A 2015-ben feltámasztott magyar országúti kerékpárversenyt anno 100 millió forintos büdzsével rendezték meg, ma már 1 milliárd forint körüli költségvetésből valósul meg – kétharmad részt állami támogatások bevonásával, árulta el Eisenkrammer az Economxnek. 

A nemzetközi országúti kerékpársport eseményei elképzelhetetlenek állami támogatás nélkül. Lehet ezt nevezni turisztikai vagy más, például térségi marketingtámogatásnak, de a vége ugyanaz: egy adott ország, egy adott régió komoly összegekkel támogatja a nagy versenyeket „közpénzből”. Ez két okból is észszerű. Egyrészt, mivel egy országúti versenyen nem lehet belépődíjat szedni a nézőktől, így a verseny bárki számára hozzáférhető, olyan, mint egy utcabál. Másrészről pedig a versenyek nézettsége komoly idegenforgalmi értéket jelent – fogalmazott a kölcsönös előnyökről a beszélgetésben. 

A korábbi sportoló azt is felidézte, anno még a lakását is be kellett áldoznia annak érdekében, hogy a Tour de Hongrie ne szűnjön meg, ám a kockázatvállalást utólag a legkevésbé sem bánja, sőt már-már a versenyszervezés természetes velejárójaként írja le. 

Több komoly hullámvölgyön, több pénzügyi összeomláson, jogvitákon, pereken át vezetett az út idáig. A korábban említett kiszámítható állami támogatás sem annyira sima ügy, mint esetleg kívülről sejthető. Szinte minden évben voltak nagy bizonytalanságok a rendszerben, és sokszor komoly kockázatokat vállaltunk, amikor valós fedezet – tehát aláírt támogatási szerződések – nélkül vállaltunk kötelezettségeket százmilliós tételben. Ugyanis amikor nagy nehezen kialakult egy működő állami finanszírozási modell, mindig történt valami, ami felborította – elég volt ehhez egy komoly baleset egy tőlünk teljesen független versenyen, vagy a Covid, vagy az egyes minisztériumok közötti feladatmegosztás változása. De mindig fenn tudunk maradni a víz felett, és ez a terv a jövőben is.

Az interjúban arról is beszélt, a Tour de Hongrie szervezésében az anyagi bizonytalanság mellett a megannyi engedély beszerzése jelenti a legnagyobb kihívást. 

A verseny háttere, díszlete nem a B-közép a stadionban, hanem a siófoki víztorony, a Balaton, a Lánchíd, a pécsi bazilika vagy a Mátra látképe. Viszont ez jelenti a nehézséget is, hiszen ott kell egy profi versenyt szerveznünk, ahol egyébként az emberek közlekednének, sétálnának, élnék a mindennapi életüket. A lehetetlennel határos az, amit a kollégáimmal végzünk: engedélyeket szerezni olyan valamire, ami nagyon sok ember érdekeit sérti, hiszen átmenetileg korlátozzuk őket a mozgásukban, szabadságukban – mesélte. 

Az Economxen olvasható beszélgetésben szóba került még…

• a két évvel ezelőtti Giro d’Italia-rajt megszervezéséből mennyit tanultak a magyarok;
• az idei Tour de Hongrie útvonalának kijelölésekor mik voltak a főbb szempontok;
• és az is, mit érhetnek el a 2024-es mezőnyben induló magyarok. 

Az interjú, amelyben Eisenkrammer hazánk jelenlegi első számú kerékpárosa, Valter Attila lehetséges karrierútjairól is értekezik, ide kattintva olvasható végig. 

A 2024-es Tour de Hongrie szerdán 12 óra 50 perckor rajtól, az első szakaszt Karcag és Hajdúszoboszló között kell teljesítenie a mezőnynek.