"A kialakult helyzetért és a lezajlott eseményekért a jelenlegi hazai politikai színtér valamennyi szereplőjét felelősség terheli, de annak mértéke és minősége nem azonos" - olvasható a kivonatban. "A 2006. szeptember-októberi zavargások mélyén több meghatározó tényező található. Ilyen a máig sem gyógyult sérelmi nemzettudat. Ilyen a közelmúltban elszenvedett, a családok életére napjainkig kiható súlyos jogsértések hosszú láncolata, amelynek orvoslása csak ritkán és csak részben történt meg. Ilyen továbbá a jelenlegi kormány új politikájának meghirdetése által kiváltott félelem, e politika elemeinek rossz kommunikációja, végül pedig az ellenzék kormánybuktató szándéka" - áll sommásan a jelentésben.

Az összefoglaló szerint mindezekhez hozzájárultak más aktuális események is, így a miniszterelnök őszödi beszédének szelektív nyilvánossá tétele és felhasználása, 1956 fél évszázados évfordulójának tendenciózus kihasználása. A radikális szélsőjobbot képviselő csoportok az utóbbi jelenségekhez kapcsolódva és azokat kiaknázva követték el a fizikai agressziót.

Rendszerváltásig nyúló gondok

Az egyik oldalon a sokféle, politikai elvárásaiban csalódott ember áll, a másikon pedig azok, akik főként az előbbiek szándékai miatt szoronganak. A társadalom jelentős rétegeiben mutatkozó elégedetlenséget az táplálja, hogy a rendszerváltáshoz fűzött várakozások és illúziók jelentős része nem teljesült. Mint olvasható, 2006 tavaszára az egyik oldalon a „jóléti rendszerváltás” illuzórikus jelszava, a másik oldalon pedig a gátlástalan ígérethalmaz egyformán meghaladottá vált. Ez súlyosbította a tömeges bizonytalanságot, az elégedetleneket pedig indulatossá tette. A kialakult helyzetért – eltérő mértékben ugyan, de – felelős az egész politikai osztály, és a felelősség súlya az idő előrehaladtával együtt nő. A felelősségben egyébként osztozik a közszolgálati média, valamint a társadalomtudományokkal foglalkozó értelmiség is.

"A hosszabb távon érvényesülő tendenciák, valamint az aktuálisan felmerülő okok, indokok és ürügyek indulatot és agresszivitást gerjesztő gócait a Fidesz vezető csoportjának a politikája rendezte össze egységesnek látszó, a valóságban azonban távolról sem egységes jelenséggé" - oszt a testület fekete pontot az ellenzéknek. Az elemzés szerint "a párt a 2002-ben elszenvedett választási veresége óta engesztelhetetlen, támadó politikát folytatott, amelyet a 2006-os újabb vereség után egy gyors sikerrel kecsegtető, kormánybuktató stratégiára cserélt". "Ezért hihették egy ideig joggal a szélsőjobboldali, radikális csoportok vezetői és tagjai, hogy a tekintélyes ellenzéki párttól nemcsak biztatást kapnak, hanem az mögöttük is áll."

Mindenki hibázott

A bizottság szerint a miniszterelnök az események kezdetén alábecsülte az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének lehetséges következményeit, ezért nem ismerte fel időben a politikai válság kialakulásának lehetőségét, így nem is tudott megfelelően reagálni. A köztársasági elnöknek a konfliktus megoldására tett, az erkölcsi válságot hangsúlyozó, hatáskörei határait feszegető, egyoldalúságtól sem mentes kísérletei alkalmasak voltak hamis képzetek keltésére, és nem járultak hozzá az alkotmányos helyzet javulásához.

A jelentés készítői kritizálják a Fidesz népszavazási akcióját, mert az – alkotmánybírósági elutasítás hiányában – alkalmas lehet az alkotmányos rendszer jelentős destabilizálására.

A szakértői testület megállapítja, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) jogellenesen vett tudomásul több hónapra szóló gyülekezési bejelentést a Kossuth térre, ezután pedig nem oszlatta fel a tovább tartó, de be nem jelentett demonstrációt. "A BRFK ugyancsak jogsértő módon minősítette választási gyűléseknek a Kossuth téri tüntetéseket, majd ugyanezeket kulturális rendezvényeknek az önkormányzati választások kampánycsend időszakában" - olvasható az összegzésben.

Gergényi is felelős

Az MTV-székház elleni szeptember 18-i jogellenes támadás elhárításának sikertelensége miatt súlyos szakmai felelősség terheli a budapesti rendőrfőkapitányt, állapítják meg a korábbi, rendőrségi véleményekkel összhangban. Felmerül az ORFK helyszínen jelen lévő helyettes vezetőjének szakmai felelőssége is, mivel amikor már látszott, hogy a budapesti vezetés nem képes a székház megvédésére, nem tette meg haladéktalanul a szükséges intézkedéseket.

Képek az ostromról

A bizottság a jogszabályi előírásokkal ellentétesnek tartja, hogy az október 23-án intézkedő rendőrök egy részén nem volt azonosító, és közülük sokan maszkot is viseltek.

Az események alakulásáért hibáztatják a Fidesz, amely az október 23-i megemlékezés színhelyeként az Astoria környékét, Budapest egyik legforgalmasabb kereszteződését jelentette be. "Ez a helyszínválasztás a korábbi tüntetések tapasztalatai és a városszerte folyó ünnepségek, valamint a több mint ötven külföldi delegáció mozgatása szempontjából különösen aggályos volt. A helyszínt a rendőrség tudomásul vette. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy nem sikerült megakadályozni az agresszív csoportosulások és a békés demonstrálók keveredését".

Blaha Lujza téri oszlatás

Azok a szélsőjobboldali szervezetek, amelyek korábban még valószínűleg elszigetelve működtek, október 23-ára már hálózatot hoztak létre, és kapcsolatot találtak különféle politikai, társadalmi szervezetekhez is. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján feltehető, hogy a békés tüntetésről távozók és az erőszakos csoportosulások tagjai nem egymástól független események véletlen összjátékaként, hanem a szervezett rendbontó csoportok tervének megfelelően keveredtek össze.

Durva rendőrök

Az október 23-án alkalmazott erőszak a támadó (utcakövekkel, vas- és fémrudakkal – a törvény szóhasználatában: – felfegyverkezett) tömeg létszáma és ellenséges magatartása miatt szükséges volt. Ám egyes rendőrök fellépése túllépte a jogszerűen alkalmazható erőszak határát, mert agresszióra, illetve ellenállásra már képtelen személyekkel szemben is erőszakos módon jártak el.

A 2006. augusztusi tűzijáték és a szeptember–októberi események azt mutatják, hogy a rendőrség és a katasztrófaelhárítás nincs kellően felkészülve a rendkívüli tömegesemények idején kialakuló válsághelyzetek kezelésére.

Néhány javaslat a bizottságtól:

- a kormány tudománypolitikájában helyezzen az eddigieknél lényegesen nagyobb hangsúlyt a nemzetfogalom különböző értelmezéseinek feltárására és tisztázására, a magyar társadalom jelenlegi struktúrájának és az integráló/dezintegráló tényezőknek a vizsgálatára, az ifjúsági és a közművelődési kérdésekre.
- a kormány küszöbölje ki a kommunikációjában mutatkozó, a társadalmi bizonytalanságot és félelmeket növelő tényezőket, hogy az egyes reformdöntésekkel kapcsolatban ne keltse a rögtönzés benyomását.
- A kormány fektessen súlyt a lakossághoz eljuttatott tájékoztatás érthetőségére és egyértelműségére. A kormány készítsen kommunikációs tervet.
- A kormány készítse elő a gyülekezési törvény módosítását. A törvény írja elő, hogy egy rendezvény kezdete és befejezése közötti időtartam legfeljebb 24 óra lehet, és tegye világossá, hogy a gyűlés szervezőjének nem kell külön hatósági engedélyt – vagy a közterület tulajdonosától külön hozzájárulást – beszereznie a rendezvény megtartásához szükséges ideiglenes színpad felállításához, valamint a hangosító vagy kivetítő berendezések elhelyezéséhez. A bizottság azt szeretné, hogy a gyűlések bejelentése és megtartása közötti időtartam 6-8 órára csökkenjen.
- Új alkotmány kidolgozását is javasolják.
- Új jogszabály a csapaterő alkalmazásának – különösen a tömegoszlatás – a módszereire és az annak során bevethető eszközökre.
- Követlje meg a rendőrségi törvény a gumilövedék használatánál a lőfegyverhasználat szabályainak a betartását.
- Az ORFK készítsen közérthető tájékoztatót,a kényszerítő eszközök alkalmazásának rendjéről, a tömeg távozásra való felszólításának módjáról, valamint a további jelenléttel és a békés gyülekezési joggal össze nem férő magatartás jogkövetkezményeiről.
- Az ORFK gondoskodjon az intézkedő rendőrök azonosíthatóságáról.
- A ilyen akcióban csak erre kiképzett rendőrök vegyenek részt.

Nem javasolnak közkegyelmet a letartóztatott személyeknek.