A minap LeBron James elsőként lépte át a 40 ezer pontos álomhatárt az észak-amerikai profi kosárlabdaligában (NBA). A történelmi mérföldkő elérése után összegyűjtöttünk néhány elképesztő egyéni rekordot a sport világából.
Kezdjük a tenisszel, ami nemcsak világszerte örvend kiemelt népszerűségnek, hanem Magyarországon is sokan követnek. Novak Djokovics 2023 szeptemberében megnyerte a US Opent, amivel beállította Margaret Court rekordját, aki 24 egyéniben megnyert GS-trófeájával addig egyedül állt a vonatkozó örökranglista élén.
Az utóbbi években egyre gyakrabban sérülésekkel bajlódó, de magát a színtéren azért olykor még megmutató Rafael Nadal 22 GS-sikernél tart, Roger Federer 20-szoros Grand Slam-bajnokként vonult vissza. A nőknél Serena Williamst érdemes kiemelni, aki 23-szor lett GS-bajnok.
A férfiak mezőnyében Federeré a legtöbb győzelem a Grand Slam-tornákon (369), de Djokovics ott van szorosan a nyomában (366), amennyiben nem jön közbe sérülés, akkor a szerb klasszisnak minden bizonnyal összejön az előzés. A GOAT-vita (vagyis hogy ki minden idők legjobbja) mindig előjön ennél a két úriembernél.
Federer 2004 februárja és 2008 augusztusa között megszakítás nélkül 237 hétig volt világelső, ez idő alatt a nőknél 14-szer változott a világelső személye. Djokovics legjobb szériája 122 hétig tartott, 2014 júliusa és 2016 novembere között nem tudta őt senki letaszítani az első helyről, aztán jött Andy Murray.
Ugyanakkor Djokovics életében már 415 olyan hét volt, amikor ő volt a Number One (ez a szám pedig tovább emelkedhet), Federer ebből a szempontból jócskán elmarad tőle (ő 310 héten volt világelső). Djokovics már tavaly februárban megdöntötte a német Steffi Graf 377 hetes abszolút rekordját.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a világ leghosszabb teniszmérkőzése 11 óra 5 percig tartott. Az amerikai John Isner és a selejtezőből érkezett francia Nicolas Mahut drámai mérkőzése 2010. június 22-én kezdődött, és június 24-én ért véget a wimbledoni nyílt teniszbajnokságon.
A négyszeres olimpiai bajnok Jesse Owens legalább akkora legendája volt az atlétikának, mint Carl Lewis, vagy éppen Usain Bolt. Owens az 1936-os berlini olimpián négy aranyat nyert (a legenda szerint Adolf Hitler a 100 méteres síkfutás döntője után hagyta ott díszpáholyát, amit a színes bőrű sprinter nyert), de egy évvel korábban még félelmetesebb eredményeket ért el: 1935. május 25-én negyvenöt perc alatt négy világcsúcsot állított fel az egyetemi válogatottak versenyén.
Először 100 yardos síkfutásban állította be a 9.4-es csúcsot, majd távolugrásban 813 centire repült, 15 centivel megjavítva az addigi rekordot. Nem sokkal később a 220 yardos síkfutás jött, ahol három tizeddel javította meg az 1926 óta fennálló világcsúcsot. Arra sem volt ideje ezután, hogy tiszteletkört fusson, mert készülődnie kellett a 220 yardos gátfutásra (az 1960 óta már nem jegyzett számban 76 centisek voltak az akadályok), ahol 22.6 másodperccel új rekordot ért el. Mindezt úgy, hogy a megméretés előtt nem tudott sokat edzeni egy sérülés miatt...
Maradjunk Észak-Amerikában! A „Great One”, vagyis Wayne Gretzky máig az egyetlen, aki 3000 pontig jutott az észak-amerikai profi jégkorongligában (NHL). Sokatmondó vele kapcsolatban, hogy a visszavonulása évében (1999) a mezszámát, a 99-est az egész ligában visszavonultatták, és Gretzkyt még abban az évben beválasztották a Jégkorong Hírességek Csarnokába.
Gretzky 1487 alapszakasz-mérkőzésen 894 gólt és 1963 gólpasszt szerzett, vagyis az örökranglistát 2857 ponttal vezeti. A playoffban ehhez 208 mérkőzésen 122 gólt és 260 gólpasszt (összesen 382 pontot) tett hozzá.
A gólcsúcsára a közeljövőben csak Alekszandr Ovecskin lehet veszélyes, a Washington Capitals orosz gólgyárosa (és csapatkapitánya) 1-2 szezonon belül megdöntheti a kanadai legenda elképesztő rekordját.
Tom Brady is hihetetlen csúcsokat tart a tengerentúli profi amerikaifutball-ligában (NFL). Övé a legtöbb passzolt yard (89 214), a legtöbb passzolt touchdown (649), a legtöbb vörös zónában kiosztott touchdown (418), illetve a legtöbb passzolt touchdown egy negyed alatt (5). Ezek a statisztikák az alapszakaszra vonatkoznak. A 45 éves legenda pályafutásáról itt írtunk bővebben.
Az egy szezon alatt passzolt legtöbb touchdown rekordját (55) egyébként Peyton Manning tartja 2013-ból. A legtöbb elkapott yard (22895) rekordját pedig Jerry Rice tartja, aki 1985 és 2004 között szaladgált a védők között. A liga leghíresebb vasembere pedig Brett Favre volt, a legendás irányító zsinórban 297 (a rájátszásokat nézve zsinórban 321) mérkőzésen volt kezdő. Emellett ő tartja a legtöbb dobott interception rekordját is (336) – erre azért vélhetően nem büszke.
És akkor jöjjön az NBA. Ha egy kosárlabdázó 50 pontot szerez egy mérkőzésen, az bombahír. Ha egy játékos egy hét alatt 50 pontot átlagol meccsenként, akkor ő lesz a téma sajtóban napokig. Amikor pedig egy játékos egy egész szezonban 50 pont fölött átlagol, akkor mindenki eldobja az agyát.
Nos, Wilt Chamberlain ezt megtette, 50,4 pontot átlagolt meccsenként egy egész alapszakaszon keresztül az 1986–1987-es szezonban. Ez 31,6 százalékkal jobb teljesítmény, mint a kosártörténelem következő legmagasabb pontátlaga (38,3), amit Elgin Baylor ért el.
Chamberlain arról is híres, hogy emberfeletti módon 100 pontot szórt a New York Knicks ellen 1962-ben. Mezőnyből 36/63-mal, a büntetővonalról pedig 28/32-vel célzott, és még volt ereje 25 lepattanót is összegyűjteni.
Calvin Edwin Ripken Jr. szintén igen ismert név a tengerentúlon, az „Iron Man” becenévre hallgató sportember 21 szezont húzott le az észak-amerikai profi baseball-ligában (MLB). Szinte hihetetlen, de több mint 16 éven át minden egyes mérkőzésen játszott, zsinórban 2632 mérkőzésen láthatták őt a nézők a pályán.
A sznúker egyik legnagyobb legendája, Ronnie O'Sullivan sokszor művelt olyan dolgokat, hogy az ember álla leesett. A sznúkerben 147 a maximális break. A sportágban ez a csúcs, olyan, mint a dartsban a kilencnyilas kör.
A legtöbb maximális break (12 darab) Ronnie O'Sullivan nevéhez fűződik, aki nem mellesleg a gyorsasági csúcsot is tartja: az 1997-es világbajnokságon Mick Price ellen az egyik frame-ben 5 perc és 20 másodperc alatt takarította le a golyókat az asztalról.
A világ egyik legnépszerűbb sportja a futball, ami rengeteg csemegével szolgál a statisztika szerelmeseinek. Mi most csak három különleges rekordot emelünk ki ebben a cikkben, de az alábbi linkre kattintva számos elképesztő adat böngészhető át.
A legtöbb gyerek gólt akar lőni a grundon, nagyon kevesen állnak a kapu elé önszántukból. Cristiano Ronaldo is azért húz stoplist immáron három évtizede, hogy minél többször a hálóba találjon – a kitartásának és a ragyogó technikai tudásának köszönhetően pedig olyan magasságba ért, amit bizton állíthatunk, hogy nagyon kevesen érnek majd el a jövőben.
Az ötszörös aranylabdás lőtte a futballtörténelem legtöbb hivatalos gólját, vagyis azokat a gólokat nem nézték, amelyeket felkészülési mérkőzéseken szerzett. CR a cikk megírásának pillanatában 877 góllal vezette ezt a listát, a második helyen a nyolcszoros aranylabdás Lionel Messi állt 824-gyel. Az összesített lista 5. helyén Puskás Ferenc neve olvasható, aki 1943 és 1966 között 724 gólt lőtt – minden versenysorozatot figyelembe véve.
Peter Shilton neve jól cseng a futballbarátok körében, a legendás angol kapus két BEK-et nyert a Nottingham Forest játékosaként. Emellett arról is ismert, hogy a futballtörténelemben ő játszotta a legtöbb tétmérkőzést, szám szerint 1411-et.
S akkor jöjjön még egy kapus. Az IFFHS, a nemzetközi futballstatisztikai szervezet számon tartja azokat a kapusokat, akik a leghosszabb ideig nullán tartották az ellenfeleket. Ezen a listán egy brazil kapus, Mazarópi az első, aki 1816 percen át hibátlanul védte a Vasco de Gama kapuját.
Na, és ki hallott már Dzsehangir Hanról? Egy pakisztáni világbajnokról van szó, aki a professzionális squash (fallabda) legnagyobbjai közé emelkedett, sokan úgy vélik, hogy ő minden idők legnagyobb játékosa a sportág történelmében.
Han egy egészen lenyűgöző rekordot tudhat a magáénak: egymást követően 555(!) fallabdameccset nyert meg, 5 évig és 8 hónapig konkrétan senki nem tudta őt legyőzni a profik között.