Magyarország első négy riói aranyát mind nők szerezték, és Szilágyi Áron kardgyőzelme után is nagy még a női fölény.

Ez persze mindenekelőtt Hosszú Katinkának köszönhető, de korántsem egyszemélyes sikerprojektről van szó: Szász Emese kezdte az aranytermelést, és ha az olimpia további programjára egy kicsit előretekintünk, inkább női esélyesekkel számolhatunk ezután is.

A női kajakban több számban is komoly aranyesélyeink vannak; a vízilabdáról egyelőre ne nyilatkozzunk, de előzetesen ott is az Eb-győzelmükbe kapaszkodva inkább talán a női csapattól vártak többen kiemelkedő szereplést.

Könnyen lehet tehát, hogy a magyar sportsikerek nagyját Rióban sportolónők érik el. A korábbi olimpiákon csak egy alkalommal fordult elő, hogy a magyarok közül több aranyat szereztek a nők a férfiaknál. 2004-ben Athénban öt számban volt női aranyérmesünk: Nagy Tímea, Janics Natasa, a Janics - Kovács Katalin páros, Igaly Diána és Vörös Zsuzsanna is olimpiai bajnok lett, míg a férfiak három aranyat hoztak haza. Az aranyak számában a magyar nők most ezt a teljesítményt múlhatják felül.

A többi olimpiát is figyelembe véve azonban óriási a férfifölény. Rio előtt Magyarországnak összesen 167 olimpiai győzelme volt, ezek közül 130-at szereztek a férfiak, 37-et a nők. Ebben persze az is jócskán benne van, hogy a nőket csak lassan és fokozatosan engedték be az olimpiára – csak a kilencvenes években tették kötelezővé, hogy minden sportágban rendezzenek női versenyeket is.

Rióban a férfiaknak 161, a nőknek 139 számban osztanak érmeket, 9 versenyszámban pedig együtt indulhatnak a nők és a férfiak.

Az első magyar női aranyérmek a nyolcvan évvel ezelőtti berlini olimpián születtek Elek Ilona és Csák Ibolya jóvoltából. További magyar női olimpiai címek Berlintől Rióig:

	Magyar női olimpiai bajnokok	Női olimpiai címek
1936, Berlin	Csák Ibolya, Elek Ilona	2 (10-ből)
1948, London	Elek Ilona (tőr), Gyarmati Olga (távolugrás)	2 (10-ből)
1952, Helsinki	Gyenge Valéria (400 m gyors), Keleti Ágnes (talajtorna), Korondi Margit (felemás korlát), Székely Éva (200 m mell), Szőke Katalin (100 m gyors), 4×100 női gyorsváltó)	6 (16-ból)
1956, Melbourne	Keleti Ágnes (talajtorna, felemás korlát, gerenda), kéziszercsapat	4 (9-ből)
1960, Róma		0 (6-ból)
1964, Tokió	Rejtő Ildikó (tőr egyéni), tőrcsapat	2 (10-ből)
1968, Mexikóváros	Németh Angéla (gerely)	1 (10-ből)
1972, München		0 (6-ból)
1976, Montreal	Tordasi Ildikó (tőr)	1 (4-ből)
1980, Moszkva		0 (7-ből)
1988, Szöul	Egerszegi Krisztina (200 m hát)	1 (11-ből)
1992, Barcelona	Egerszegi Krisztina (100 m hát, 200 m hát, 400 m vegyes), Ónodi Henrietta (ugrás), női kajak négyes	5 (11-ből)
1996, Atlanta	Egerszegi Krisztina (200 m hát), Kőbán Rita (kajak egyes)	2 (7-ből)
2000, Sydney	Nagy Tímea (párbajtőr), Kovács Ágnes (200 m mell)	2 (8-ból)
2004, Athén	Nagy Tímea (párbajtőr), Janics Natasa (kajak egyes), Kovács Katalin - Janics Natasa (kajak páros), Igaly Diána (női skeet), Vörös Zsuzsanna (öttusa egyéni)	5 (8-ból)
2008, Peking	Kovács Katalin - Janics Natasa (kajak páros)	1 (3-ból)
2012, London	Kozák Danuta (kajak egyes), kajak négyes, Risztov Éva (10 km nyíltvízi úszás)	3 (8-ból)
2016, Rio de Janeiro	Szász Emese (párbajtőr), Hosszú Katinka (100 m hát, 200 m vegyes, 400 m vegyes)	?

Ahhoz, hogy Rio minden idők legsikeresebb olimpiája legyen a magyar nők számára, legalább hat aranyat kellene nyernünk. Helsinkit azonban nem lesz könnyű megelőzni: 1952-ben a magyar nők hat arany, négy ezüst és hat bronzérmet szereztek. Bár ki tudja, ha Kozák Danutáék nagyon odacsapnak, elsőségekben akár ezt is túl lehet szárnyalni.

És persze nem csak az aranyérmesek sorát bővítik a nők: a három ezüstérmesből (az úszó Cseh László és Imre Géza vívó mellett) egyet Hosszú Katinka is hozott, de a három bronzérmesünk többsége nő: Kapás Boglárka egy rettenetesen kimerítő számban, gyorsúszásban szerzett szombaton hajnalban bronzérmet, nem sokkal előtte a súlylökő Márton Anita szerzett bronzérmet, a harmadik bronzot Kenderesi Tamás szerezte úszásban.