Több fontos szabályváltoztatást is bejelentettek a március 22-23-án tartott, az NFL éves rendes tulajdonosi gyűlése után, így azt is, hogy – az edzők tiltakozását figyelmen kívül hagyva – 20-ról 25 yardra teszik a támadás elején a labdát, ha az áthalad a kirúgás során az ellenfél célterületén, vagy onnan nem akarják visszahordani (touchback). A döntés hátterében természetesen az áll, hogy az egyik legveszélyesebb játékelem, a kirúgás okozta kockázatot minimalizálják, ám a dolog pont a visszájára sülhet el, és még több sérülést eredményezhet.

Pedig első látásra logikus döntésnek tűnik a kedvezőbb mezőnypozíciót eredményező szabálymódosítás: a 2015-ös szezonban kirúgás után átlagosan 21,93 yardról indultak az NFL-csapatok (2014-ben ez 22,16, 2013-ban pedig 22,23 yard volt) – ekkor még megérte a visszahordást választani, hiszen a célterületbe érkező labdát csak 20 yardra tették volna le, tehát a nagy átlagot vizsgálva támadásonként 2 yardot nyertek vele a csapatok.

Ha 20 yard helyett már 25-ről kezdhetik meg a támadást, akkor viszont a matek azt diktálja, hogy ne kockáztassanak a visszahordással, hiszen mindenféle erőfeszítés nélkül is nyernek 3 yardot, ha a célterületig jutó labdát hagyják kipattanni a pályáról, vagy egyből letérdelnek vele.

Hasonló logika állt a 2011-es szabálymódosítás mögött, amikor a kirúgás kezdőpozícióját mozdították el 5 yarddal a 30-asról a 35 yardos vonalára. Ez siker is volt: a 2010-es, átlagosan 26,54 yardos (kirúgás utáni) kezdőpozíció a szabályváltoztatás után 22,22 yardra esett.

Nem szabad elfelejteni viszont, hogy a cél nem az, hogy kedvezőbb vagy rosszabb pozícióból támadjanak a csapatok, hanem az, hogy minél kevesebb sérülés, vagyis minél kevesebb visszahordás legyen abból a játékból, ami alatt 11-11 játékos rohan egymásnak teljes sebességgel.

Éppen ezért nem elsősorban a kezdőpozíciót kell vizsgálni – az csak a visszahordás, illetve a touchback engedése szempontjából releváns –, hanem azt, hogy az egyes szezonokban elvégzett kirúgásokból milyen arányban lett visszahordás, ezt mutatjuk be az alábbi táblázatban.

Szezon	Kirúgások száma	Touchbackek száma	Visszahordások száma	Visszahordások százalékban	Visszahordott TD-k száma
2010	2539	416	2031	80,1	23
2011	2572	1120	1375	53,5	9
2012	2620	1156	1395	53,2	13
2013	2684	1309	1288	48	7
2014	2607	1311	1227	48,6	6
2015	2627	1470	1080	41,1	7

Az adatokból jól látszik, milyen drasztikus hatása volt a 2011-ben a rúgásokhoz adott öt yardnak: két és félszeresére nőtt a touchbackek száma, majdnem feleannyi visszahordás jött csak, és a potenciális jutalom, a touchdownok száma, ami miatt megéri visszahordni, 23-ról 10 alá esett vissza, és azóta sem ment 13 fölé egyszer sem.

De a tendencia is világos, a folyamatosan erősödő rúgójátékosoknak köszönhetően egyre kevesebb visszahordás és egyre több touchback van az NFL-ben a kirúgásokból.

Azzal ugyanis, amit egyéves próbaként bevezettek a 2016-os szezonra, a rúgócsapat szempontjából kicsit átjátszhatóvá válik a rendszer, ami pont az NFL eredeti tervének, vagyis a potenciális sérülések számának csökkentésének ellentétéhez vezethet.

Hiába tették ugyanis 5 yarddal előrébb a kirúgást 2011-ben, touchback esetén ugyanúgy 20 yardról kezdte a visszahordó fél a következő támadást, tehát megérte nekik visszahordással próbálkozni. Ezt igazolták a számok is, hiszen 20 helyett még mindig 22 környékén van az átlagos kezdő mezőnypozíció. Azzal viszont, hogy most 25-re teszik a kezdést, papíron már a visszahordó fél jár jobban a touchbackkel, ezért a rúgó fél szándéka is megváltozik, és megpróbálja visszahordásra kényszeríteni az ellenfelét, hogy 25 yardról (legalább) 22-re szorítsák vissza az ellenfelet.

Vagyis ahelyett, hogy átrúgnák a pályát, ahogy eddig (2015-ben a kirúgások 56 százaléka touchback lett), inkább magasabb ívű kirúgások jöhetnek, amivel ugyan pár yardot feláldoznak a röppályán, és a labda nem száll el a célterületig, ám mivel több időt lesz a labda a levegőben, így a rúgócsapat tagjainak is több ideje lesz odaérni a visszahordóra.

Tehát, ha pusztán azt nézzük, hogy a csapatok elsődleges célja az, hogy nyerjenek, nem pedig az, hogy csökkentsék a sérülések számát, nem érdekük az új szabály szerint egyre több touchbacket rúgni. Azt is figyelembe véve, hogy az NFL egyik versenybizottsági tagja, az Atlanta Falcons elnök, Rich McKay megerősítette, hogy 2015-ben nőtt a kirúgások alatt elszenvedett sérülések száma, tovább romolhat a helyzet ahelyett, hogy javulna.

A végeredmény valószínűsíthetően a kirúgások teljes eltörlése lesz, amivel tényleg fel tudják számolni a játék természetéből adódó sérüléseket, addig viszont, amíg erre rászánja magát az NFL, marad a kísérletezés az ilyen és hasonló szabályokkal.