A 22 éves bringás arról is mesélt, hogyan néz ki egy versenynapja. 

Mindig előre tudjuk, hogy mikor kell felkelnünk. Az orvosnál kezdünk egy reggeli vizittel, ahol például súlymérés, pulzusmérés, véroxigénszintmérés, vérnyomásmérés vár ránk. Még reggeli előtt kitesszük a nagy bőröndünket a szobánk elé, ami majd a következő szálláson az ágy mellett vár ránk

– fogalmazott Fetter egy lapunknak eljuttatott közleményben.

Reggeli után – naptól függően – marad még 15-20, maximum 30 percünk készülődni és pihenni az indulásig. A buszon átbeszéljük az aznapi taktikát és a feladatokat. Megérkezés után következik a csapatbemutató, majd elrajtol a verseny. Verseny után tusolunk a buszon, majd egy kis evés után indulunk a következő szállásra, ahol masszázs, vacsora vár ránk. Utóbbi általában elég későn van, fél 10-10 felé fejezzük csak be, így ezt követően már mindenki megy aludni.

Tészta és rizs reggelire

Elég bőséges reggeli van, de persze nem extrémen, hiszen azt meg is kell emésztenünk a rajtig. Reggelire általában van tészta, rizs és mellé omlett. A legtöbben tészta, omlett vagy rizs, omlett párost esznek, én szoktam keverve is enni a rizst és a tésztát az omlettel. Ezeken kívül van zabkása, ezt is sokan szeretik, illetve vannak kenyerek, sonkák, joghurtok, magvak, gyümölcsök

– mesélte Fetter.

A rajt és a reggeli között is eszegetünk például rizsszeletet, banánt, stb. Verseny közben pedig energiaszeleteket, rizsszeleteket, energiagéleket veszünk magunkhoz, a kulacsban pedig izotóniás és szénhidráttartalmú italok is vannak. Verseny után általában még a buszon egy adag rizst vagy tésztát eszünk hússal, tojással vagy tonhallal. Minden szálláson van egy szoba berendezve ételekkel, ahol ehetünk, ha még az étkezéseken túl éhesek lennénk, itt vannak mindenféle gyümölcsök, magvak, joghurt és zab is. A vacsora nagyon bőséges, tészta és rizs mellé legtöbbször natúr csirke vagy hal van kisütve plusz rengeteg zöldség. Utóbbiból is eszünk, de nem olyan sokat, mert inkább igyekszünk szénhidrátot és fehérjét bevinni. Van desszert is, általában egy olasz pite, crostata, és vannak joghurtok és gyümölcsök is

– mondta az Eolo–Kometa magyarja.

Frissítések a szakasz közben

A verseny közbeni frissítési helyek a legtöbbször előre le vannak beszélve, tudjuk, hogy ki, mivel, hol fog állni. Általában egy szakasz közben három helyen állnak a segítőink. Először körülbelül 40-50 kilométernél, ahol jellemzően kulacsokat veszünk fel. 100 km környékén kapjuk a szatyorcsomagot, amiben két kulacs, rizsszeletek, energiaszeletek, gélek vannak. Ezekből annyit teszünk el, amennyit szeretnénk, utána pedig a szatyrot eldobjuk. A vége felé, 150 km környékén kapunk ismét kulacsokat.

– nyilatkozta Fetter, hozzátéve, hogy természetesen ezeken felül is hátra lehet menni a kísérőautóhoz kulacsért vagy gélért.

Az, hogy mit választok, attól függ, hogy milyen a szakasz és milyen az időjárás. Például egy lazább etapon inkább csak vizet iszom, vagy elektrolitos italt, ami pótolja az elvesztett sókat, meg amiket kiizzadunk, de szénhidrát nincs benne. Viszont ha keményebb a nap, akkor szénhidrátos italt iszom, hogy ivás közben is pótoljam az energiát. Ha pedig kemény nap és meleg is van, akkor szénhidrátos és elektrolitos italt választok. A frissítőket legtöbbször magunknak vesszük fel ezeken a megbeszélt pontokon, a segítők általában jobb oldalt állnak. Előfordulhat olyan is, hogy épp baloldalon megyünk a mezőnyben, akkor gyorsan szólni kell az egyik csapattársnak, aki jobb oldalon teker, hogy vegyen fel nekünk is, vagy akár egy másik csapatban tekerő versenyzőnek, ha épp ismerjük.

Fetter elárulta azt is, hogy Mirco Maestrivel van egy szobában, és bár magával hozta Mark Cavendish Tour de Force című könyvét, még egy oldalt sem sikerült belőle olvasnia, mert leginkább pihenéssel tölti a kevés szabadidejét.