1914 karácsonyán nem sok esély volt arra, hogy a nyugati fronton akár csak egyetlen napra leálljanak a harcok. XV. Benedek pápa fegyverszüneti felhívását a szemben álló erők elutasították, és ragaszkodtak a háborús állapotok fenntartásához. Aztán a feljegyzések és a levelek szerint december 25-re virradóra a lövészárkokban karácsonyi dalokat kezdtek énekelni a katonák, amihez a másik oldalról is csatlakoztak. Reggelre többen kimerészkedtek a lövészárkokból, a visszaemlékezések szerint először a németek, és barátkozni kezdtek a másik oldallal a senki földjén. 

"Nem emlékszem, pontosan honnan került elő a labda, de biztosan nem a mi oldalunkról jött. Kapukat állítottunk fel, ahova beállt egy ember, és aztán elkezdtünk játszani. Szerintem nem csak nálunk történt meg" - idézte fel az 1914. karácsonyán a frontvonalon történteket a brit hadsereg egykori tagja, Ernie Williams.

Williams egy 1983-as tévéinterjúban mesélte el, hogy a Belgiumban található Wulverghemnél álltak ki egymással egy meccsre a németekkel, amit mindenki nagyon élvezett. Több százan csatlakoztak, és ész nélkül rúgták a labdát. Bíró és eredményszámlálás sem volt, és mivel szanaszét ment katonai bakancsokban játszottak, ezért a játék is olyan volt, amilyen, ráadásul a bőrlabdák nagyon hamar megszívták magukat vízzel. 

A legendáriumot erősíti, hogy sokan, egymástól függetlenül számoltak be 1914 karácsonyán történt hasonló eseményekről a hazaküldött levelekben vagy háborús megemlékezésekben. 

A Smithsonian Intézet folyóiratában megjelent cikk szerint viszont nemcsak a németek kezdeményezhettek rögtönzött futballmeccset a fronton: az egyik verzió szerint egy skót alakulattól került elő a labda december 25-én reggel. Egy német hadnagyot, a 133. szász regimentben szolgált Johannes Niemannt idéztek, aki a karácsony reggelén történtekről így számolt be: 

"Csak lassan oszlott el a köd aznap reggel, aztán a lövészárokban arról kezdtek el beszélni, hogy a németek és a skótok is kimásztak, és barátkoznak. Gyorsan előkaptam a távcsövemet, és az a hihetetlen látvány fogadott, hogy a németek és skótok tényleg egymást kínálgatják csokoládéval, cigarettával és italokkal. Később megjelent egy skót katona kezében egy labdával, és egy igazi futballmeccs kezdődött. A skótok a jellegzetes harci sisakjaikkal jelölték ki a kapujukat, ahogy mi is. Egyáltalán nem volt könnyű futballozni a fagyott talajon, de ez nem akadályozott meg minket, és mindannyian tartottuk magunkat a szabályokhoz, annak ellenére, hogy bíró nem volt, és a meccs csak egy óráig tartott" 

A 133. szász regiment történetét feldolgozó írásban is felbukkant jóval korábban a sztori: "Volt egy futballmeccs, amihez a sisakokat használtuk, hogy kijelöljük a kapukat. A fagyott talajjal nem nagyon foglalkoztunk. Idővel mindkét oldal kiállított egy szervezett csapatot.

A németek 3-2-re nyertek.

1915. január elsején a Timesban is megjelent egy írás, ami egy frontvonalon szolgáló orvos levelét idézte, aki szerint "volt egy futballmeccs a mieink és az övéik között pont a lövészárkok előtt". 

A nyugati fronton harcoló katonák levelei is azt támasztják alá, hogy több futballmeccs lehetett, vagy legalábbis erre való próbálkozás. A Glasgow News nevű lap 1915. január 2-án megjelent számában írta, hogy a lövészárkok között futballmérkőzést játszottak le karácsonykor, és a skótok 4-1-re nyertek. Az információt egy frontról hazaküldött levélre alapozták. A brit hadseregben szolgáló Albert Wynn levele szerint ők Ypres közelében játszottak egy mérkőzést a németekkel, ami döntetlennel ért véget, ugyanakkor beszámol egy másik meccsről nem sokkal arrébb, amit 3-2-re nyertek a németek.

A 3-2-es német győzelem egyébként több korabeli levélben és beszámolóban is felbukkant, többek között Robert Graves, költő, író és háborús veterán 1962-ben megjelent írásában is, bár egyes vélemények szerint ő alaposan kiszínezte a valóságot. 

Részben ezért is kételkedik a szembenálló felek közötti futballmecccsben Mark Connelly, a Kent Egyetem történészprofesszora. Szerinte az évek során sokan kiszínezték és romantikus körítést adtak a történteknek, miközben nincsen megdönthetetlen bizonyíték arra, hogy ezek a lövészárkok közötti mérkőzések megtörténtek volna. "Nagyon valószínű, hogy valaki, valahol tényleg elővett egy labdát, amit kicsit rugdostak a katonák, de ez azért messze van attól, hogy az egymással szemben állók valóban egy szervezett meccset játszottak volna"- mondta Connelly a CNN-nek 2014-ben. 

Csak nem biztos, hogy egymással is kiálltak, lehet, hogy inkább a frontvonalak mögött futballoztak az azonos nemzetiségű katonák. 

Thomas Weber professzor, a Hitler első háborúja című könyv szerzője szerint az igazság valahol félúton lehet, mert bár sokan vehemensen tagadják, hogy létrejöttek a meccsek, de több, egymástól független forrás is állította, hogy németek és angolok egymással játszottak 1914 karácsonyán. Weber szerint azt is érdemes számításba venni, hogy több egymást követő generáció is igyekezett feldolgozni a történteket, és nemcsak a futballmeccsek, hanem bármilyen frontvonali barátkozási kísérlet viszonylatában. "Ugyanakkor sokan túlzásba estek, és igyekeztek úgy feltüntetni az 1914-es karácsonyi futballmeccseket, mintha azok lehetőséget teremtettek volna rá, hogy befejeződjön a háború és a vérontás". 

Shirley Seaton, a Karácsonyi tűzszünet című könyv társszerzője azért tartja elképzelhetetlennek a frontvonalon történt békés futballozást, mert biztosan voltak ennél fontosabb teendőik a katonáknak. Szerinte a fagyott talaj, a mindent beborító holttestek és a robbanások okozta kráterek miatt eleve lehetetlen lett volna, hogy játsszanak, ezért sokkal valószínűbbnek tartja, hogy

A brit futballszövetség mindenesetre komoly tradíciót épített a karácsonyi tűzszünetben lejátszott futballmeccsek köré. Külön nemzetközi tornát indítottak, hogy minden évben megemlékezzenek az eseményekről, még futballmeccseket is rendeznek évről-évre az egyik állítólagos mérkőzés helyszínén Belgiumban. A háborús emlékhelyekhez pedig rendszeresen több száz fiatalt utaztatnak ki.

A legenda odáig jutott, hogy a Sainsbury nevű brit lánc 2014-ben a százéves évfordulóra egy szirupos reklámot is elkészített, ami miatt kapott hideget-meleget. 

Az állítólagos karácsonyi meccseknek végül a tisztek vetettek véget több, a frontról küldött levelek szerint: miután meghallották, hogy a katonák kint futballoznak, szinte azonnal üzentek nekik, hogy térjenek vissza a lövészárkokba.

A történteknek a vezérkar sem örült, és egy hétig a sajtó sem számolt be róla, a csendet végül a New York Times törte meg, majd több európai újság is írt a karácsonyi tűzszünetről. 

(Borítókép: Angol katonák fociznak Görögországban 1915 karácsonyán)

(Felhasznált források: CNN, Smithsonian Mag, Rubicon, Telegraph)