falu, a Jáva szigetén lévő Bangun életét mutatja be Willy Kurniawan a Reutersen megjelent fotóriportja. Az indonéz fotósnak a szemetet válogató falusiak nemcsak megmutatták, hogy élnek, de azt is elmondták, milyen jó és rossz dolgokat hozott az életükben a nyugati szemét.
Ezt a helyiek annyira nem is bánták, hiszen a szemétből kiguberált használható műanyagért és fémért egész jó pénzt kapnak a felvásárlóktól. A szemét addig nem látott gazdagságot hozott a korábban rizstermesztésből élő közösségekbe. Az 59 éves Salam azzal büszkélkedett Kurniawannak, hogy a szemétből szerzett pénzből nemcsak iskoláztatni tudja a gyerekeit, de egy házat és kilenc kecskét is vett.
(Fotó: Willy Kurniawan / Reuters)Az előkerülő árukból, csomagolásokból látszik, mi minden érkezik a világ mindenféle részéről az indonéz szemétdombokra.
(Fotó: Willy Kurniawan / Reuters)A szemét nemcsak anyagi javakat hozott a falusiaknak, de olyan lehetőségeket is, amelyekről azelőtt csak álmodhattak. Egy helyi, Masud például arról számolt be a fotósnak, hogy a hulladékból megkeresett pénzből évente 17-20 ember el tud menni a Bangunból a muszlimok számára legszentebbnek tekintett mekkai zarándoklatra.
(Fotó: Willy Kurniawan / Reuters)Környezetvédő szervezetek szerint viszont az országba beáramló szemét súlyosan szennyezi a környezetet és a helyiek egészségét is. A mikroműanyagok már beszivárogtak Bangun ivóvizébe, sok el nem adható szemetet pedig egyszerűen elégetnek, amivel mérgező anyagok kerülnek a levegőbe, és így a falusiak, többek közt a gyerekek szervezetébe is. Egy 2015-ös tanulmány pedig kimutatta, hogy Indonéziából kerül a legtöbb műanyag a tengerbe.
(Fotó: Willy Kurniawan / Reuters)Ha a külföldi szemét nem lenne elég, Indonézián belül is rengeteg hulladék termelődik. A Világbank nyári jelentése szerint naponta 105 ezer tonna háztartási szemét keletkezik az országban, aminek csak 15 százalékát lehetne újra hasznosítani.
(Fotó: Willy Kurniawan / Reuters)Néha nem csak képletesen lehet pénzt találni a szemétben, bár ezekkel a szakadt bankjegyekkel nem sokra mehetnek a banguniak.
(Fotó: Willy Kurniawan / Reuters)A szemetet nemcsak az újrafeldolgozó cégeknek adják el, hanem helyi vállalkozóknak is, mint például ez a tofusütő, aki a szeméttel fűtött üstben süti a vacsorának valót.
(Fotó: Willy Kurniawan / Reuters)A hulladéknak egyéb hétköznapi felhasználásai is vannak, például bele lehet rakni a közeli folyóban fogott halakat.
(Fotó: Willy Kurniawan / Reuters)A környezetszennyezés és a mocsok ellenére a helyiek nem örülnek, hogy leállhatnak a hulladék-szállítmányok, és tanácstalanul várják a jövőt. A szemét válogatásából élő Masud szerint a kormány eddig nem biztosított nekik semmi más megélhetést, pedig valamilyen megoldást ki kell találni arra, ha nem lesz már eladható szemét.
(Fotó: Willy Kurniawan / Reuters)