Az nem újdonság, hogy a századokról, ezredekről szóló sportágakban mindig megpróbálnak valamivel újítani az országok, hogy minimális előnyt csikarjanak ki: az úszóknál ott volt a cáparuha, a sydney-i olimpián csuklyában próbálkoztak a spinterek, a 2018-as phjongcshangi téli olimpia új dilije pedig az, hogy
a kék a leggyorsabb szín.
Mármint komolyan elkezdtek erről nyilatkozgatni a sportolók és edzőik, és a korábbinál tényleg több ország csapata döntött úgy, hogy kék dresszben küldi fel a versenyzőit a jégre.
De honnan jön ez az egész? Még tavaly decemberben kezdett el terjedni az állítás, hogy a kék dressz mérhető előnyt jelenthet a pirossal szemben. Mindez azután került elő, hogy a norvég gyorskorcsolyázók leváltották tradicionális piros szerelésüket kékre.
A sztorival akkor komolyan foglalkozott többek között a New York Times is, több gyorskorcsolyázót is megszólaltattak az ügyben, például Hege Bokko azt mondta az új kék dressz kipróbálása után, hogy
Egyre többen beszélik, hogy a kék dresszekben gyorsabb az ember, mint a pirosban. Nyilván szeretném én is ezt hinni, de őszintén szólva fogalmam sincs. A koreaiak és a németek is kékre váltottak, szóval lehet benne valami.
De hogyan terjedhetett el az elmélet, amit egy állítólagos norvég kutatásra alapoznak? A norvégok új dresszének kifejlesztése mögött egy Havard Myklebust nevű szakember áll, aki azt elismerte, hogy a norvég újságírók vastagon benne lehettek, hogy elterjedt ez az elmélet. De a NYT kérdésére azt mondta, ő továbbra is hisz abban, hogy a kék színű dresszben gyorsabbak a versenyzőik.
A Top Speed nevű kétéves projektben kifejlesztett ruhákról Mykelbust úgy gondolja, hogy körönként nyolc százados előnyt adhatnak a gyorskorcsolyázóiknak, ami egy ilyen sportágban faktor lehet. Azért döntöttek amúgy a váltás mellett, mert szerettek volna nagyobb figyelmet fordítani a saját célokra kifejlesztett felszerelésekkel járó előnyökre, és nem csak egy sportszergyártótól vásárolni.
A dresszre amúgy egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a legjobb nemzetetek. A sportág királyai, a hollandok idén olyan szerelésben érkeztek, amely állítólag háromszázalékos gyorsulást eredményezhet a korábbihoz képest.
A hollandok letarolták négy éve Szocsit: 23 éremmel mentek haza. Az amerikai válogatott a 2014-es téli olimpián egyetlen aranyérmet sem nyert, és utólag a dressz összetételére fogták a kudarcot (állítólag túl nehéz volt).
Ezért fogtak össze egy sportszergyártóval, hogy Phjongcshangra újratervezzék a felszerelést. Figyelembe vették többek között azt, hogy a korisok a legtöbbször balra dőlnek, ezért a külső, vagyis a jobb lábszárra hosszabbra tervezték a dresszt, hogy könnyebb legyen dőlni a kanyarokban, hátha ezzel is lehet előnyt szerezni.
Az amerikaiak egyébként sötétkékre váltottak a mostani téli olimpiára, már amennyiben számítana a szín, de a témában megszólaltatott szakértők szerint aligha van olyan tudományos elmélet, ami ezt igazolná, és ez sajnos a kékre is igaz.
Tudomásom szerint két ugyanolyan anyag színezése nem eredményezhet aerodinamikai különbséget
- nyilatkozta az Észak-Karolinai Állami Egyetem színtudománnyal foglalkozó professzora, Renzo Shamey az ügyben.
Az már más kérdés, hogy egy dressz színe a pszichológiai hadviselésben tényező lehet, legalábbis egyes kutatások szerint a sportolók erősebbnek, jobban felkészültnek érezhetik magukat bizonyos színekben, erről már a leedsi egyetem professzora, Stephen Westland beszélt.
Egy 2009-es kutatás szerint a piros dresszben pályára lépő versenyzők tíz százalékkal többször nyernek bármelyik más színt viselő riválisaiknál. Akkor arra jutottak, hogy a vörös dresszesek magabiztosabbnak érezhetik magukat. A Durham Egyetem kutatói 2004-ben bokszolókat, birkózókat és tekvondósokat vizsgáltak meg, és arra jutottak, hogy 55 százalékban azok nyertek, akik pirosban voltak.
Ez alapján a norvégoknak talán nem volt annyira jó ötlet kékre váltani, de valószínűleg itt nincs többről szó, mint egyszerű lélektani hadviselésről.
Minél többen váltanak kékre, annál inkább éreztethetik, el tudják bizonytalanítani az ellenfeleiket, erre mutatott rá a kanadai nemzeti csapat edzője, Mike Crowe, aki szerint a norvégok húzása az egyik legrégebbi trükk, csak kételyt akarnak a dresszváltással kelteni másokban.
A hollandok sprintere, Dai Dai Ntab foglalta össze talán a legjobban a jelenséget: "Minden olimpiára megpróbálnak a csapatok előrukkolni valami újjal, idén ez a kék színű dressz".
A norvég gyorskorcsolyázók eddig egy érmet szereztek a phjongcshangi téli olimpián: a férfiak 5000 méteres számában a holland Sven Kramer és a kanadai Ted-Jan Bloemen mögött lett harmadik Sverre Lunde Pedersen úgy, hogy csak ezredekkel maradt le a második helyezett kanadai riválisától. Bloeman feketében, a norvég meg kékben végzett.
(Borítókép: A norvég Sverre Lunde Pedersen (j) versenyez a téli olimpián 2018 február 11-én - fotó: Amin Mohammad Jamali / Getty Images Hungary)