"Az egyik legemlékezetesebb esetemnél felrobbant a gázpalack, eltalált egy gyermeket, és kigyulladt a háztető is. Én voltam az első helyszínre érkező egység, és egyszerre voltam mentős és tűzoltó. Először betettem a kádba a gyermeket, akit hideg vízzel kezdtem hűteni. Közben a szomszédok segítségével oltottam a tüzet. Igen ám, de az apuka, aki szintén égési sérüléseket szenvedett, agresszív lett a sokktól és a fájdalomtól: őt gyógyszeresen kellett ellátni. A másik gyermeknek pedig, aki nem sérült meg, kiadtam, hogyan lássa el apuka sebeit”

– meséli Lausch Patric, aki kaliforniai tűzoltóból lett immár Magyarország és egyben a nyugati világ legrégebb óta szolgálatban lévő motoros mentőorvosa. Patric doktor szenvedélyesen szereti 15 éve űzött hivatását. Mint mondja: munkájának egyik legnagyobb szépsége, hogy a motoron ő egy egyszemélyes mentőegységként működik. Míg például egy klasszikus rohamkocsiban ott ül a gépész, az ápoló és az orvos is, addig a motoros doki a három feladatkört egy személyben látja el. Lausch Patricet vezetni például a TEK többszörös világbajnok vezető motoros oktatója tanította.

„Egyszer, egy forró nyári péntek délutánon, amikor mindenhol állt a dugó az utakon, én voltam az első mentőegység, aki a helyszínre ért egy újraélesztéshez. Lépek be a házba, az idős nő élettelenül fekszik a szoba közepén, míg a kilencven körüli papa teljesen kétségbeesve könyörög mellette, hogy segítsek. Őt nem tudtam bevonni a közös munkába, a szomszédban azonban volt egy kocsma, ahová átküldtem a bácsit, hogy akit csak lehet, hívjon át segíteni. Erre átjött egy tucatnyi ember, és mindenki munkába állt. Mire megjött a következő mentőegység, visszatért a néni vérkeringése.”

Egy újabb történet Patric doktor érdekes eseteinek gyűjteményéből, amely úgy ért véget, hogy ő ült és ballonozott, miközben alkalmi segítői koccintottak a néni egészségére, majd végül lepacsiztak a mentősökkel. Mindkét példa szemléletesen mutatja, hogy a motoros mentősnek – aki a gyorsasága miatt sokszor az első, aki odaér a balesethez – a legtöbbször úgy kell vezényelnie, mint egy karmesternek. Mire befut a következő mentőegység, el kell érnie, hogy a káoszból, a hangzavarból szimfónia legyen: a helyszínen lévők addigra mind összehangolt csapatként működjenek.

„Azt szintén sosem fogom elfelejteni, amikor Veresegyházon a versenybiciklista hetven kilométer per órás sebességgel csapódott be és repült ki a Suzuki hátsó ablakán, a törött üveg pedig annyira szétzúzta a testét, hogy artériás vérzése lett. A balesettől a Szadai úton annyira beállt a forgalom, hogy a mentőautó nem, csak én tudtam a motorral gyorsan odaérni, és ha nem fogom le azonnal a biciklis artériáját, elvérzik. Ahhoz azonban, hogy megmentsük, kellett egy nagyon klassz fogorvosnő, aki azonnal kiszaladt a szemben lévő rendelőjéből, és heroikus munkát végezve végig ő volt a jobbkezem”

– sorolja Lausch Patric, mi minden miatt tartja a motoros mentőzést a világ legjobb munkájának. Többek között azért, mert közben olyan segítőkész embereket ismerhet meg, akik igazi példaképek. A motoros doki emellett azt is élvezi, hogy a magyar mentőmotorok világviszonylatban is valódi unikumnak, egyben rendkívül elismertnek számítanak: a műfajt és a felszerelést szerinte mindenhonnan tőlünk koppintják. A trükk az, hogy a mentőmotoron minden szükséges mentőfelszerelés ugyanúgy megtalálható. Így akár egy motorral három-négy súlyos sérültet is el lehet látni.

Mindettől függetlenül a motoros mentősnek alapvetően nem az a feladata, hogy mindenkit maradéktalanul ellásson a helyszínen. Sokkal inkább az, hogy a nagy teljesítményű, jól felszerelt, terepstílusú Hondán megérkezve – amellyel akár 200 kilométer per óra sebességgel is tudna közlekedni – elkezdje stabilizálni a baleset életveszélyes sérültjeit. A gyorsan mozgó motoros előőrs után pedig szinte bármilyen mentőegység érkezhet, mindenkivel össze tudnak dolgozni, egy alapfelszereltségű mentőnek pedig magasabb szintű segítséget adnak.

Patric doktor az elmondása alapján már gyerekként is meglehetősen hidegvérű volt. Amikor például fiatalon repülni tanult Kaliforniában, a kisrepülő motorja egyszer csak megadta magát és leállt. Ő azonban nem esett kétségbe, hanem karcmentesen letette a gépet. Utólag belegondolva persze félt rendesen, mégis ura maradt a helyzetnek, és hideg fejjel végig tudta gondolni, mi a teendő a kialakult vészhelyzetben. Ez a tulajdonsága máig megvan, azóta sem szokott semmin idegeskedni. Sőt, egyenesen azt szereti, ha kimehet egy kaotikus helyzetbe, és rendet teremthet a zűrzavarban.

„Az egyetlen visszatérő félelmem, hogy nem fogom érteni a rádióforgalmazást. Még úgy is, hogy megtanultam magyarul, de továbbra sem ez az anyanyelvem, így időnként nehezebben fogalmazok. Egyszer valóban megtörtént, hogy jöttem vissza Kaliforniából, és már másnap beálltam dolgozni Gödöllőn. Leszakadt az ég, és történt egy nagy baleset: 18 autó csúszott össze, sokan megsérültek. Én viszont annyira kikészültem a jetlagtől, hogy angolul beszéltem a diszpécserrel, akinek szerencsére jó volt a humora, és rám szólt, hogy azonnal szedjem össze magam” – árulta el Patric doktor.

Lausch Patric, aki a kaliforniai Santa Barbarában született, 2001. szeptember 11-én épp tűzoltóként dolgozott Los Angelesben – amikor felvette a reggeli műszakot, még egy normális világban élt. Majd két-három nap kötelező készenléti műszak után, amikor végre kiengedték a tűzoltóságról, már egy teljesen más országban találta magát. Ám az egyáltalán nem tetszett neki, ahogy a hirtelen ijedtségtől megváltozott honfitársai gondolkodása, és a rettegés átvette az irányítást. Úgy érezte, hogy ettől el kell távolodnia egy időre. Egy ismerőse ekkor ajánlott figyelmébe egy budapesti álláslehetőséget.

Így került Lausch Patric diplomataként Magyarországra, az amerikai követségre, nulla magyar nyelvismerettel. A nem kevés adrenalinnal járó tűzoltólét után a diplomatamunka, a bürokrácia nyugodt kiszámíthatósága kevésbé passzolt a személyiségéhez, az európai létet azonban annál jobban megszerette. A követségi munkát rövidesen abba is hagyta, majd egy magyar székhelyű amerikai cégnél vállalt munkát, amely speciális termékeket forgalmazott mentősöknek, tűzoltóknak. Közben – mintegy mellékesen – megtanult magyarul, és beiratkozott a Semmelweis Egyetemre.

Patric doktor 2006-ban kezdett az Országos Mentőszolgálatnál dolgozni, ekkor még hagyományos mentősként. Először egy csehországi mentősversenyen hallott arról, hogy már egy éve fut a mentőmotorprogram Magyarországon. Kipróbálta, és már az első napon beleszeretett a motoros munkába. Ekkor késő délután riasztották egy kamionbalesethez: az M0-son csúszott össze több kamion, ám az akkor még kiszélesítetlen útpálya miatt a mentőkocsi nem ért volna ki gyorsan a dugóban, ahogy a mentőhelikopter sem tudott hová leszállni.

Miután a mentőegységek közül elsőnek ő ért oda a motorral, a baleset súlyos sérültjét, a vezetőfülkébe beszorult kamionsofőr életét végül Patric doktor mentette meg. Ez volt az a pillanat, amikor Lausch Patric azt mondta: imádja, ez a munka kell neki, és ezt ma sem gondolja másként. Az utóbbi másfél évtizedben azóta sem fordult elő, hogy egy menthető beteg, akihez riasztották, az ő kezei között halt volna meg, vagy épp romlott volna az állapota. Pedig húzott már ki embert égő házból, lángoló autóból. Instant gégemetszést is végzett már az utcán, amikor egy darazsat a sörrel megivó idős tábornokot hozott vissza az egyébként fulladással végződő allergiás reakcióból.

„Amikor az első fiunkkal volt várandós a párom, szerettük volna, hogy kint szülessen a gyerek, és amerikai állampolgár legyen, ezért 2011-ben visszaköltöztünk Kaliforniába. Ez pont tíz évvel azután volt, hogy megérkeztem Magyarországra. Abba is hagytam mindent, leszereltem az Országos Mentőszolgálattól, visszamentünk. Csakhogy pár hét múlva jelentkeztek az elvonási tünetek, hogy ülnék már a motoron, és mennék dolgozni. Mondom, nem lesz ez így jó. Ráadásul az amerikai egészségügyi rendszer annyira kocka, annyira szabályozott: kevésbé a betegről, sokkal inkább a jogi biztosítékokról szól, hogy jaj, csak be ne pereljenek! Ez nekem nagyon nem tetszett”

– avat be az amerikai egészségügyi rendszer rejtelmeibe Patric doktor, akinek annyira hiányzott a Magyarországon végzett motoros mentős hivatás, hogy tavasszal végül írt korábbi főnökének, hogy a nyárra visszajönne mentőzni Budapestre. Mondani sem kell, tárt karokkal várták az Országos Mentőszolgálatnál, ahol már akkor is folyamatosan szükség volt a hozzáértő, lelkes munkaerőre. Majd miután a családot is meggyőzte, hogy legalább a magyar nagymama is látja az unokát, nyárra visszaköltöztek Magyarországra. Végül öt éven keresztül így ingáztak nyaranta Kaliforniából.

A magyar mentőmotorozás története a Balatonnál kezdődött 2005 nyarán, kezdetben kísérleti jelleggel, majd a gyakori balesetek miatt az M0-s két oldalán, Gödöllőn és Szigetszentmiklóson üzemelték be a következő mentőmotorokat. A következő mérföldkőként 2008 nyarán léptek szolgálatba Magyarország első mentőrobogói a főváros frekventált turisztikai központjainál, a Váci utcánál és a budai várnál. A mentőrobogók telepítése több mint indokolt volt az említett budapesti helyszíneken, amelyek a mentőautók számára viszonylag nehezen megközelíthető területek.

„Ekkoriban nyaranta egy külön szobát biztosítottak nekünk, belvárosi motoros mentősöknek egy hotelben. Például az is elég érdekes volt, amikor újraélesztést végeztem a Bazilika harangja alatt nyáron a negyven fokban. Akkoriban még nem volt lift, az idős, szívbeteg néni pedig felsétált a haranghoz, és fönt összeesett. Oda kellett felcipelnem az összes felszerelésemet a legnagyobb kánikulában, de sikerült újraéleszteni, úgyhogy a néninek végül nem harangoztak. És akkor onnan még le is kellett menteni a nénit a tűzoltókkal, ami szintén nem volt egyszerű mutatvány”

– magyarázza Lausch Patric, miért nem elég motoros dokiként, egyszemélyes mentőegységként fejben erősnek és szakmailag maximálisan felkészültnek lenni. Szerinte ugyanúgy kell mellé a kiemelkedő fizikai erőnlét is, mert valóban nem ritka eset, amikor az életmentéshez muszáj negyvenkilónyi felszereléssel felszaladni a negyedik emeletre. Éppen ezért, hogy megőrizze a kondiját, ahogy véget ér a műszak, minden hétköznap úszik, úszóedzésre jár a Komjádi Uszodába.

„Jelenleg két motorunk fut a fővárosban, valamint a Balatonnál több egységünk is működik. Ahogy összességében az egészségügy, mi is próbálunk folyamatosan új szakembereket toborozni, csak hát magasak a követelmények, nehezek a feltételek, hiszen sokszor egyedül kell ellátni a súlyos betegeket. Ehhez pedig szükség van speciális szaktudásra, egy attitűdre és leginkább komoly magabiztosságra” – várja doktor Patric a kollégák jelentkezését.

Lausch Patric és párja mára kétgyermekes szülőként végleg letették a voksukat Budapest mellett. Az ingázásnak vége, a gyerekek a fővárosban járnak iskolába, ahogy a motoros doki a mentőzés mellett főállásban több budapesti kórházban is aneszteziológusként dolgozik. Édesanyja a mai napig nagyon félti, ám ő sem ész nélkül száguldozik a mentőmotorral, mert mint mondja: szeret hazamenni a feleségéhez és két fiához. A fiúk egyébként nagyon büszkék az apukájukra, a kisebbik őt követve már most tiszta orvos az apuka szerint.