A 2020-as olimpiai játékok házigazdája komoly bajba került, miután a rendezés tényleges költségei négyszer akkorák, mint azt a pályázatukban ígérték. Tokió nyáron megválasztott kormányzója, Koike Juriko szerint muszáj csökkenteni a 26 milliárd eurós költséget.
Mindez súlyos problémákat vet fel, mivel a költségcsökkentő változtatásokról nem csak a szervezőbizottságot kellene meggyőzni, de az érintett sportágak nemzetközi szövetségeinek, illetve a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hozzájárulására is szükség van, amit egyáltalán nem lesz könnyű megszerezniük.
A problémák részint a költségek alultervezéséből, részint abból erednek, hogy a 2011-es földrengés és szökőár helyreállításának munkálatai jelentősen megdrágították az építőipari árakat, a nyersanyagok és a munkaerő is többe kerül.
Viszonyításképpen, a londoni olimpia nagyjából 10 milliárd euróba került.
Tokió történetének első női kormányzója által felállított független bizottság jelentése alapján három új létesítmény megépítését is törölni kellene az eredeti tervekhez képest, így az úszás, a röplabda, valamint az evezős és síkvízi kajak-kenu versenyeket is felújított, nem pedig újonnan épített helyszíneken rendeznék.
Jean-Christophe Rolland, a Nemzetközi Evezős Szövetség vezetője máris csalódását és tiltakozását fejezte ki annak hallatán, hogy Tokió közeléből a 440 kilométerre lévő Toméba helyeznék át a versenyeket. A módosításnak egyszerű oka van, az új evezősközpont kiépítése hétszer drágább lenne, mint tervezték.
Minden hasonló változtatás ugyanakkor komolyan megkérdőjelezné Tokió eredeti vállalását egy kompakt olimpia rendezésére, ahol 31 versenyszámból 28-at egy 10 kilométeres sugarú körön belül bonyolítanak le az olimpiai falu körül.
A vizsgálóbizottság meglátása szerint a költségeken túl megengedhetetlen luxus olyan létesítményeket építeni, amelyeket később képtelenség lesz kihasználni, különös tekintettel arra, hogy Japán népessége folyamatos csökken, és egyre inkább öregszik. Ajánlásaik szerint meg kellene fontolni, hogy inkább ideiglenes építményekben, helyszíneken rendezzék a versenyeket.
Eközben viszont a szervezőbizottság alelnöke egyenesen szégyennek és megdöbbentőnek nevezte, hogy ebben a stádiumban egyáltalán felmerülhetett a három helyszín megváltoztatása.
Egyelőre még nem tudni, hogy mi lesz a kormányzó végső döntése az ügyben, de a szervezőbizottság vezetőinek bőven van oka, hogy idegesen várják a fejleményeket.
Egyébként nem új keletűek Tokió problémái, a játékok szimbólumának szánt olimpiai stadiont a vállalhatatlan költségek miatt tavaly nyáron a nulláról kellett újratervezni. Mindez egyébként igen kellemetlenül érintette a 2019-es rögbi világbajnokság szervezőit is, mivel több mérkőzést, így a döntőt is ebben a stadionban játszották volna, csakhogy a változtatások miatt a létesítmény ehhez biztosan nem fog időben elkészülni.
A két országot természetesen nehéz összehasonlítani, de mindez figyelmeztető lehet a magyarországi rendezés híveinek is. Valljuk be, azt azért nehéz elképzelni, hogy a négy évvel korábbi játékokhoz képest Budapest 2024-ben tizedakkora költségből rendezzen olimpiát, mint Tokió. A magyar kormány felkérésére készített 2024-es megvalósíthatósági tanulmány ugyanis alig 2,5 milliárd eurós költséggel kalkulál.