Negyvenéves korszak zárult le a Forma–1-ben, amikor előbb Bernie Ecclestone, majd az Forma-1-et hivatalosan is megvásárló Liberty Media is elismerte, hogy eltávolították a vezérigazgatói pozícióból a 86 éves üzletembert. Az F1 emblematikus főnökének munkáját hárman veszik át, az ő kezükben lesz az autósport csúcsának jövője.
Bernie Ecclestone életének legnagyobb eredménye, hogy világszínvonalú, elképesztően sikeres és még annál is több pénzt termelő sorozatot csinált a Forma–1-ből, de az F1-ig vezető útja sem volt mindennapi. Az 1930. október 28-án született Ecclestone tizenhat évesen otthagyta az iskolát, előbb egy gázüzemben dolgozott, majd a szenvedélyének számító motorokkal kezdett el foglalkozni, eleinte alkatrész-kereskedőként, amiből idővel Nagy-Britannia legnagyobb beszállítójává nőtte ki magát.
A versenyzés is legalább ilyen fiatalon elkezdte érdekelni. 19 évesen már a brit Forma-3-as sorozatban indult, de 1951-ben hatalmasat bukott, kirepült a Brands Hatch-i pálya parkolójába, ami után inkább a pályán kívüli karrierre fókuszált. 1957-ig kerülte a motorsportot, akkor az F1-pilóta Stuart Lewis-Evans menedzsere lett, illetve négy kocsival versenybe is szállt a Connaught istállónál – kétszer, Silverstone-ban és Monacóban maga is indult, de nem tudott kvalifikálni egyik futamra sem, így felhagyott az F1-es versenyzéssel.
Ravaszsága már ekkor kijött: Monacóban nagyon nagyon be akart kerülni a futamra, ezért három pilótát is megkörnyékezett, hogy kvalifikálják a kocsiját helyette. Az egyikük állítólag a későbbi 16-szoros futamgyőztes Stirling Moss volt, aki vállalta is a feladatot, de már a boxkijárónál leleplezték.
1958-ban újra hátat fordított a motorsportnak, miután a szezonzáró marokkói futamon felrobbant Lewis-Evans kocsijának motorja, a pilóta pedig napokkal később belehalt sérüléseibe. Az 1960-as évek végén újra visszatért, de megint tragikus végkifejlettel: az 1970-ben, egy monzai versenybalesetben meghalt, posztumusz világbajnok Jochen Rindt menedzsere lett.
Rindt balesete után újra otthagyta a sorozatot, de két évvel később még egyszer, utoljára visszatért az F1-hez: megvette a Brabham csapatot, majd lépésről lépésre haladva megkezdte a Forma–1 átszervezését. A hatalomátvételt.
Ebben az első állomás 1974-volt, amikor Frank Williamsszel, Colin Chapmannel, Teddy Mayerrel, Ken Tyrrell-lel és barátjával, Max Mosley-val megalapították az F1-es konstruktőrök szövetségét, a FOCA-t, amivel egyből harcot indítottak az FIA ellen a tévéközvetítési és kereskedelmi jogokért, illetve a csapatok nagyobb döntéshozatali jogáért.
Mielőtt Ecclestone beszállt volna a Forma-1-be, a sorozat technikailag ugyan csúcs volt, de simán elfordulhatott, hogy egy csapat büntetlenül meg sem jelent egy futamon, vagy hogy találomra indult el.
Ehhez persze kellett az, hogy 1978-ben Ecclestone győzelmével záruljon az FIA elleni harc. Ennek a végén alapította meg a brit üzletember a FOA-t (Formula One Administration), ami a mai napig kezeli az F1-be érkező pénzek közel negyedét.
1976 végén jött az egyik legfontosabb esemény az F1 történetében, a szezont záró Japán GP-t már élőben közvetítette a tévé, nem kis mértékben Ecclestone-nak köszönhetően. Ez épp az a futam volt, amikor Hunt egészen drámai versenyen nyerte meg a világbajnokságot Lauda orra előtt. A sportág tévés bemutatkozása így tökéletesre sikerült.
1978 több szempontból is fordulópont volt az F1 történetében. Egyrészt a közvetítési jogok megszerzésével, majd azok többszöri eladásával óriási haszonra és hatalomra tett szert – a kulcs az volt, hogy bár a jogokat eladta, de a döntéshozatali jogkör mindig nála maradt. Másrészt kinevezte Sid Watkinst is az F1 vezető orvosává, akivel együtt dolgozva azonnal sokkal biztonságosabbá tették a sorozatot.
Watkins alkalmazása is kulcslépés volt az F1 felfuttatásához. Ecclestone egyrészt ekkorra már sokadik barátját veszítette el a motorsportban, legutóbb Ronnie Petersont a szörnyű monzai balesetben, így elege lett a túlzott veszélyből, másrészt tudta, hogy élő adásban nem halhatnak meg emberek: a közönség nem ezért néz autóversenyt, és a halálnál rosszabb reklám nincs a sorozatnak. Watkinsszal jött az állandó orvosi jelenlét, mentőautókkal és mentőhelikopterrel - ma már utóbbi nélkül F1-es esemény el sem kezdődhet.
Amit tényleg Ecclestone-nak köszönhet Magyarország. Ő volt az, aki az akkor még létező Vasfüggöny mögött is akart egy futamot, gondolkozott a Szovjetunióban is, de végül nálunk látta a legkönnyebben kivitelezhetőnek az eseményt. Ő rajzolta meg a Hungaroring vonalvezetését 1985-ben, a Mogyoródi dombok között, és a pálya alig egy év, rekordidő alatt el is készült. Jött az első Magyar GP, tavaly pedig már a 31. rendezték, megszakítás nélkül. Ecclestone múlt nyáron 2026-ig hosszabbította meg a Hungaroring Forma-1-es szerződését, így ha semmi nem jön közbe, legalább 10 Magyar Nagydíj még lesz.
Ecclestone 1987-ben, húsz futamgyőzelem és Nelson Piquet két vb-címe után adta el végleg a Brabhamet, onnantól csak a Forma-1 ügyeire fókuszált. Ekkorra a többi csapattulajdonost is ő képviselte az F1-ben, és amikor megvált a Brabhemtől, a Forma-1 főnökévé lépett elő.
Ecclestone negyven évig irányította az F1-et, gyakran diktatórikus módszerekkel, de az eredmények – elsősorban a rengeteg pénz – őt igazolták, így a csapatok sem háborgatták a pozíciójában. Nem csak legenda, hogy a futamokat ő legtöbbször meg sem nézte. Megjött pénteken vagy szombaton, vasárnap megnézte a rajtot, majd elhagyta a pályát, és repült tovább. Amit így indokolt: "Itt már nekem nincs dolgom, megyek, hogy még több pénzt csináljak a csapatoknak. Ez a dolgom". (Meg persze magának.)
Az elmúlt években csökkenő nézettség miatt viszont egyértelművé vált, hogy megújulás kell az F1-nek, ez pedig Ecclestone vezetésével nem lehetséges.
Az utóbbi években már többször elmondta, hogy a közösségi média korszaka kifogott rajta, a társadalomnak ezzel a változásával nem tudott mit kezdeni. Még mindig a 40-50 évesek generációjából próbált meg pénzt kisajtolni és szponzorokat szerezni, miközben
„Dehát azoknak semmi pénzük nincs, miért érdekelnének?” – fejtette ki egyszer. Egyértelmű, ez a hozzáállás ma már sehová nem vezet. Ha nehezen, de Ecclestone is belátta ezt, ezért is egyezett bele 2016 végén az F1 eladásába.
Ha úgy vesszük, ez volt talán a legfontosabb döntése az elmúlt időszakban, hiszen a végsőkig is ragaszkodhatott volna a pozíciójához, rengeteget ártva ezzel a sorozatnak. Az eladásban valószínűleg az is közrejátszott, hogy a Liberty Media ajánlata minden szempontból megfelelő volt: a 8 milliárd dolláros vételár mellett abban is, hogy olyan jövőképet vázoltak fel az F1-nek, ami mellett Ecclestone nyugodtan adhatta át nekik a kormányt.
Ebben a jövőben Ecclestone-ra az eléggé megfoghatatlan tiszteletbeli elnöki pozícióban számítanak majd, a tényleges vezetés három ember dolga lesz.
Ez egyrészt mutatja azt is, hogy mekkora feladatot vállalt még 86 évesen is Ecclestone, másrészt azt is jelzi, hogy mekkora lehetőségeket hagyott kiaknázatlanul. Már említett felfogása, miszerint nem a kereset nélküli fiatalokat, hanem inkább azokat a hetvenéveseket kell megfogniuk, akiknek van pénzük Rolexre, sosem változott, legnagyobb hibájára.
Az új rendszerben Chase Carey lesz az F1 elnöke és vezérigazgatója, ő fog majd össze mindent, így Ross Brawn és Sean Bratches munkáját is. Carey feladata lesz többek között, hogy pénzügyi és hatalmi szempontból is egyenlőséget teremtsen a csapatok között. Ez nem lesz könnyű, de állítólag hajlandó olyan kemény csatákba is belemenni, mint például a Ferrari történelmi privilégiumainak eltörlése.
Carey a tavalyi Liberty-bejelentés óta folyamatosan egyeztet a csapatokkal, vezetőkkel, szurkolókkal, hogy merre kell haladnia a Forma–1-gyel, de nyilván vannak saját ötletei is a folytatásra.
Brawnt nem nagyon kell bemutatni a Forma–1-ben, ahol vezetőként 8 pilóta és 8 konstruktőri világbajnoki címben volt fontos szerepe. A neve tavaly év végén merült fel először a Liberty kapcsán, akkor még csak tanácsadóként. Ő felel majd a motorsportot érintő ügyekért, vagyis azért, hogy az F1 kilábaljon a gödörből, jobb legyen a verseny, izgalmasabbak legyenek a futamok.
a Benettonnál, a Ferrarinál, saját csapatánál, illetve a mostani Mercedes alapjainak lefektetésénél is igazolta, hogy a szakma egyik legjobbja mind tervezésben, mind vezetésben. 2016 végén arról beszélt, hogy a Forma–1 megújítását nem egy, hanem 3-5 éves ciklusban kell elképzelni – kinevezése alapján ezzel a Liberty is elégedett.
Hogy ez a gyakorlatban hogyan nézne ki, azt kedden a BBC5-nak már ki is fejtette Brawn. Szerinte az F1 ugyan folyamatosan reagál a felmerülő gondokra, de ezt elég rövidlátóan teszi, nem gondol 3-5 éves távlatban előre, nincs igazi víziója. "Azt hiszem, tudom mit akarnak a szurkolók: szórakoztatást, szoros versenyeket, és hogy értsék, amit látnak." Utóbbival arra utalt, hogy egyszerűbb, és egyszerűbben betartható szabályok kellenek, főleg akkor, amikor nézőként a kanapén ülve még ő sem mindig értette, mi is történt pontosan.
A korábbi ESPN-vezér Sean Bratches felel majd a marketing-, média- és szponzorjogokért, ez leginkább a Forma–1 internetes tartalmainak megújítását, vagyis inkább létrehozását jelenti majd, amivel fiatalabb, az F1 iránt - még - kevésbé érdeklődő rétegeket is elérnek majd a hardcore szurkolói bázison túl.
Ecclestone rekordidőt töltött az F1-ben és a motorsportokban is, szerencsére 86 évesen is jó karban van, így láthatja, hogy alakul át, illetve, egyelőre, hogyan próbálják napjainkhoz alakítani a sportágat, amit ő felépített. Amint mondta, lehet, hogy ezután még több versenyre el fog menni, és az is valószínű, hogy mostantól nem csak a rajtot nézi meg: a pénzcsinálás, amihez legjobban értett, mostantól más dolga lesz. A továbbiakban marad nekünk belőle a jelenléte és legendás humora.