A koronavírus-járvány miatt szinte a teljes sportélet leállt, ebből természetesen az országúti kerékpár sem maradhatott ki. Elképzelhetetlennek tűnt, de olyan patinás versenyek maradnak el (jobb esetben csak halasztódnak), amelyeket eddig jószerivel csak háború miatt nem rendeztek meg korábban. A járványveszély még hónapokig elhúzódhat, így a Giro d'Italia után a Tour de France is veszélybe kerülhet, esetleg egy sűrű őszi versenynaptár segíthet, hogy mentsék, ami menthető. Magyarország is sokat veszít bringás szempontból.

Az országúti kerékpárszezon szinte egy teljes évet felölel. Január középétől október végéig tartják a legfontosabb versenyeket, de idén már biztosan lesz benne egy nagy lyuk, ugyanis március közepén bizonytalan időre felfüggesztették az idényt. A Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) április 3-át jelölte meg leghamarabbi időpontként a folytatás lehetőségeként, de látva az egyre több országban bedurranó járványt, ez elég hurráoptimista dátum. 

A koronavírus Kínában jelent meg először, ott is törölték az első versenyeket, de a sportágat ezek kevéssé rázkódtatták meg, mivel történelmileg kevésbé beágyazottak, marketingértékük sem olyan nagy, és a legjobbak közül is kevesen választják az ottani futamokat a szezon elején.

Az viszont már aggodalomra adott okot, hogy február legvégén, a legfelsőbb kategóriába (World Tour) tartozó UAE Touron több koronavírus-pozitív eset is volt, például a kiváló sprinter, Fernando Gaviria is elkapta a betegséget. Az Egyesült Arab Emírségekben rendezett versenyen szinte az egész mezőnyt tesztelték, majd három csapatot karanténba is zártak, melyek aztán egy hotelben húztak ki két hetet elég feszülten. 

Nagyjából ezzel egy időben egyre több csapat jelentette be, hogy nem kötelezhetik a bringásaikat arra, hogy elinduljanak a gócpontnak tekinthető területeken rendezett versenyeken. Több csapat így visszalépett az északolasz Strade Bianchétól. Később a versenyt törölték, ahogy erre a sorsra jutott a szezon első nagy klasszikusa, a Milánó–San Remo is, amit a második világháború óta mindig megrendeztek. 

A Tour de France egyik felkészülési állomásának is számító nyolcnapos Párizs–Nizzát még megrendezték, de a szervezők korlátozták a rajt- és célterületen a nézők számát, és hozták pár olyan szabályt, amivel növelni próbálták a versenyzők higiéniáját. A helyzet végül élesebb lett, az utolsó szakaszt már törölték.

A szezon áprilisban az északi klasszikusokról szól, Franciaországba, Belgiumba, Hollandiába tevődik át a kerékpár súlypontja, de ezekben az országokban is sok a fertőzött. Ezért senki nem kockáztatja meg, hogy százezreket vigyen az utak mellé szurkolni, így a flandriai körverseny és a Párizs–Roubaix megrendezését is elfelejthetjük a tavasszal, ahogy az ardenneki Liege-Bastogne-Liege és Fleche Wallone sem lesz meg a szokott időpontban. Mindegyik versenyt halasztják, a jelen állás szerint, így leghamarabb májustól indulhat újra a bringás élet. 

Magyarország egyedülálló évnek nézett elébe kerékpáros szempontból. Az ország megkapta a Giro d'Italia rajtját és három szakaszát, míg az olasz körrel párhuzamosan kitalált Tour de Hongrie-ra sosem látott erősségű mezőnyt sikerült toborozni. A Giro májusi megrendezéséről először a magyar kormány mondott le, majd az olasz főszervező cég is bejelentette, hogy az eredeti időpontban nem lesz meg a verseny. Mauro Vegni, az RCS igazgatója viszont már ekkor utalt rá, hogy nem tesznek le még az idei megrendezésről, ahogy korábban arra is utalt, hogy a Milánó–San Remo és a Strade Bianche is átkerülhetne őszre.

Révész Máriusz kormánybiztos, a Giro magyarországi szervezőbizottságának elnöke az Indexnek adott februári interjújában arról is beszélt, hogy a magyar fél a verseny jogdíjának második részletét február végéig kellett volna átutalnia a RCS Sportnak.

„Amikor Olaszországban száz fölé emelkedett a megbetegedések száma, február 23-án intézkedtem, hogy ne fizessük ki még ezt a részletet. Írásban is jeleztük az olasz rendezőknek, hogy az ottani járványhelyzet és a magyarok egészségének védelme miatt bizonytalannak érezzük a verseny megrendezését, és március 16-áig kértünk fizetési haladékot. Erre a levélre tíz nap múlva válaszoltak, bíztak benne, hogy megrendezhető lesz a verseny. Közben az Nemzeti Sport Ügynökséggel a költéseket a minimálisra visszafogtuk, nem indítottuk el a megrendeléseket, kommunikációs kampányokat. Az olasz helyzet azonban romlott, és egyre aggályosabbnak éreztük az idei Giro-rendezést. Egy nappal a magyarországi veszélyhelyzet kihirdetése előtt, már egy határozottabb levelet írtunk a szervezőknek, majd múlt pénteken a magyarországi veszélyhelyzet kihirdetése után határozottan közöltük, hogy a veszélyhelyzet alapján nem lehetséges a verseny Nagy Rajtjának magyarországi megrendezése, és délután már ők is lemondták, elhalasztották az egész Girót. Láthatóvá vált, hogy a járvány nem lesz gyors lecsengésű, és májusban nincs esély egy normális versenyre” – mondta Révész.

A magyar fél jogászának kérésére a szerződésbe a vis maior helyzet is belekerült, és ez alapján az olasz szervezőknek a befizetett jogdíjrészletettel is el kell számolni.

Az eredetileg kijelölt májusi időpontban sem Giro, sem magyarországi szakasz nem lesz, de az RCS Sport továbbra is gondolkodik Magyarországban, így van esély rá, hogy Budapestről induljon az olasz körverseny. Révész Máriusz szerint korai lenne még bármilyen dátumról beszélni, de azt kiemelte, hogy Magyarország teljes értékű Giróra jelentkezett, és bízik abban, hogy az eddig elvégzett rengeteg szervezőmunka nem fog kárba veszni.

A kerékpáros szezon vázát egyrészt a háromhetes körversenyek jelentik. Általában május végén ér véget a Giro d'Italia, július végéig tart a Tour de France, a Vuelta a España pedig szeptember közepéig. Az idei naptár kicsit más, mert a Tour az olimpia miatt egy héttel korábban kezdődik, június 27-én startol el a tervek szerint, és a Vuelta is elég korán, szeptember 6-án tartja a befutóját. Majd nem sokra rá jön a világbajnokság. Emiatt könnyebb és nehezebb is sakkozni a pótidőpontokkal.

Ha elmúlik a járványveszély, akár egymás konkurenciái is lehetnek ezek a versenyek, előfordulhat, hogy egymással átfedésben vagy minimális időeltéréssel rendezik meg a Grand Tourokat. Nem lenne példa nélküli, a Vuelta például sokáig tavasszal volt, így ütközött a Giróval, és nem is mindig volt háromhetes. Könnyen lehet, hogy valamelyik Grand Tour arra kényszerül, hogy rövidítsen magán, hogy ne szakadjon meg a sorozata. A második világháború óta sem a Tour, sem a Giro nem maradt el, legfeljebb egy-két szakaszt volt kénytelen törölni. 

„Hogy David Lappartient UCI-elnök kijelentette, hogy a Giro és a Tour elmaradása katasztrófa lenne a kerékpársportban, majd Vegni azt nyilatkozta, hogy a Girót más időpontban rendeznék meg, azt mutatta, hogy erről már előre egyeztettek. Ha az UCI akarja, akkor egy tollvonással átrendezheti a versenynaptárat” – mondta Szilasi László, a Giro Hungary 2020 sportszakmai vezetője. 

Szilasi szerint sehol sincs kőbe vésve, hogy a Girót csak májusban lehet megrendezni, és csak háromhetes, 21 szakaszos lehet, ezért van mozgástere. Szeptemberre, októberre is kerülhet. Úgy látja, ha nagyon egymásra torlódnának a korábban elhalasztott versenyek, akkor nyílt harc lehet, a sztárok eloszlanak közöttük, de legalább meg tudják tartani a versenyeket, ha kicsit gyengébb mezőnnyel is. 

Ha nagyon besűrűsödnének az események, akkor valószínűleg a kluboknak is könnyítést kell majd adni, a jelenlegi szabály szerint ugyanis a World Tour-csapatoknak minden World Tour-versenyen indulniuk kell. Ha ebből hármat-négyet rendeznének egymással átfedésben, akkor már nem egyszerű a logisztika, mert a csapatlétszámok korlátozottak.

Egyelőre mindenki nagyon bizonytalan, sem a csapatvezetők, sem a bringások nem tudják, hogy mire készüljenek, mikor lenne a fő versenyük, mikor kéne csúcsformába kerülniük. A francia FDJ főnöke, Marc Madiot azt nyilatkozta, teljesen felesleges még tervezgetni is, annyira képlékeny minden. A nagy tavaszi kampányra készülő Mathieu van der Pool is arról beszélt, hogy nehéz úgy edzenie, hogy nem tudja, miért teszi, szerinte jobb lenne minél hamarabb kijelenteni, hogy elmaradnak vagy sem a tavaszi versenyek. A legtöbb bringás azért próbál formában maradni, akik olyan területen élnek, ahol nem szabad kijárni, a szobában görgőn (turbo trainer) edzenek. 

Szilasi úgy látja, hogy a járványveszély elmúlta után a kerékpárversenyek még jobban felértékelődhetnek. „Egy igazán boldog és emlékezetes Giro is kialakulhat, egy népünnepélyé válhat, együtt akarnak majd lenni az emberek, miután legyőzték a vírust.” A Tour de France-ról, a főszervező Christian Prudhomme is nagyon hasonlót mondott, szerinte is minden eddiginél jobb hangulat lehet az utak mellett.

Ha az idei Giro mégis elmaradna, Szilasi lát esélyt arra, hogy a 2021-es rajt Magyarországon legyen, még úgyis, hogy az olasz szervezők azt már Szicíliának adták. Azt könnyebb visszamondani, mint egy külföldi rajtot. „A RCS Sporttal jó szakmai kapcsolat alakult ki, jó versenyt akarnak csinálni nálunk, akarják ezt a három látványos szakaszt, és látják, hogy a magyarok magukénak érzik a versenyt.”

A Giróval átfedésben rendezték volna meg Magyarországon, a mezőnyben nyolc World Tour-csapat részvételével a Tour de Hongrie-t is, de kedden a magyar körverseny is szervezői is bejelentették, hogy októberre tolják a versenyüket, ami így nem valószínű, hogy tudna a Giróhoz kapcsolódni. 

Borítókép: Getty Images Hungary / Gonzalo Arroyo Moreno

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik, és vannak, akik az Indexet olvassák! Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!