Az öttusázó Török Ferencnek már az 1960-as olimpiára is volt esélye kijutni, de végül Németh Ferencnek szavaztak bizalmat, aki akkor nyert is. Török négy év múlva Tokióban igazolta, klasszis lett, abban az évben nem veszített versenyt.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, a győztesekre emlékezünk. Hajós Alfrédtól a rövid pályás gyorskorcsolya-váltóig.

Az 1964-es olimpia előtt egyértelműnek tűnt, hogy az öttusa az 1956-ban győztes Igor Novikov és Török Ferenc különversenye lesz. Török 29 éves volt abban az évben, 1962-ben az egyéni bronzérme - Novikov volt a második -, egy évvel később az egyéni-vb ezüstje lett az övé Balczó András mögött.

Az olimpián az első tusában, a lovaglásban mindketten ugyanazt a lovat, Hacsicsit kapták, amivel mintha azt jelezte volna a sors, hogy nem akar beleszólni a párharcukba. Már nem a klasszikus sok kilométeren át tartó tereplovaglás volt, mint négy évvel korábban, hanem 1500 méteres pályán kellett jól venni az akadályokat. Török az utolsót verte le, ezért a teljesítményéért 1070 pontot kapott, a szovjet ezek után 1040 pontig jutott.

Török félelmetesen kezdett, 17 győzelmen volt túl, amikor a mexikói Flores úgy szúrta meg a magyar sisakját, hogy a penge a halántékát is megsebesítette. A seb nem volt mély, de a közjáték arra jó volt, hogy a magyar versenyző kiessen a ritmusból. 27 győzelmet így is összeszedett, amiért nemcsak ezer pontot kapott, de egyéniben ő vezetett.

A lövészetben és az úszásban is egyaránt 960 pont volt a jutalma, miközben a csapat a lövészetben elszállt, ezért a figyelem az egyénire összpontosult. Novikov jó úszó volt, így  csökkentette a különbséget, de az egyéniben Töröknek még mindig maradt 19 pont előnye. Novikov viszont a mezőny egyik legjobb futója volt, öt másodpercet bárkin be tudott hozni. Leszámítva Törököt.

Egy kis faluban, Kemigavalban futották le a 4 ezer métert, a pályán nem volt nagy szintkülönbség, de nagyon éles kanyarokat helyeztek bele. Ráadásul egy nappal korábban sok eső esett, így bokáig érő sárban kellett szelni a métereket.

Török a harminckettediknek indult, nagy tempóban kezdett, de a végére még így is maradt ereje. Az utolsó kétszáz méteren egy hatalmas hajrát vágott ki. 14:18,7-es idejéért 1126 pontot kapott. Az utána induló Novikov jó erőben futott, de az utolsó ezer méteren már lehetett látni, nincs olyan állapotban, hogy be tudja hozni a hátrányát. Sőt, tíz másodperccel el is maradt Török mögött, aki élete legnagyobb sikerét érte el.

A végeredmény:

1. Török Ferenc – 5116 pont
2. Igor Novikov – 5067
3. Albert Mokejev (szovjet) – 5039

A csapatversenyben a szovjetek végeztek az élen, de ha a legerősebb összeállításban lehetnek ott a mieink, és Balczó Andrást valamint Móna Istvánt indítják, akkor a csapatarany is jó eséllyel Magyarországé lett volna. Török így emlékezett vissza

„Ránk szóltak 1963-ban, hogy fogjuk vissza magunkat a csempészésben. Nemcsak öttusázókra, mindenkire érvényes volt a tiltás. A sportot irányító Kutas István határozottan állította, nem tud nekünk segíteni, ha bajba kerülünk. Móna és Bandi aztán Bukarestben lebuktak ruhákkal, miután Svájcban megnyertük a világbajnokságot. Eltiltották őket, miután megvolt az ítélet, Kutas behívatott. Azt mondta: magának mostantól kötelessége megnyernie az olimpiát.

Nem azt mondta, hogy hajtson érte, és próbálja meg, hanem utasításba adta a győzelmet. Hirtelen földbe gyökerezett a lábam, hiszen eléggé rám rakta a nyerget. Majd úgy folytatta, hogy ehhez ő minden támogatást megad, csak mondjam meg, mi az. Én azt kértem, hogy a vívómesterem, Vass László ott lehessen a csapat mellett. Mivel a másik három társam nem nála vívott, lett ebből egy kis morgolódás, de én nem változtattam, aminek pazar, a győzelemhez szükséges vívóteljesítmény lett a vége, a zsinórban megnyert 17 asszó.” 

Török szerint nem a futásban dőlt el az olimpia, hanem már a vívásban, amikor Novikovval szemben állt a páston. „Azt hitte, menni fogok előre, ehelyett visszafogtam magam. A kettős leléptetéssel annyira felidegesítettem, hogy az öcsémmel, Ottóval szemben is veszített, így összesen öttel több győzelmet szereztem. Tudtuk, hogy úszásban jobb, de ezt be fogom tudni hozni a futással. Kifutottam magam, szinte ájulva, de olimpiai bajnokként estem be a célba” Török ekkor mondta azt, ami későbbi önéletrajzi könyvének is a címe lett.

Négy év múlva csapatban lett olimpiai bajnok Mexikóvárosban, akkor már összeállhatott a Balczó-Móna-Török trió, talán minden idők legerősebb öttusacsapata.

Később kapitány lett, az 1988-as olimpia előtt a Fábián-Martinek-Mizsér hármas felkészülését ő irányította, és velük ünnepelhetett. 1990-ben az SZDSZ színeiben jutott be a parlamentbe, négy évig volt az országgyűlés tagja. Volt a hazai szövetség elnöke is (1989-1996). A 96-os olimpiára kijutott futballválogatott az ő fizikai felkészítését hajtotta végre, a kapitány, Dunai Antal egyik segítője volt. Jelenleg is praktizáló ügyvéd, augusztusban lesz 85 éves, kiváló egészségnek örvend.