Néhány éve még olimpiára is alkalmas velodromot terveztek a magyar sport bölcsőjeként is ismert Millenáris kerékpárpályára, de a nagy sportlétesítmény-fejlesztési láz mára oda jutott, hogy eltüntetik az alig használható, de azért ikonikus pályát.

Kedden Kósa Lajos, a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség elnöke jelentette be, hogy a Millenáris és a Kisstadion helyére épül fel az új Nemzeti Korcsolyázó Központ. A Millenárisnak tehát annyi, hiába mentették meg korábban civilek is az elbontástól.

„A családi ezüstöt most nem eladtuk, hanem lehúztuk a vécén. Gyászban vagyok, érthetetlen, hogyan jutottunk idáig. Szégyellje magát a szövetség is, hogy ez lehetővé vált. Néhány évvel ezelőtt Fürjes Balázs kormánybiztos azzal fúrta meg a Millenáris helyére tervezett velodromot, hogy a Puskás-stadion mellé nem fér el még egy grandiózus épület, ez az új korcsolyaközpont meg közel háromszorosa lesz a Millinek" – mondta Madarász Gábor, aki 2005-től kezdve civilként, majd 2012-ben rövid ideig a kerékpárszövetség elnökeként is a Millenáris megmentéséért dolgozott.

A magyar kerékpársport 2012-ben eredménytelensége ellenére jó esélyt kapott, bekerült a 14 kiemelt sportág közé. A sportágak tanácskozásán a miniszterelnök is részt vett.

„Amikor a kerékpárhoz ért Orbán Viktor, az volt az első mondata: »A Millenáris velodromot fel fogjuk újítani, ez volt az első, több ilyet nem lehet építeni«"

 – idézte fel Madarász a történeket, aki azóta is többször, legutóbb néhány héttel ezelőtt kereste levélben a miniszterelnököt a velodrom megmentésével.

Kósa Lajos – akárcsak pár nappal korábban Révész Máriusz kerékpározásért felelős kormánybiztos – bejelentette azt is, hogy Magyarországon hamarosan négy bringapálya épül, egy Budapesten, három pedig vidéken.

„A Nemzeti Korcsolyázó Központ létrehozásának tervei a Magyar Kerékpáros Szövetség előtt ismertek, és az MKSZ ettől függetlenül is megkezdte a szakmai előkészületeket a Millenáris velodrom kiváltására alkalmas létesítmények tervezése érdekében. Jelenleg a kormány által elfogadott Kemény Ferenc Program részeként egy nemzetközi versenyek rendezésére alkalmas, „olimpiai” velodrom, az MKSZ sportág-fejlesztési stratégiája keretében pedig három, elsősorban utánpótlás-nevelést és utánpótlás versenyeket szolgáló kerékpáros edzőcsarnok előkészítése szerepel a tervek között” – mondta Princzinger Péter, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnöke.

„A Millenáris velodrom a magyar sport kultikus helyszíne, azonban a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) szabályainak megfelelő versenyek tartására a méreteinél fogva nem alkalmas, a műszaki állapota miatt a használata már veszélyes. Mivel nyitott létesítmény, a téli időszakban nem használható. Kiszolgáló egységei leromlott állapotban vannak. Korábban megállapítást nyert, hogy az esetleges felújítása, fedése, költséghatékonyan nem megoldható. Ezért a szövetség nem ragaszkodik foggal-körömmel a Millenárishoz. Az MKSZ-nek az a célja, hogy minél előbb legyen biztosított a felkészülés lehetőség a nemzetközi szinten jegyzett magyar pályaversenyezőknek, és az őszi-téli edzési lehetőség a többi kerékpáros műfajt űző sportolók számára. Ezért az MKSZ a figyelmét az új létesítmények előkészítésére fordítja" – közölte a szövetség.

Miért egyedülálló a Millenáris? 

A Millenáris – a létesítményt az 1896-os millenniumi ünnepségekre húzták fel, innen a neve is – évtizedek óta pusztul, hiába az egyik legfontosabb épület a magyar sport történelmében. A sporttelep a hősidőkben a futball otthona volt.

1903. április 5-én a cseh válogatott 2:1-es legyőzésével startolt a nemzeti csapat.

A futballisták mellett úszók, hokisok, tornászok is rendszeresen használták a sporttelepet, miközben a kerékpározás is egyre népszerűbb lett. Még egy fontos történeti szál: az 1920-as években az első magyar olimpiai bajnok, Hajós Alfréd, valamint Mattyók Aladár tervei alapján újították fel a Millenárist, ami Európa egyik leggyorsabb biciklipályája lett.

A pályakerékpár az 1930-as és 1960-as évek között élte fénykorát hazánkban, tízezrek mentek ki szurkolni az akkori menőknek Budapest sokáig egyetlen villanyfényes sportpályájára. Járt ide a népszerű színész, Jávor Pál, és sokszor Puskás Öcsi is megjelent.

A pályán világversenyeket is rendeztek, 1928-ban világbajnokságot, amire meg is telt a háromezres fedett lelátó és a 11 ezres körlépcső. A Millenáris az 1954-es Universiade egyik helyszíne is volt. 2001-ben pedig szintén itt rendezték a biciklis futárok világbajnokságát. Világcsúcsot is tekertek rajta, éppen pár hete idéztük fel Filutás Árpád 500 kilométeres rekordját. A mindennapi kerékpáros élet része lett, sokan a mai napig onnan indulnak az edzésekre, versenyekre, és sokáig ott volt a szövetség irodája is.

Később a magyar pályakerékpározás elsorvadt, a 2000-es évekre alig maradt versenyző. Ennek persze az is volt az oka, hogy a szokatlan méretű, 412 méteres betonteknő felett eljárt az idő. A futófelületet az 1970-es években újították fel utoljára, azóta csak porlad és kátyúsodik. Az utóbbi években már nem is lehetett versenyt vinni oda.

Évek óta épül egy kerékpárpálya

A nagy olimpiai lázban persze a bringásoknak is beígértek egy új pályát. A 2014-ben Budapesten járó akkori UCI-elnöknek, Brian Cooksonnak azt a tervet is megmutatta a kormány, ami a Millenárist álmodta volna újra. A Váncza Művek építészei megőrizték volna a betonteknőt és a fogadóépületet, míg egy korszerű, fedett pálya a föld alá került volna. Az építkezésnek 2015-ben kellett volna kezdődniük, most meg már ott tekerhetne amatőr és profi is az akkori ígéretek szerint. A régi pályát el is búcsúztatták 2014-ben, de hiába, még két évvel később is versenyeztek rajta, tragikomikussá téve a búcsúbulit is.

A Váncza Művek terve aztán a kukába került, a végső olimpiai tervek az óbudai gázgyár helyére javasoltak új kerékpárpályát. Ez nem jelentette feltétlenül a Millenáris halálát. A kerékpárszövetség közösségi központként megőrizte volna. Európában több régi, szabadtéri betonpályát újra meg tudtak tölteni élettel.

Az itthon született terv az 1948-as olimpián használt Herne Hill-i velodromot tartotta etalonnak, de nem kell olyan messzire menni, hogy működő pályákat találjunk, Brnóban, Lipcsében is tekernek még szabadtéren. De példának lehetne hozni Stockholm atlétikai stadionját, amelyet még az 1912-es olimpiára húztak fel. Ott a fő szerkezeti elemeket megtartva a mai napig rendeznek versenyeket, nem is akármilyeneket, Stockholm a Gyémánt Liga egyik állomása.

Meg kell értenünk, egy 121 éves, kultikus épületet nem lehet felépíteni máshol. Történelmi felelősség, hogy ezt megmentsük.

Én lelkileg is kötődöm az épülethez, de a Hajós-hagyatékkal másnak is könnyű azonosulni. A margitszigeti uszodát, amit szintén ő tervezett, senkinek nem jut eszébe lebontani. De a Várkert Bazár példáját is lehetne hozni, romjaiban volt, mégsem akarták eltüntetni" – mondta Madarász. 

Szerinte nincs tragikus állapotban a velodrom, a számításai alapján nagyjából hárommilliárd forintból fel lehetne újítani úgy, hogy a következő 25 évben használni lehessen. Bő tíz évvel ezelőtt a civilek birtokba is vették az épületet, a futárok egyik központja lett. Madarász úgy véli, még most is bringás központtá lehetne alakítani a Millenárist. Korábban több kerékpárbolttal tárgyalt, amelyek szívesen költöztek volna oda, ahogy néhány vendéglátóhely is elférne, és veteránautósok is több rendezvényt tartanának ott, de a kerékpárosbuliknak is helyszíne lehetne.

Bő egy évvel ezelőtt a magyar kerékpárszövetség akkori elnöke, Polony István is úgy becsülte, hogy 1,8-2 milliárd forint elég lenne a Millenáris felújítására. A felépítendő korcsolyaközpont 43 milliárdjához képest is aprópénz. A kormány legutoljára tavaly foglakozott a pályával, a kátyúk miatt állagmegovó munkákat rendelt el egy határozatban . Ezt a határozatot aztán egy 2017. szeptember 1-jén vonták vissza. Ekkor dőlhetett el, hogy a korcsolyázóké lesz a terület.

A helyzet elég abszurd, mivel nem igazán létezik pályabringázás, nem tudni, hogy kiknek épülnek ezek a létesítmények. Persze ne zárjuk ki, hogy éppen ezek kellenek a fellendüléshez. Mivel nincs pályabringázás, a Millenáris megtartása mellett is nehéz érvelni sportszakmai szempontok alapján. A fedett lelátó műemléki védettsége és a sporttelep történelme szerint azonban lehet, és az is logikus lépés lehetett volna, hogy annak a kevés pályásnak, aki még van, annak felújítsák a Millenárist.

„A Millenáris költséghatékonyan nem tehető az élsport (250 méteres fedett pálya) számára is használhatóvá. A kerékpársportnak jobb, ha korszerű, a mai igényeknek megfelelő létesítményt kap. Az új pálya rehabilitációra szoruló területre (Gázgyár) kerülne, tehát jó helyre megy. Pragmatikus döntés, amelyből mind a két sportág jól jöhet ki. A kerékpár talál magának egy új központot, amely megint szolgálhatja a kerékpársport érdekeit, remélem, legalább száz évig" – nyilatkozta Anthony Gall építész, aki korábban a Millenáris rehabilitációjáról is készített tervet, de ő az új velodrom tervezője is.

Gall személy szerint sajnálja a döntést, de azt pozitívumnak tartja, hogy a területen megmarad a sportfunkció, ráadásul a pálya oválisa mint a teret definiáló elem megmarad, csak éppen most már korcsolyázni fognak egy 400 méteres körön.

Borítókép: MTI Fotós: Illyés Tibor