Csak egy hete játszotta első hivatalos mérkőzését a gibraltári válogatott, de máris a világ legjobbjaival, a spanyolokkal szeretne meccselni. Ezzel nincs baj, de az UEFA a botránytól félve eleve kizárta, hogy a két csapat valaha is egy selejtezőcsoportba kerüljön.

A két ország kapcsolata meglehetősen zűrös, Spanyolország sajátjának tekinti Gibraltárt, ami jelenleg brit fennhatóság alá tartozik. Nyáron már pattanásig feszült a helyzet, mert a spanyolok, ahol tudnak, alá tesznek Gibraltárnak. Így volt ez a futballban is, mindig megfúrták a gibraltáriak csatlakozási szándékát az UEFA-hoz, de hiába, a Sportdöntőbíróság ítélete ellen már nem tehettek semmit, létrejött egy újabb futballország.

A két ország szembenállásának tehát politikai és sportpolitikai alapja is van, ezért tűnik okos döntésnek, hogy az UEFA esélyt sem adna arra, ahogy a szintén feszült viszonyban lévő Grúziának és Oroszországnak sem, hogy egy futballmeccsen essen egymásnak Gibraltár és Spanyolország. A futballban azért nem olyan vészes a helyzet, sok gibraltári Spanyolországban nevelkedett és ott is játszik, játszott, mégsincs ebből problémája.

A focit az angolok honosították meg Gibraltáron, de a spanyol hatás is letagadhatatlan, a szövetségi kapitány Allen Bula is erre a két futballkultúrára építve képzelt magának egy erős válogatottat. A gibraltári szövetségi elnöke a két tanítómesterrel minél előbb játszana is. Dennis Beiso reméli, hogy Angliával a 2016-os Eb-selejtezőkön egy csoportba kerülnek, de ha nem jönne össze így a sorsolás, akkor egy barátságos meccset próbálnak már a nyárra lekötni.

Az UEFA-ban folyó áskálódások sem szegték a mindig optimista, egy vereséget is győzelemként ünnepelni tudó gibraltáriak kedvét és feltett szándékuk, hogy megmérkőznek a spanyol válogatottal.

„Reméljük, hogy játszhatunk majd Spanyolországgal, óriási megtiszteltetés lenne a világ- és Európa-bajnokkal futballozni. Az UEFA távol tartana minket egymástól, noha ezt sosem kértük, de nagyon remélem, hogy a futball és a jó érzés érdeke is az, hogy mi játszhassunk velük. Tárt karokkal fogadnánk őket Gibraltáron, nagy örömet okoznának. A futballt és a politikát mi szétválasztjuk, szeretnénk megismertetni a vendégszeretetünkkel a szomszédunk és egyben a világ legjobb csapatát. Óriási lenne Xavival és Iniestával egy pályán lenni" – mondta Beiso.

Az egyelőre nagyon kétséges, hogy létrejöhet-e ez a mérkőzés, de két másik már biztos. Márciusban a Feröer-szigetekkel és Észtországgal játszik a válogatott, de az őszi Eb-selejtezők kezdetéig még négy másik meccset is szeretnének lekötni. A szövetségi kapitány merész tervekkel vág neki a sorozatnak, kint akar lenni a 24 csapatos Eb-n.

A hurráoptimizmussal talán kicsit túllőttek, de a 30 ezres ország azon vágya, hogy más miniállamoknál (San Marino, Liechtenstein) jobban szerepeljenek, értsd kevesebb góllal kapjanak ki, még teljesíthetőnek tűnik.

A gibraltári vezetők Belgiumtól és Máltától próbálnak tanulni, hogy ez sikerüljön. Ugyan most több honosított válogatottjuk is van, de a jövőben csak saját nevelésre akarnak építeni, ezért is fogják az UEFA-tól kapott pénzt a szabadidős (grassroot) és futballra és az utánpótlásra fordítani.