Ütős grafika: a Tour-menők 65-70 százaléka doppingolt
További Bringa cikkek
- Vas Blanka negyedik helye is mehet a fa alá a gavere-i vk-állomás után
- Vas Blanka a táv felét követően visszaesett, negyedik helyen zárt Namurban
- Edzés közben furgonnal ütközött, kórházba kellett szállítani a belgák olimpiai bajnokát
- Ötödik helyen zárt Vas Blanka a terepkerékpáros világkupa-sorozat dublini állomásán
- Vas Blanka hatodik hellyel nyitott Belgiumban
Úgy tűnik, hamisak azok a feltételezések, hogy minden Tour de France-on induló kerékpáros doppingolt, de a statisztika így is elég lesújtó. A Sporting Intelligence 15 évet vizsgálva arra jutott, hogy az 1998 és 2013 közötti versenyeken első tízben végző bringások 65 százalékának volt doppingügye.
A Touron induló bringásokról az a mondás járja, hogy két típusuk van, az egyik már megbukott a doppingvizsgálaton, a másikuk pedig csak ezután fog. Ez persze túlzás, de a közelmúltat nézve nincs nagyon messze az igazságtól.
A pályán hét Tourt nyerő Lance Armstrong ugyan mindig negatív mintával zárt, mégis vele azonosítják a kerépározás legsötétebb korszakát. Az ellene vallomást tevőktől is lehet tudni, hogy a doppingolás kultúrája a mezőny részében általánosan elterjedt volt. Természetesen végül Arsmtrong is csúnyán lebukott.
Az érintettek körét persze nem tudhatjuk pontosan, de mivel a karrierje során rengeteg kerékpárosnak volt valamilyen doppingügye, egész jó becslések adhatóak. A Sporting Intelligence végigvette, hogy 15 év alatt a top 10-ekből hány kerékpáros bukott meg, vagy keveredett doppinggyanúba. Többször készült már ilyen lista, de hogy mennyire múlandóak, azt az is mutatja, hogy pár évvel ezelőtt egy hasonlón még Armstrong is a tiszták között volt.
A SI szerint 16 Tourból csak négyet nyertek meg úgy, hogy a győztes nem keveredett doppingügybe: Carlos Sastre (2008), Cadel Evans (2011), Bradley Wiggins (2012) és Chris Froome (2013).
A 16 Tour első tíz helyét 81 különböző kerékpáros vitte el, 31 közülük (38%) kapott is valamilyen büntetést doppingolásért (pirossal szedték a nevüket). Nyolc kerékpáros (sok közülük a német Telekom csapatához kötődik: Erik Zabel, Axel Merckx, Bjarne Riis, Andreas Klöden, Oscar Sevilla, Michael Boogerd, Francisco Mancebo, Laurant Jalabert) nem bukott meg, de tudni lehet róluk, hogy doppingoltak (az ábrán liláva írták a nevüket), néhányan pályafutásuk után maguk vallottak erről. Emellett még 14 erősen gyanús bringás van a listán (kékkel szedve), akik szintén nem buktak meg, vagy kaptak büntetést, de többjük bizonyíthatón ismert doppingdoktorral dolgozott együtt.
A tisztaság látszatát eddig 28 kerékpáros őrizte meg, legtöbbjük az idősebbek közé tartozik, és 2010-2013 között ért el top 10-es helyezést. Ha azt vesszük, hogy az 1999 és 2005 közötti időszak lehetett a legfertőzöttebb - ismerhették ugyanazokat a praktikát, vagy kimutathatalan szereket, amelyeket Armsrtrongék is használtak -, a minták újraelemzésével, vagy terhelő vallomásokkal könnyen bajba kerülhetnek.