A Magyar Kerékpáros Szövetség (MKSZ) a sportág rajongóinak kínált különleges lehetőséget: Vas Kata Blanka, a kétszeres olimpiai negyedik helyezett kerékpárossal személyesen találkozhatott a közönség az Északi Járműjavító Dízelcsarnokában. Az eseményen Vas Blanka mellett más magyar elit versenyzők is részt vettek, például Kusztor Péter, Drijver Bertold, Greman Szonja, Takács Zsombor és Vas Barnabás.

Jelen volt továbbá Schneller Domonkos MKSZ-elnök – aki egyúttal a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum (MMKM) főigazgatója is –, aki a szövetség közönségtalálkozóján jelentette be, hogy főszponzort keres, és ennek érdekében hirdetést is adtak már fel.

Schneller kiemelte, hogy a szövetség elsősorban olyan cégeket vár támogatóként, amelyek már szimpatizálnak a kerékpársporttal, de eddig még nem nyújtottak segítséget. Hozzátette, hogy a szponzori támogatásból az utánpótlás fejlesztése, valamint a fiatal versenyzők képzése és versenyeztetése kerülne előtérbe.

Az esemény során két kerekasztal-beszélgetést tartottak, ahol a sportolók mellett Schneller Domonkos, valamint Dér Zsolt, a magyar országútikerékpáros-válogatott szövetségi kapitánya is megosztotta gondolatait a sportág jövőjéről. A kerekasztal-beszélgetés a fiatalabb versenyzők csoportjával vette kezdetét, ahol kérdezték őket arról is: hogyan értékelik a teljesítményüket az utóbbi időben.

A második körben érkezett aztán Vas Kata Blanka Kusztor Péter és Drijver Bertold társaságában. Bodnár Gergely moderátor mellett főként a közönség kérdései vették át az irányítást.

Kusztor beszámolt arról, hogy még mindig élesen él a fejében első kerékpárja, valamint arról is, hogy örül annak, ahogy a pályafutása alakult.

Örülök annak, hogy akkor kezdtem, amikor tudtam. Örülök annak, és büszke vagyok arra, amit a pályafutásom alatt elértem.

Beszélt arról is, hogy milyen cukorbetegséggel versenyezni, elárulta, hogy bár eleinte valóban némi nehézséget okozott, mostanra mindent teljesen ugyanúgy képes végrehajtani, mint a többi versenytársa.

Plusz egy számot kell figyelnem verseny közben, ennyi. Tényleg semmi különbség

– fejezte be gondolatát ezzel kapcsolatban Kusztor.

23 óra, mondjuk, az kemény

Drijver és Vas beszélt kemény edzéstervükről. Utóbbi megemlítette, hogy a legtöbb idő, amit egy hétvége alatt a pályán töltött, 23 óra volt, de általánosságban a sok edzés mellett azért két pihenőnap belefér az életükbe hetente. Drijver elárulta, hogy edzései nagy részében az országúton készül, annak ellenére, hogy nincs országúti csapata.

Vas Kata Blanka egyebek mellett beszámolt arról, most már olyan pozícióban van, hogy majdnem száz százalékban ő maga dönti el, mely versenyen indul, és mely viadalon nem. Rajongói kérdésre azt válaszolta, hogy ha a három szakág közül valamelyiket mégis „el kellene engednie”, az a hegyi lenne. Vas megemlítette, hogy a folyamatos és megterhelő edzések mellett azért próbál hazamenni, ahányszor csak ideje azt engedi.

Hogyha van egy hetem, akkor, mondjuk, rögtön hazajövök

– tette hozzá Vas Blanka.

Több kérdés is érkezett továbbá teljesítményével és sportágban betöltött szerepével kapcsolatban. Egy rajongónak, aki fizikai állapotának és remek teljesítményének kapcsolatáról kérdezett, azt válaszolta, hogy nagyon sokféle testalkat megfigyelhető a sportágban, így szerinte nem azon múlik a siker, hogy kinek milyen a fizikai felépítése, sokkal inkább fejben dől el az egész.

Az Index kérdésére, hogy teherként vagy motivációként éli-e meg, hogy a szövetség és annak elnöke – Valter Attila mellett – őt nevezte meg a sportág példaképeként, azt válaszolta: 

Most már nem érzem tehernek, talán még motivál is kicsit, de magamnak csinálom, magamért csinálom, úgyhogy nincs rám hatással.

A kerekasztal-beszélgetést lezárva a három versenyzőt megkérték, nevezzék meg a kedvenc versenyüket. Drijver és Vas a Toszkánában évente megtartott Strade Bianche-t jelölték meg személyes favoritként, Kusztor ennél kicsit érzelmesebb választ adott, mivel személyes kedvenceként a kaliforniai körversenyt mondta, amely az ő utolsó viadala volt.