Miként azt jövendölték: szikrázó napsütés és a reggeli órákban kifejezetten kellemes, 24 Celsius-fok körüli meleg, ideálisan szeles időjárás fogadta a balatonfüredi kikötő mellett az 54. Kékszalag Raiffeisen Nagydíj mezőnyét. No meg a rajt iránt érdeklődőket. 

Akikből – legyen civil vagy épp híresség – olyan sok volt, hogy – előzetes regisztráció ide vagy oda – a szervezők által meghirdetett médiahajóra fel sem fért mindenki. Azon aztán a rajt előtt ünnepeltek még eljegyzést és születésnapot is.

A start kétségtelenül impozáns látványt nyújtott, a szervezők tájékoztatása szerint végül a vártnál valamivel kevesebb, 516 hajó nevezett, fedélzetükön több mint 2500 vitorlázóval. A megannyi színben és méretben pompázó vitorlák egy kilométeren is átnyúló füzért képeztek a déli part felé néző láthatáron. A klasszikus egytestű, tőkesúlyos hajókhoz képest a katamaránok indulósebessége egyenesen meghökkentő volt a 22-25 kilométer per órás szél kíséretében. Nem csoda, hogy az előző évben sem fért másféle vitorlás az első tízbe…

A mezőnyben összesen 28 hajóosztály résztvevői képviseltetik magukat. A szervezők közlése szerint tizenegy külföldi csapat nevezett, és tizenhat olyan hajó akad, amelynek női kormányosa van. 

A verseny szempontjából kedvező, hogy a meteorológiai előrejelzések szerint nem vagy csak csekély mennyiségű eső lesz a következő két napban a Balatonnál, az előző évek versenyidőpontjaihoz képest viszont jóval szelesebb időjárást jósolnak. Izgalmas kihívást jelenthet a péntek reggelre érkező hidegfront, és az így hirtelen északnyugatira forduló szél. Ez azonban a leggyorsabb hajókat aligha érinti majd. 

Sőt, Holczhauser András, a Magyar Vitorlásszövetség főtitkára a rajtot megelőző sajtótájékoztatón egyenesen azt tippelte, a legjobbak még a csütörtöki napnyugta előtt befuthatnak a célba. A szabályok szerint egyébként 48 óra áll a legénységek rendelkezésére, hogy hivatalosan is teljesítsék a Kékszalagot. 

A versenyt először 1934-ben írta ki a balatonfüredi Hungária Yacht Club. Elképzelésük lényege az volt, hogy a Balaton Kék Szalagját bármely vitorlás elnyerhesse, amely a kiírt távon, az óramutató járásának megfelelően a leggyorsabban körbehajózza a tavat. 1942-ig a versenyre kétévente került sor, ezután a háború miatt kimaradt néhány esztendő, s a hagyomány 1947-ben éledt újra. A megmérettetés egyre népszerűbb lett, s 1955-ben a Nemere II. nevű 75-ös cirkáló 10 óra 40 perc alatt teljesítette a távot.

A rekordot 57 évvel később, 2012-ben sikerült megdöntenie egy high-­tech anyagokból készült katamaránnak, a magyar fejlesztésű kétárbócos Fifty-Fiftynek. A jelenlegi rekordot is Józsa Mártonék hajója tartja, 2014-ben 7 óra 13 perc 7 másodperc alatt célba érve.

2001 óta a Kékszalagot már évente rendezik meg, s Európa legnagyobb tókerülő versenye lett, amelyen hatszáz vagy annál is több hajó indul el. Igaz, 2013-ig a páros-páratlan évek váltakozása annyiban megmaradt, hogy minden második viadalon csak egytestű hajók vehettek részt. Az elmúlt kilenc évben azonban már nincs ilyen jellegű megkötés.

A verseny fontos hagyománya, hogy mindig azon a júliusi hétvégén kerítenek rá sort, amelyik legközelebb van a holdtöltéhez. 

Tavaly 556 hajó nevezett, hogy teljesítse a légvonalban mintegy 150 kilométeres távot a Balatonfüred–Balatonkenese–Siófok–Tihany–Keszthely–Balatonfüred vonalon. Végül 343 ért célba a limitidőn belül. Az abszolút győztes az RSM legénysége lett, amely így (kétszeres) címvédőként vághatott neki az 54. Kékszalag Raiffeisen Nagydíjnak. Sorozatban háromszor pedig egyetlen hajó, egyetlen legénység sem tudott nyerni…

A 2021-es viadal a gyenge szél ellenére is a valaha volt egyik legszorosabb befutót hozta: a második helyezett Fifty-Fiftyt kevesebb mint két perccel maradt le az aranyról.  

(Borítókép: Az 54. Kékszalag vitorlásverseny rajtja Balatonfüreden 2022. július 14-én. Fotó: Szabó Réka / Index)