Már kilencen megvonták a bizalmukat a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségének 14 tagja közül a testület elnökétől, Kulcsár Krisztiántól, a sportvezetőt azonban nem olyan fából faragták, aki feladná a küzdelmet a csütörtöki, december 30-i rendkívüli közgyűlés előtt. Hogyan jutott idáig négy év leforgása alatt a tiszteletre méltó testület?
Lapunk úgy tudja, a Magyar Olimpiai Bizottság tizennégy tagú elnökségéből már kilencen – a két alelnök, Deutsch Tamás és Schmidt Gábor, továbbá Gyurta Dániel, Kovács Antal, Magyar Zoltán, Markovits László, Pálinger Katalin, Vári Attila és Wladár Sándor – aláírták azt a dokumentumot (egészen pontosan heten, plusz ketten rövidesen aláírják), amely Kulcsár Krisztián elnök elmozdítását szorgalmazza, és már csak a vívósporthoz kötődő tagok – Schmitt Pál, Kamuti Jenő, Imre Géza, maga Kulcsár és az elnökségbe csak nemrégiben bekerült gátfutó Baji Balázs – nem csatlakoztak a többséghez, ők is inkább csak sportági szolidaritásból.
A makacs küzdő hírében álló Kulcsár azonban nem adja fel,
és persze jól teszi, mert az egy dolog, hogy kik írták alá ezt a bizonyos dokumentumot, és megint más, hogy december 30-án, csütörtökön 11 órakor a Larus Rendezvényközpontban esedékes rendkívüli közgyűlésen hogyan szavaznak ezek az emberek. Meg aztán nem is az elnökség vonhatja meg a bizalmat Kulcsártól, erre kizárólag a jelen pillanatban 55 tagú közgyűlés jogosult. (Bár állítólag ott is többségben vannak a Kulcsár távozását szorgalmazók.) És azt sem árt megjegyezni, hogy a 14 elnökségi tag közül csak heten MOB-tagok is egyben, azaz csak az elnökség fele szavazásra jogosult 30-án.
Ahogy azt minapi cikkünkben megírtuk, Kulcsár autokratikus vezetői stílusa egyre kevésbé nyerte el a MOB-tagok tetszését, akik persze maguk is tehettek arról, hogy gyakorlatilag megszavazták a saját kizárásukat a szervezetből, hiszen jobbára el sem olvasták a tagság létszámcsökkentését szorgalmazó elnöki előterjesztést. Pontosabban nem voltak tisztában azzal, mi módon akarja feltölteni Kulcsár a tagság 115-ös létszámát. Az általam megkeresett tagok is elismerték, hogy az éberségük nem volt a csúcson, másképp fogalmazva Kulcsár kijátszotta az éberségüket.
Ugyanakkor az Indexnek megszólaló MOB-tagok egybehangzóan állították, hogy a Kulcsár mögött állók, Szalay-Berzeviczy Attila főtanácsadó és Vékássy Bálint főtitkár térítették – a megkérdezettek szóhasználatával – „rossz útra” a MOB-elnököt, aki amúgy – megint csak idézzük – „nem lenne rossz srác”. (Bár Szalay-Berzeviczy lapunknak azt állítja, őt Vékássy három éve kiszorította ebből a szerepkörből.)
Így csökkent a nem is olyan régen több mint kétszáz tagot számláló testület létszáma maximum 115-re. És így került (volna) az 55 sportági delegálton felüli tagok delegálásának joga az elnök kezébe egy abszurd összetételű jelölőbizottságon keresztül.
Amely jelölőbizottság elnökét, Habsburg Györgyöt Kulcsár elképesztő tapintatlansággal éppen október hatodikán, az aradi vértanúk emléknapján kérte fel. Azt a Habsburg Györgyöt, akinek oldalági felmenője a szabadságharcot vérbe fojtó osztrák császár, I. Ferenc József öccse volt.
Az elnök autokrata kormányzási stílusa azonban csak egy – bár nem elhanyagolható – modortalanság, aminél sokkal lényegesebb egy olyan „apróság”, ami megkérdőjelezi a jelenlegi MOB, az elnökség, sőt maga Kulcsár legitimitását.
Tudniillik a MOB közgyűlés mint legfőbb döntéshozó szerv összetételének és tagsági jogviszonyának ilyen óriási mértékű megváltoztatása kötelezően tisztújítást igényelt volna, ugyanis a regnáló vezetést még az előző, 2017 májusában fungáló közgyűlés választotta meg, ezért a „régi-új” vezetőség a legitimációját nem az új közgyűléstől kapta. De a tisztújítás – mindkét alkalommal, amikor a közgyűlést átalakították, a létszámát két lépcsőben csökkentették – elmaradt.
Nagy Zsigmond, a SPORTJUS Magyar Sportjogász Társaság elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy Kulcsárnak az a hivatkozása, miszerint célszerű a MOB közgyűlésének összetételét a NOB-éhoz igazítani, egyszerűen hamis.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság nemzeti hatáskörbe utalja a tagországok olimpiai bizottságának összetételét, azaz a saját közgyűlésük létrehozását és tagságuk megalkotását. Az Olimpiai Charta rendelkezésein túl semmiféle olyan követelményt nem szab, hogy annak bármilyen módon idomulnia kellene a NOB gyakorlatához. Olyan, hogy NOB-modell, amely alapján a MOB közgyűlését definiálni, alakítani kellene kötelező érvénnyel, egyszerűen nem létezik.
A sportjogász szerint azonban az volt a legsúlyosabb károkozás, hogy a 2021. évi MOB a saját legfőbb döntéshozó szervezetének érthetetlen csonkításával becsukta az ajtót a magyar sport előtt, ezzel drámaian szakított a rendszerváltás után véres verejtékkel létrejött valódi értékekkel, így különösen az integráció, autonómia, transzparencia és a nyitott ajtó elvével. Mint elmondta, a rendszerváltás után felszabadult MOB igazi ereje abban rejlett, hogy egységében képes volt integrálni a magyar sport szereplőit, így a sportszövetségeket, sportszakmai szervezeteket, sportegyesületeket, önkormányzatokat és más prominens személyeket. E hosszú és rögös úton létrejött integráció legfontosabb eredménye volt, hogy a MOB-közgyűlés a magyar sport parlamentjeként volt képes funkcionálni, ahol a magyar sport szereplői, akár közvetlenül, akár közvetetten, lehetőséget kaptak a döntésekben való részvételre.
Mostanáig.
Természetesen az önmaga megcsonkítását megszavazó tagságnak a fejére lehet olvasni, hogy a tagok nem nézték át az elnöki előterjesztést, és ez az észrevétel abszolúte jogos is.
Ugyanakkor – megint csak több egykori és jelenlegi taggal beszélve – egyhangú volt az a vélekedés, hogy az utóbbi időben szavazógépezetté alakult át a grémium, egyre kevésbé volt lehetőség az érdemi vitára, ezért vett erőt a tagokon az érdektelenség, az apátia. Azt is hangsúlyozták az általunk megkérdezettek, hogy szinte vakon bíztak Kulcsárban, ezért szavaztak meg sok mindent automatikusan. És az is visszavetette a tagság érdeklődését a közgyűlések iránt, hogy valamiképpen kiüresedtek, elveszítették az ünnepélyességüket ezek az alkalmak, nem érezték azt a MOB tagjai, hogy valami nagyon fontosnak, magasztosnak a szereplői.
Itt tartunk tehát most, négy nappal a rendkívüli közgyűlés előtt. Megjósolhatatlan, mi történik csütörtökön a Larus Rendezvényközpontban. Csak egyvalami vehető biztosra: ezúttal nem pusztán protokolláris, érdemi döntéseket mellőző összejövetelre számíthatunk.
(Borítókép: Kulcsár Krisztián 2021. augusztus 11-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)