Eisenkrammer Károly neve évtizedek óta összeforrt a magyar kerékpársporttal. A 17-szeres magyar bajnok, egykori olimpikon pályafutása során szinte mindent elért, amit hazai szinten el lehetett érni. Igaz, a Tour de Hongrie-t nem sikerült megnyernie, de kétszer is a dobogó legalsó fokára állhatott fel. Jelenleg a magyar kerékpáros-körverseny fő szervezőjeként dolgozik a sportág népszerűsítésén, és ez a munka nemrég kiemelkedő elismerésben részesült: két hónappal ezelőtt megkapta a Magyar Arany Érdemkeresztet.

Meglepte az állami elismerés

„Nagyon meglepődtem, amikor e-mailt kaptam egy kormányzati címről” – emlékszik vissza Eisenkrammer az első reakciójára. „Nyilvánvalóan a Tour de Hongrie sikerének köszönhető ez, de azt gondolom, az elmúlt húsz évben nem csak a Tourt illetően, hanem nagyon sok mindent tettünk, igen, így többes számban, a csapatommal együtt a magyar kerékpársport és a kerékpározás ügyéért.”

Az elismerés jelentőségét Eisenkrammer abban látja, hogy nem csupán sportszervezésért, hanem úgy általában, a kerékpározás fejlesztéséért végzett munkájáért kapta. „Az ember nagyon boldog akkor, amikor egy ilyen, nem közvetlenül sporthoz köthető, hanem egy sporttól független helyről kap elismerést” – fogalmazott.

De ki is ma valójában Eisenkrammer Károly, hogyan látja magát, ha csak egyetlen, rövidke mondatban kellene megfogalmaznia? A válasz jól tükrözi Eisenkrammer sokoldalú szerepét a magyar kerékpársportban:

Egyfajta önálló intézmény lettem a kerékpározásban, és ez a sporttól a KRESZ-módosításig mindenre is igaz.

Ez a rövid, de tartalmas önmeghatározás jól mutatja, hogy Eisenkrammer nem csupán a Tour de Hongrie fő szervezője vagy egykori sikeres versenyző, hanem a kerékpáros-közösség széles körben elismert alakja, aki a sport minden aspektusában aktívan részt vesz. Legyen szó versenyszervezésről, utánpótlás-nevelésről vagy akár közlekedésbiztonsági kérdésekről, Eisenkrammer véleménye és tapasztalata megkerülhetetlen a magyar kerékpáros életben.

Váratlan akadály: egy súlyos sérülés

Az örömteli pillanatokat azonban hamar beárnyékolta egy váratlan és súlyos baleset. Eisenkrammer egy hónappal ezelőtt egy rutinszerű edzés során szenvedett komoly sérülést, amely alapjaiban rázta meg mindennapi életét.

„Derült égből villámcsapás” – jellemezte a történteket Eisenkrammer. A nagyon szerencsétlen baleset a Kőbányai BringArénában történt, ahol heti rendszerességgel szokott edzeni. „Érdekesség, hogy nem is a fapályán estem el, hanem mellette, lassan gurulva. Épp meg akartam állni, amikor valaki elesett mellettem, és elém csúszott. Én pedig nagyon szerencsétlen módon átrepültem fölötte, és az oldalamra érkeztem a betonra. Darabokra tört a combcsontom” – idézte fel a drámai pillanatokat.

A baleset súlyosságát jól mutatja, hogy másfél órába telt, mire a mentők el tudták szállítani a kórházba, ahol gyors és sikeres műtétet hajtottak végre, és öt nap után már haza is engedték. Azóta otthon lábadozik és gyógytornázik. A rehabilitáció azonban nem egyszerű folyamat.

„Azt mondják, hogy négy hónap a felépülés, de én négy hónap múlva már síelni szeretnék, két hónap múlva pedig már kerékpározni” – mondta optimistán, de hozzátette: „Nyilván azért azt látom, hogy újra kell tanulni járni, rengeteg izmom nem működik, szóval azért ez nem egy vidám dolog.”

A sérülés ellenére Eisenkrammer folytatja a munkát. „A cég megy tovább, tehát igyekszem otthonról dolgozni, meg amennyire lehet, bejárni mankóval az irodába, és elvégezni a napi rutinfeladatokat” – magyarázta.

A kedvünkért és néhány fotó erejéig a mankótól is megszabadult, azonban egyértelműnek tűnik: nem holnap pattan ismét nyeregbe az 55 éves sportember.

Százéves a Tour de Hongrie

A Tour de Hongrie története egészen 1925-ig nyúlik vissza, Eisenkrammer első körben 2001-ben (2005-ig) állt a szervezés élére. A verseny 2009 és 2014 között szünetelt, ami jelentősen visszavetette nemcsak a viadal, hanem azzal együtt a sportág hazai fejlődését is.

„2015-ben újraindítottuk, konkrétan a nulláról építettük fel ismét” – mondta Eisenkrammer. Ez az újrakezdés sem volt könnyű feladat. „Amikor belecsaptunk 2001-ben és 2002-ben, először elvitte az összes pénzünket, aztán a lakásunkat, majd a rettenetes pénzügyi kudarcok után jöttünk rá, hogy ez nem olyan, mint amilyennek elképzeltük” – emlékezett vissza a kezdeti nehézségekre.

A verseny sikerét jól mutatja, hogy nagy nemzetközi csapatok is szívesen jönnek Magyarországra versenyezni. „Nekünk nagyon sokat jelentenek azok a levelek, amiket kapunk a verseny után: »Köszönjük, hogy itt lehettünk, jövőre is jövünk a legjobban szervezett európai körversenyre!« – így köszönnek el tőlünk a csapatok, ez valami hihetetlenül jó érzés” – büszkélkedett Eisenkrammer.

A Tour de Hongrie fejlődése nem csak a versenyzők és a csapatok szempontjából jelentős. Eisenkrammer kiemelte a verseny országmarketing-szerepét is. A magyar körversenyt évek óta a rajttól a célig élőben közvetíti az M4 Sport, az Eurosporton pedig napi kétórás élő online adás mellett esti összefoglalókat is láthatnak a nézők – sőt a világ 190 országába jutnak el a verseny képei élőben vagy összefoglalók formájában.

A centenáriumi verseny tervei

A jövőre százéves – egyébként a 46. – Tour de Hongrie különleges eseménynek ígérkezik. Az időpont már eldőlt, a versenyt május 14. és 18. között rendezik meg, és bár a teljes útvonal még nem végleges, Eisenkrammer néhány részletet már elárult az Indexnek.

A szervezők igyekeznek egyensúlyt találni a hagyományok tisztelete és az új kihívások között. „Lehet extrákat húzni, csak akkor megtörténhet, hogy jövőre nem hívnak fel minket a világsztár csapatvezetők, hogy tényleg akarnak-e jönni” – magyarázta Eisenkrammer, utalva arra, hogy a túlzottan extrém ötletek elriaszthatják a topcsapatokat.

A centenáriumi verseny kapcsán Eisenkrammer kitért a Tour de Hongrie történelmi gyökereire is. „1925, Gellért tér. A Gellért tér 2025-ben is egy fontos helyszíne lesz a versenynek” – árulta el, jelezve, hogy a szervezők tisztelegni kívánnak a verseny múltja előtt.

Mint ismert, akkor június 27-én indult a háromnapos Tour a budapesti Gellért Szálló elől. Méghozzá hajnali négykor, ugyanis az első szakasz vége Szombathelyen volt, a győztes Jerzsabek Károly 11 óra és 24 perc alatt tette meg a 240 kilométeres távot.

Eisenkrammer egy dolgot megígért: jövőre nem hajnalban rajtolnak a csapatok.

Stabil utánpótlás-nevelésre van szükség

Eisenkrammer részletesen beszélt a magyar kerékpársport jelenlegi helyzetéről is. Bár büszke az olyan versenyzőkre, mint Vas Blanka, Valter Attila, Fetter Erik vagy Dina Márton, úgy véli, hogy a sportág utánpótlás-nevelése még fejlesztésre szorul.

„Rendszerszintűen a kerékpársport utánpótlás-nevelése sajnos nem elég erős” – fogalmazott. Eisenkrammer szerint a legnagyobb probléma, hogy nincs elég verseny és edzési lehetőség a fiatalok számára. „Egy olyan versenyrendszer, ami hétről hétre versenylehetőséget ad kisebb versenyeken, akár csak háztömb körüli versenyeken a gyerekeknek, hogy megmérettessenek egymással, nagyon hiányzik” – magyarázta.

Eisenkrammer saját tapasztalataiból merítve vázolta fel, milyen lenne az ideális utánpótlás-nevelési rendszer: „Nekem az a minta, ahogy én felnőttem a KSI-ben. A Központi Sportiskolában egy olyan rendszerben voltunk, ahol minden korcsoportnak saját edzője volt, minden korcsoportban 20–30 gyerek sportolt, és abból a KSI-ből, ami a '70-es, '80-as években működött, minden évben kidobódtak a tehetséges gyerekek, akiket aztán felkaroltak a felnőttcsapatok.”

A problémák ellenére Eisenkrammer bizakodó. Úgy véli, hogy a Tour de Hongrie sikere és a magyar versenyzők nemzetközi eredményei inspirálhatják a fiatalokat. „A gyerekek akarnak biciklizni, imádják, látják a televízióban” – mondta. Azonban hangsúlyozta, hogy ehhez szükség van megfelelő infrastruktúrára és edzőkre is.

Eisenkrammer kiemelte azt is, hogy a kerékpársport fejlődéséhez nem elég csak az országúti szakágra koncentrálni. „Fontos aspektus, hogy minél többen ismerkedjenek meg a teljes sportággal, mert egymásra épülő szakágakról beszélünk” – mondta, utalva arra, hogy például a mountain bike vagy a pályakerékpározás is fontos szerepet játszhat a fiatal tehetségek fejlődésében.

Fontos feladatai vannak a hazai szövetségnek is

A szakember kitért a nemrég megválasztott új kerékpáros-szövetségi elnök, Schneller Domonkos szerepére is. „Örülök, hogy az első interjújában név szerint megemlített, hogy én is támogatom a munkásságát. Nagyon bízom benne, hogy aktív elnök lesz, és a leginkább szem előtt lévő országút mellett a többi szakág is megfelelő figyelmet kap” – mondta Eisenkrammer, aki jó viszonyt ápol az elnökkel.

Schneller nemrég úgy fogalmazott, 2031-ben reális cél lehet, hogy idehaza országúti világbajnokságot rendezzünk. Eisenkrammer szerint azonban egyelőre egy átfogóbb hazai versenyrendszer teljes körű kialakítása a legfőbb cél.

„Remek lehetőség lenne egy magyarországi világbajnokság, de én most sokkal fontosabbnak érezném, hogy például 2025-ben legyen tavasszal és ősszel kétszer ötfordulós kritérium (háztömb körüli) versenysorozat gyerekeknek, és legyen hétről hétre pályaverseny” – mondta.

A Tour de Hongrie fő szervezője azt is fontosnak tartja, hogy a nagy verseny mellett legyenek más, nemzetközi színvonalú többnapos versenyek is Magyarországon. „Szükség van a Tour de Hongrie mellett kisebb nemzetközi versenyekre, nem feltétlen eurosportos közvetítéssel egybekötött, hanem korrekt sportszakmai színvonalú, többnapos versenyekre, egy évben legalább még kettőre Magyarországon” – fogalmazta meg vízióját.

Eisenkrammer optimista a jövőt illetően, de hangsúlyozta, hogy sok munka vár még a magyar kerékpársportra. „Nagyon bízom abban, hogy jövőre lesz olyan Magyar Kerékpáros Szövetség-projekt, amiben szerepel Valter Attila arca, aki vonzza a gyerkőcöket” – mondta.

A világ legjobbja: Tadej Pogacar

Eisenkrammer kitért a nemzetközi kerékpársport kiemelkedő alakjára, Tadej Pogacarra is. A szlovén versenyző – aki többek között idén a Giro d'Italia és a Tour de France mellett a világbajnokságot is megnyerte – teljesítményéről elismerően nyilatkozott:

„Pogacar kapcsán nekem volt egy nagyon aranyos mondat, amit sajnos nem én találtam ki. Az Eurosporton a világbajnokság alatt mondták a kommentátorok, hogy ha egyszer a Föld nagy veszélybe kerülne, és a Föld megmentése egy kerékpárversenyen dőlne el, akkor tudnánk, hogy kit kell segítségül hívni.”

Eisenkrammer szerint Pogacar teljesítménye történelmi jelentőségű. „Ma visszanézve az ötven évvel korábbi globális sportra, nem tudom, hogy van-e olyan sportoló, aki ennyire domináns teljesítményt nyújtott volna. Pelé és Eddy Merckx biztosan. Na, most Pogacar ezen a szinten van.”

Ez az összehasonlítás jól mutatja, hogy Eisenkrammer szerint a 26 éves szlovén klasszis nem csupán korunk egyik legjobb kerékpárosa, hanem minden idők egyik legnagyobb sportolója.

(Borítókép: Eisenkrammer Károly 2024. október 14-én. Fotó: Mult Roland / Index)