A bennszülött kisebbség a brazil legfelsőbb bíróságig vitte ügyét, melyben az 1950-es években dohányfarmereknek eladott földjeik feletti jogokat igényelték vissza Brazília Santa Catarina államától. Az állam és a területet jelenleg hasznosító fakitermelő cég visszavásárlási pert indított, mivel állítják, az őslakosok 1988. október 5-én, a jelenleg is élő brazil alkotmány ratifikálásakor csak az igényelt terület kis részén éltek, így jogtalan az indítványuk az egész feletti rendelkezésről.

Az ügy akkor kapott figyelmet, amikor a brazil állam kilakoltatta a xoklengek egy csoportját egy, a bennszülöttek által ősi földként számontartott természetvédelmi területről az 1988-as alkotmányra hivatkozva. A kilakoltatásról szóló döntést a FUNAI, Brazília bennszülötteért és jogaikért felelős szervezete fellebbezte meg, s terelte az ügyet jogi útra.

A xoklengek most remélik, hogy visszaszerzik egykori földjeiket. A közösség 63 éves vezetője, Brasilio Pripra a Reutersnek azt mondta, szerinte az állam csak egy újabb módszert keresett arra, hogy kiiktassa őket. A bennszülötteket egy évszázada, hogy elkezdték kiszorítani területükről, hogy helyet biztosítsanak a Brazíliába érkező európai politikai és gazdasági menekülteknek. Történészek kutatásai és feljegyzések bizonyítják, az őslakosok üldöztetése odáig fajult, hogy az állam zsoldosokat fizetett, végezzenek a Santa Catarinában élő bennszülöttekkel. A volt xokleng vezető, João Paté szerint az állam továbbra is negatívan ítéli meg a vadászattal és halászattal foglalkozó népet. „Régen fegyverrel végeztek velünk, most egy tollvonással teszik” – mondta.

A brazil legfelsőbb bíróság döntése a több száz xokleng élete mellett az Amazonas területén történő erdőirtást is befolyásolja, az őslakosok területei ugyanis védőbástyaként állnak az esőerdő és a brazil kormány mezőgazdasági törekvései között. A xoklengek bírósági veresége precedenst teremthet a bennszülöttjogok drámai visszaszorulására, melyet a szélsőjobboldali brazil elnök, Jair Bolsonaro támogat azzal az indokkal, hogy túl kevés őslakos él túl nagy területen, ezzel pedig hátráltatják Brazília agrikulturális fejlődését.

Mai Nagyképünkben a Reuters fotósa, Amanda Perobelli képeit láthatják arról, hogyan élnek a xoklengek egykori földjeik töredékén.