A hatodik helyen Leonard Williamset választották. Számokat mondunk: 3 év alatt 218 tackle, 21 sack és 36,5 negatívban megfogott játék elég jó ajánlólevél. Williams 137 kiló, de úgy mozog, mintha alig lenne 100. Elképesztő módon robban bele a támadófalba, de oldalra is bárkit levadász. Iszonyatosan jó kézmunkája csak ront az ellenfelek helyzetén. Egy terror, amit az irányítókkal művel, de a futójáték ellen, ha lehet, még keményebb, ahogy egy igazi nose tackle-nek lennie is kell. Ráadásul ilyen súllyal csinálja ezt.A tökéletes helye 3-4-es védelemben az ötös technikán, vagy 4-3-ban a hármason lenne, de tulajdonképpen bárhova tehetik, még end is lehet egy 4-3-ban, de egy jobb 3-4-ben is befér nose-nak. Az egyetlen pechje, ami miatt lehet, hogy nem lesz az első két pick egyike, hogy a Buccanneers (McCoy) és a Titans (Casey) is elég jó DT-vel van megáldva, pedig minden normál esetben vele kezdődne a draft. Oké, ő sem tökéletes, endként kifelé nehezen veri meg az emberét, és néha kicsit túl magasan játszik, de így is alig tudják 1 yardot visszatolni, szóval ez legyen a legnagyobb gondja.

A nyáron távozó vezetőedző, Rex Ryan mindig is a védelemhez állt közelebb, eddig is remek defense-eket rakott össze a Jetsnél, de amit idén rápakoltak, az nem semmi. Tavaly a secondaryben volt a legnagyobb gondjuk, alig volt labadszerzésük. Erre visszahozták Darrelle Revist, Antonio Cromartie-t is megszerezték, most pedig egy pusztító falemberrel tettek rá mindenre. Az offense továbbra is kérdéses maradt, de a védelem legalább bitang lesz.

A második receiver, Kevin White az alabamás Amari Cooper után, akivel gyakran összemérték. Tökéletes felépítésű, nagy, erős elkapó, óriási kihívás a védőknek felvenni vele a versenyt fizikálisan, és ehhez ráadásul még meglepően jó gyorsaság is párosul, a combine-on 4,35-tel robbantott. Elkapás után is tud majd hozzátenni a játékokhoz, ezért is látják sokan úgy, hogy a mérleg felé billen Cooperrel szemben.De azért még van rajta mit csiszolni, igazából csak a legutóbbi szezonban robbant be az egyetemi bajnokságban, ellenben olyan adottságokkal rendelkezik, melyekről az NFL-es csapatok álmodozni szoktak, úgyhogy kicsit work in progress, de lehet látni, hogy nagy dolgokra lehet képes a profik között. A West Virginiában 109 elkapásból 1447 yard és 10 touchdown állt a neve mellett a legutóbbi idényben. 

Illetve az, hogy ilyen korán elkelt a Bearshez: egyrészt 2005 óta ő az első negyedéves elkapó, akit elvisznek az első 12-ben: utoljára ezt szintén egy West Virgina-s WR, Tavon Austin tette meg. White jó mentort kaphat Alshon Jeffrey-ben, akit korábban Brandon Marshall nevelgetett Chicagóban. Ami miatt még érdekes, az az, hogy egyelőre csak kapargatta a valós tudásának határait, rengeteg lehet még benne, de ezt elő is kell hozni.

Vic Beasley, a Clemsontól. Elképesztően gyorsan meginduló játékos, aki kiválóan lát a pályán, és személyiségproblémái sincsenek: ő azok közé tartozik, akik már diplomával a zsebükben indulnak neki az NFL-karrierüknek. Ugyan hajszálnyival kisebb termetű, mint amilyen erre a posztra kívánatos lenne, mégis erősebbnek tűnik a méreténél, hiszen a széles vállú, hosszú karú, brutálisan összerakott felsőtestű felépítésével meggyőzően terrorizálja az irányítókat. A futás ellen viszont gyakran szenved, és egyszerűen nincs meg a termete ahhoz, hogy megbízhatóan elnyomja a tackle-öket, vagy a nagyobb darab, blokkoló tight endeket. 

A Seattle Seahawks védelmének korábbi főnökét, Dan Quinnt vitték vezetőedzőnek, aki hasonlóan kemény védelmet akar magának a Falconsnál is. Így néznek ki most a falban, az új választással:

• LE Adrian Clayborn
• DT Jonathan Babineaux
• NT Paul Soliai
• RE/"Leo" Vic Beasley

Hatalmas szerencséjük is volt persze, mert mire választottak, már elmehetett volna minden pass rusher, de csak Fowlert vitték el előttük, úgyhogy szinte szabadon választhattak.

Tavaly Sammy Watkins wide receivert vitte el a Buffalo Bills negyedikként, most pedig Vic Beasleyt az Atlanta Falcons. 

A tackle Ereck Flowerst választották a Miamitól. Erős, nagydarab, kegyetlen, és megtermett a pozíciójára. Legközelebb a Rams választ, akik állítólag meglepetésre készülnek. Jöhetne már valami izgalom. Egyébként Ereck Flowers az első Miami Hurricanes-játékos 2008 óta, akit az első körben visznek el, úgyhogy a tiszteletére mindenki hallgassa meg a Hurricanes, vagyis a The U himnuszát.

Nincs komoly gond Ereck Flowersszel, de nem az a játékos, aki izgalomba hoz bárkit is. Fontos volt erősíteni a falon a Giantsnél, de a Miami-falember talán kicsit korán ment el, mert ennyire nem jó játékos, még. Az első években lesz gondja a védőkkel, mert hiába erős és dolgozik jól a kezével, valahogy nagyon furcsán helyezkedik, amit főleg a Giants csoportjában, de az egész ligában nagyon meg fognak büntetni.

A Giants egyértelműen posztra vitt embert, nem a lehető legerősebb játékos mellett döntöttek. Ez a két fő iskola dolgozik a drafton, persze néha keverednek az elképzelések, mert nem mindig lehet ragaszkodni hozzá, de most talán túlságosan a saját csapatát nézte csak a Giants.

Az első futójátékos, aki elkelt az idei drafton, a Georgia futója éppen egy térdszalagszakadás után lábadozik.  A Georgia Bulldogs futójátékosát a szezon első felében a Heisman-esélyeseként tartották számon, aztán aláírós botrányba keveredett, majd elszakadt a térdszalagja. Ezért a combine-on nem is futott, viszont az április közepén elvégzett vizsgálatok szerint minden a legnagyobb rendben, készen állhat az edzőtábor idejére, ez a csapatok számára is vonzóbbá teszi. Gurley van akkora tehetség, hogy elvigyék az első körben, ha nincs a sérülése talán az első tízbe is belefért volna. Magas, erős játékos, akit nehéz szerelni, a következő, robbanékonysága miatt is nagy érték.

 
A Rams tavaly is az SEC egyetemi konferenciából szerzett futójátékost, az auburnös Tre Masont, aki nem okozott csalódást. Gurleyvel együtt izgalmas dolgokat csinálhatnak. 

Tudd Gurley elképesztő tehetség és Tre Masonnal tökéletes párost alkotnak majd, mert nagyon hiányzott a St. Louisnál egy olyan back, aki valóban NFL-méretekkel és erővel bír. De ennél csak egy dolog hiányzik nekik jobban: egy rendes támadófal. Emiatt gondban lesz Gurley és amíg nem segítenek az ötösön előtte, nem tudja majd kihozni magából a maximumot. A Rams védelme rendben, már az offense skill pozíciói is, a fal viszont komoly baj nekik továbbra is.

Trae Waynes az egyetlen olyan corner, akiről már korábban is szinte mindenki biztosra vette, hogy az első kör első felében fog elkelni, és ezt a státusát a combine-on is bebetonozta, hiszen még a vártnál is jobban teljesített a 40 yardos sprintben és a drillek során. Durván gyorsul, könnyedén megakadályozza az elkapókat abban, hogy elszakadjanak tőle, a magasságával és a súlyával a nagyobb darab receivereket is könnyen megabálja, ráadásul kellő harciassággal és keménységgel is játszik ahhoz, hogy veszélyes fegyver legyen.

Az elmúlt 35 évben a St. Louis Rams két olyan futót húzott a top 10-ben, akik bekerültek az amerikai futball halhatatlanjai közé, a Hall Of Fame-be: azegyikük Erick Dickerson, akinek egy szezonban futott yardmennyiségét – egészen pontosan 2105-öt – a nyolcvanas évek óta nem tudott túlszárnyalni senki, a másik pedig Jerome Bettis, aki később a Pittsburgh Steelers kerettagjaként nyert Super Bowlt. 

erre nem sok esély van egyelőre, ugyanis az első 10-ben (teljesen érthető módon persze) elmentek azok a játékosok, akik kihagyhatatlan tehetségnek számítanak, vagyis már nincs nagyon olyan, akiért érdemes lenne mozogni. Persze minden csapatnál megvan az esély, hogy irracionális módon akarnak valakit, de ezt nehéz megjósolni. Vagyis a 20. választásig nem nagyon van erre esély.

A tizenkettedik helyen Danny Sheltont választották, végre egy jó döntés. A washingtoni DT hihetetlen tragédiát élt át nagyjából 4 éve: miután egyik bátyját megtámadták, ötödmagával (köztük három testvérével) a támadóhoz mentek, rendezni az ügyet, de az fegyvert rántott és lövöldözni kezdett, megsebesítve Danny egyik bátyját, Gastont, és megölve egy másikat, Shennont. Az a düh, amit emiatt érezhet, a mai napi látszik Shelton játékán. Mivel mérete miatt szinte mindig duplázzák, nagyon felértékelődik az a 208 tackle és 11,5 sack (ebből 9 a legutóbbi szezonban), amit összehozott. A legjobb tulajdonsága viszont talán nem is az ereje vagy a sebessége, hanem az esze: bárhol van a pályán, valahogy mindig azonnal tudja, mi történik épp, és úgy reagálja le, ahogy kevesen. Jelenlegi súlyával (154 kg) csak 3-4-es nose-ként elképzelhető, annak viszont jó. Semmit nem csinál remekül, csak jól, de ritkán ront.  Roger Goodellt ugyanakkor derekasan megszorongatta.

Ez azért kicsit árulkodó Trae Waynes kapcsán: nem elit tehetség, de nincs is gond vele. A hosszú labdák ellen kiválóan védekezik, de rövid és közepes távon, illetve a futójáték ellen semmi extra, ez pedig egy ilyen korai választásnál kockázatos lehet.

Donta Fowler Jr. aranyszínű makkoslépőjét azért nem tudta überelni. Aztán még táncra is perdült Roger Goodell-lel. Mindjárt mutatjuk a gifet. 

A tackle-nek a fal bal széle lesz a helye az NFL-ben, ez a hiányosságai ellenére magasra viheti Peatet. Persze a stanfordi játék sem rossz ajánlólevél, ott már jó pár éve az ország legjobb falát rakják össze évről évre. Hatalmas, erős, gyorsak a lábai, széles a válla, mint egy kamion, minden adott a sikerhez. Az apja, Todd Peat 1987-93 között volt NFL-falember, de Andrus még rajta is túltehet. Mindent elmond róla, hogy az érkezése miatt került David Yankey guard-pozícióba a Stanfordnál anno... Mindenben jó, semmiben sem kiváló, de ezen lehet változtatni.

Először vitt embert a tamadófalba a Saints az első körben azóta, hogy Sean Peyton a vezetőedzőjük. Érdekes, hogy nem Bud Dupree-t vitték, talán most ő a legnagyobb név, aki csúszik lefelé, de ő sem hibátlan, ezért érthető, ha nem állnak sorban érte a csapatok.

Főleg azok után, hogy 2014-ben még a katasztrófa sem volt elég a védelmükre.

Pac-12: 4, ACC: 3, SEC: 3, B1G: 2, Big 12: 1

Devante Parkert harmadikként rangsorolták a legtöbb helyen.  A Louisville-játékos  magasságával nincs gond, lehetne egy kicsit erősebb, úgyhogy nem ő fogja elnyomni a keményebb védőket az NFL-ben, de tökéletesen mozgáskoordinációval rendelkezik. A kezei között biztonságban van a labda, miután hosszú karjaival keselyűként levadászta, ezért is lehet hálás célpont az irányítók számára. Sebessége rendben van, korábbi sérülései miatt megkérdőjelezhető egy kicsit, hogyan bírja majd a kiképzést a profik között. A következő szinten egy-egy elkapásba már sokkal keményebben bele kell majd mennie. 

Telefonok, laptopok kéznél, kivetítőn a draft maga, itt várja a hívást, ha viszik az egyik emberét.

Közben persze azért rengeteget telefonál, például a játékosait hívja, hogy megnyugtassa, lelkesítse, amikor valami váratlan választás történik.

The view from an NFL agent's board room, waiting to hear a client's name called. pic.twitter.com/hKAFr83RFA

— Robert Klemko (@RobertKlemko) May 1, 2015

Úgy vártuk ezt, mint a karácsonyt. A 49ers adta oda a 15. választási jogot a Chargersnek, ami minden bizonnyal Melvin Gordonra repül rá Frank Gore nyári elvesztése miatt. De majd meglátjuk. A Chargers az idei 17. választás mellett egy idei 4. és egy 5. körös választást adott. Ez az általános használatban levő választási érték-mutató alapján azt jelenti, hogy 136 százalékos üzletet csinált a San Francisco. De meglátjuk, hogy nekik megmarad-e az, akit szeretnének.

Egyébként a modernkori NFL Draft történetében ez volt a leghosszabb, amíg cserére kellett várni, eddig mindig volt valamilyen mozgás a 14. választás előttig is.

A San Diego Chargers megszerezte, ezzel Gurley után ő a második RB, aki elkelt az első körben, ilyen se volt mostanában. A Wisconsinnál a z egyetemi amerikaifoci egyhetes királya volt, amikor megdöntötte az egy meccsen futott yardok rekordját a Nebraska ellen 408 yarddal. A rekordja csak egy hetet ért, de ettől még kiváló képességű futójátékos, aki ha üres területet talál, meg sem áll az endzone-ig, rendkívüli gyorsasággal rendelkezik. A combine-on és a pro dayen is viszonylag jól ment neki, az utolsó szezonját végigrobotolta, egyesek még megkérdőjelezik, hogy three down backnek jó lesz-e, ellenben az elkapásokon is sikerült javítania. 

A Chargers lekötött egy privát találkozót Melvin Gordonnal, majd törölték az egészet. Aztán végig azt hangoztatták, hogy nekik nem kell RB, de főleg nem az első körben. Erre övék az első draftnapi csere, és megszerezték azt a running backet, akit akartak.

Mert világos, hogy az offense-t kéne erősíteniük, de Bud Dupree-re nem számíthattak a 16. helyen, ez pedig átírhatja a terveiket. Ha tartják az eredeti elképzelést, Dorial Green-Beckham, az elkapó lehet a fő kiszemelt.

Az ESPN kamerája előtt csak vihorászni tudott örömében, alig sikerült neki válaszolni. Ritkán látni ilyet a sok visszafogott, előre begyakorolt válasz mellett.

A Wake Forestről érkező cornerback egy magas, hosszú karú, gyorslábú játékosról beszélünk, akit a red zone-ban is rá lehet engedni az elkapókra, emellett kimondottan intelligensen játszik, és jó döntéseket hoz, még akkor is, ha ő is előszeretettel halmozza a büntetéseket.