Kivégezte az egyetemi nagyhatalom kiváló védelmét – gólyaként…

Még csak 2019 januárját írtuk, amikor a tengerentúli egyetemi amerikaifutball-bajnokság (NCAA) döntőjében a 2009 óta hatszoros bajnok, 2014 óta csak egyszer nem finalista Alabama ellen a Clemson 44–16-os, kiütéses győzelmet aratott.

Az AP-érában (1936 óta) az első 15–0-s mérleget összehozó együttest az akkor még csak 19 éves, újonc Trevor Lawrence vezette, a fináléban jegyzett 347 passzolt yardja és 3 TD-passza pedig a legértékesebb játékosnak járó MVP-cím mellett országos elismerést is hozott számára, és bár addig is sztárként kezelték, azóta a NFL egyik legnagyobb reménységének várják, aki közel két évtizedre meghatározhatja a profi liga arculatát.

Az Alabama elleni döntő legértékesebb játékosa lett

Nos, Lawrence azóta sem cáfolt rá ezekre a hangokra, de ne ugorjunk ennyire előre!

Gyerekként még ütközni szeretett leginkább

William Trevor Lawrence a Tennessee-beli Knoxville-ben látta meg a napvilágot 1999. október 6-án, majd ezt követően a mintegy 280 kilométerre lévő, georgiai Cartersville-be költöztek.

Nem mondhatni, hogy visszafogott gyerek lett volna, hároméves korára már háromszor kellett összeölteni az arcát, mivel összevissza ugrándozott – ahogyan a napokban a Sports Illustratednek adott nagyinterjúból kiderül, már azelőtt futballmentalitása volt, hogy ismerte volna a sportágat, szülei pedig attól tartottak, hogy mások azt fogják gondolni, hogy bántalmazzák a gyereket, annyi horzsolása van.

Már ötévesen szeretett volna egy csapathoz csatlakozni, de Cartersville-ben ehhez hatéves korig várniuk kell a lurkóknak. Amikor végre pályára mehetett, olyan nagy elánnal borította fel a társakat, hogy édesapja, Jeremy azt gondolta, hogy fiából linebacker lesz – ezek a játékosok a védelemben a védőfal mögött szerepelnek, jellemzően a futókkal, tight endekkel, néha elkapókkal ütköznek elég sűrűn, ezen a poszton termelik a legtöbb szerelést évente.

Nem sokkal később aztán egy passzolási gyakorlatnál az egyik labda jócskán messzire pattogott a talajon. Az ifjú Trevor ahelyett, hogy visszament volna a helyére, hogy passzoljon, úgy döntött, megpróbálja a labda megérkezésének helyéről visszaadni a tojást társának.

Ott el is dőlt, hogy ő lesz a csapata irányítója.

Már a középiskolában is sztár volt

A gimiben is kiemelkedett a társai közül – a futball mellett még kosarazott is –, iskolája színeiben a Houston Texanst irányító (és szintén volt Clemson-növendék) Deshaun Watson állami rekordjait döntögetve 13 902 yardot és 161 TD-passzt hozott össze.

Harmadévesként 51 hatpontossal vezette állami bajnoki címre a Purple Hurricanest, ami után a helyi Atlanta Journal az év legjobbjának választotta meg, végzősként pedig 41 TD-átadás mellett csak egy labdavesztése volt (amúgy is csupán 21) az újabb végső győzelemig tartó menetelés során.

Még Peyton Manningnél is nagyobb tehetség?

Erős szavaknak hatottak ezek, hiszen a legendás Seriff visszavonulásakor gyakorlatilag minden passzal kapcsolatos örökranglistát vezetetett (ezek többségét azóta Drew Brees és Tom Brady bitorolja már), négyszer játszott nagydöntőt, elsőként nyert két csapattal is Super Bowlt (hozzá csatlakozott idén a már Buccaneerst irányító Brady ebben a kategóriában).

Mégis, a középiskolából kikerülve minden jegyzett oldalnál, így a 247.sport.com-nál, a scout.com-nál és a rivals.com-nál is az első számú játékosnak tartott Lawrence esetében Manning volt a mérce.

A legkülönlegesebb irányító, akit a Rivalsnél töltött időszakomban láttam. Sohasem láttam még senkit, akinél ilyen remek kombinációban jelent volna meg a felépítés, a karerő, a passzpontosság, a pályán lévő látásmód, a mobilitás, valamint a poszthoz szükséges ösztönösség. Rengetegféle tehetséget volt már szerencsém tanulmányozni, de Lawrence külön kategória. Mindig Peyton Manning jut róla eszembe, de nála atletikusabb és jobb a karereje is. A kölyök egészen különleges

– mondta anno Mike Farrell róla.

Az elképesztően lendületes dobásokra képes, mindenhol egekig magasztalt fiatal végül a Clemson ösztöndíját fogadta el 2016 decemberében.

A Clemson támadósora hasonlít a rendszerünkhöz, így könnyű lehet az átmenet a középiskolai és az egyetemi játék között. Rendkívül kedves, két lábbal a földön járó emberek fogadtak, rögvest úgy éreztem, mintha hazaérkeztem volna

– ecsetelte a még középiskolás Lawrence a választása okait.

Hamar kezdő lett, majd iskolarekorder a győzelmek számában

Ahogyan a középiskolában Miller Forristall, a fősulin Kelly Bryant is csak négy meccsig tudta tartani a kezdő pozícióját vele szemben, pedig utóbbival 12–2-re végzett egy évvel korábban a Clemson, és az rájátszás elődöntőjében maradt csak alul a későbbi bajnok Alabamával szemben.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy már az első meccseken is osztoztak a játékidőn, amikor pedig négy hét után Dabo Swinney Lawrence-t nevezte meg kezdőnek, Bryant bejelentette, hogy másik egyetemre szeretne iratkozni, ahol kezdőként szerepelhet. Lawrence-szel viszont szárnyalt a Tigers, a veretlen alapszakasz után 42–10-re megverte a Pittsburgh-öt a konferenciadöntőben, majd a rájátszásban a Notre Dame ellen 30–3-ra nyert, a döntőben pedig jött a bevezetőben említett bajnoki diadal.

Az idényt 3280 passzolt yarddal és 30 TD-vel zárta, aligha meglepő módon az Év Újonca címet is besöpörve.

Másodévesként a konferenciája legjobbjának értékelték, és az idény legkiemelkedőbb játékosának járó Heisman-trófea döntősei közé is bekerült, de a kezdeti kiegyensúlyozatlanság miatt erről végül lemaradt. A Clemson újabb veretlen alapszakasz után a Virginia ellen biztosította be a konferencián belüli elsőségét, az Ohio State legyőzéséből pedig 259 passzolt és 107 futott yarddal, valamint összesen három touchdownnal vette ki a részét.

Ezt a kiírást 3665 passzolt yarddal és 36 TD-vel fejezte be, a harmadik évére pedig ismét a liga legnagyobb sztárjaként érkezett meg. Az első hat meccsén 1833 yardot és 17 TD-t passzoló irányító október végén pozitív koronavírustesztet produkált, emiatt két mérkőzésről kiülni kényszerült, a Tigers pedig a Notre Dame elleni ütközetet elbukta nélküle. A Clemson a konferenciadöntőben visszavágott riválisának, így jöhetett az újabb playoff, de itt az Ohio State ezúttal erősebbnek bizonyult.

Lawrence utolsó évében passzainak 69,2 százaléka volt pontos, a tíz ütközeten szerzett 3153 yardja és 24 TD-je pedig a második helyet eredményezte számára a Heisman-választáson az Alabama-elkapó DeVonta Smith mögött.

Minden megvan benne, hogy elit legyen, még lábon is veszélyes lehet

Remek felépítésű irányító, aki jól olvassa a védelmeket, és a szenzációs irányítóosztályból is kiemelkedik a rengeteg nagy játékával, hogy a nyomás alatt is remekül teljesít, és jól kerüli el a védőket. Bitang erős karja van, a mély labdáknál a liga egyik legjobbja lehet, magassága ellenére gyorsan szabadul a labdától és atletikus.

Ha a szükség úgy hozza, képes vagyok kikerülni a veszélyes helyzetekből, és a lábamnak köszönhetően meg tudom hosszabbítani a játékokat. Tudok futni is, ha erre kerül sor, nincs kiemelkedő sebességem, de elég fürge vagyok, ha meg kell iramodni

– jellemezte anno magát.

Az egyetemi átállással gond nélkül boldogult, de a profi ligánál még a nagy tehetségek is szoktak bajlódni, hiszen annyival gyorsabbak, nagyobbak, erősebbek a riválisok a főiskolásokhoz képest, hogy időbe telik felvenni a ritmust. Ebben segítségére lehet, hogy a szintén korszakos tehetségnek tartott Andrew Luckhoz hasonlóan kiemelkedő a védelmek megtévesztésében, és remekül kezeli a nyomást – úgy a pályán, mind azon kívül is.

Eddig csupán három 1/1-es irányító volt az NFL történetében, aki bajnoki címig vezette csapatát, majd bejutott a Hírességek Csarnokába is, John Elway, Troy Aikman és Peyton Manning (bár a kétszeres bajnok öccse, Eli Manning is esélyes lehet erre még a jövőben), elmondható, hogy nem könnyű örökség az 1/1-es cím.

A világon senkinek sem akar bizonyítani

Számos nagy bajnok fő jellemzője, hogy újra és újra bizonyítani akar a világnak és mindenkinek – láthattuk ezt az egyaránt mindenki által keresztülnézett Tom Bradynél vagy Julian Edelmannél.

A Sports Illustratednek adott interjújából világosan lejön, hogy ez az attitűd viszont teljesen hiányzik Lawrence-ből, persze azért ez valamelyest érthető olyasvalakinél, aki gyakorlatilag egész életében rivaldafényben volt, és már évek óta 1/1-esnek várják. Ő nem akar globális sztár lenni, nem a rengeteg pénz érdekli, bár nyilván előny számára. Nem a bajnoki címekért játszik, bár nyilván azoknak is örül. Őt egy dolog érdekli: hogy játszhasson.

Ezt nehéz megmagyarázni, mert szeretném, ha tudnák az emberek, hogy szenvedélyes vagyok az iránt, amit csinálok, és valóban fontos a számomra, ugyanakkor… bennem nincs az az óriási bizonyítási kényszer, hogy mindenkire rácáfoljak, hogy tévedett velem kapcsolatban. Egyszerűen nincs, nem tudok ilyet létrehozni, nem is akarok. Szerintem az emberek hibásan gondolják ezt küzdőszellemnek, szerintem valamilyen szinten nem is egészséges, hogy mindig csak azt gondold, hogy valakinek bizonyítanod kell, hogy tévedett, még többet, még jobban kell csinálnod

– mondta Lawrence az SI-nek. 

Műtéten esett át

Az Ohio State elleni mérkőzést követően bejelentette, amit már két éve mindenki sejtett, nem tér vissza végzős évére, és jelentkezik a 2021-es NFL-játékosbörzére. Ezt megelőzően viszont bal válla műtétre szorult, februárban esett át a beavatkozáson azért, hogy még az edzőtáborra teljesen felépülve várhassa az újonc idényét.

Nagyjából biztosra vehetően a Jacksonville Jaguars játékosaként.

Már a draft előtt elkelt

Néhány héttel a játékosbörze előtt máris elkelt, igaz, „csupán” arról van szó, hogy megházasodott. Lawrence már hét éve alkot egy párt a már gyermekkora óta ismert Marissa Mowryval, pontosabban most már Marissa Lawrence-szel, akinek tavaly nyáron kérte meg a kezét a 198 centire nyúlt passzmester. 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Marissa Layne Lawrence (@marissa_lawrence) által megosztott bejegyzés

Külön Twitter-oldal – a hajáról…

De ha már a pályán kívüli dolgok irányába mozdultunk el, nehéz elmenni szó nélkül a haja mellett – legalábbis ez jön le abból, hogy valaki egy külön Twitter-fiókot hozott létre Lawrence sérójáról…

A leírásban az egyetemi futball legjobb hajának (és karjának) állítanak emléket, a 2021-es draft leendő 1/1-es aranyhajú játékosának aposztrofálják Lawrence-t. Az imádat eddig 2083 bejegyzésben nyilvánult meg.

That feeling when you handed Nick Saban the worst loss of his career...
The 2018-19 National Champions!

*

#GoWithTheFlow #AllIn #NationalChampions pic.twitter.com/8gWYBZmjzs

— TrevorLawrencesHair (@TLawHair) January 8, 2019

(Borítókép: Trevor Lawrence az egyetemi bajnoki döntő megnyerése után, 2019. január 7-én. Fotó: Michael Zagaris / Getty Images Hungary)