Az új stadionok megjelenésével az eddigieknél sokkal szigorúbb feltételek mellett lehet bejutni a lelátókra Magyarországon. Emiatt a szigorításban érdekelt futballszövetségek és a klubtulajdonosok ellen háborút kezdtek az ultrák, akik nem akarnak úgy szurkolni a nézőtéren, hogy kamerák pásztázzák az arcukat, és mindenféle adatokat tárolnak róluk a klubok.

Jelenleg ott tartunk, hogy a szurkolók egy része bojkottálja a meccseket, akik meg bent vannak, teli torokból gyalázzák a vezetőket. A Ferencváros játékosai éppen ezért aztán nem is mentek ki a csapat szurkolóival lepacsizni, holott győztek az NB I. első fordulójában.

Nem véletlenül említjük a Ferencvárost, ahol a magyar futballal kapcsolatos problémák összesűrűsödtek. 

Ahogy kezdődött

1989. április 15-én Sheffieldben 96 szurkolót tapostak halálra. Az angol futball legszörnyűbb tragédiája indította el a brit futballreformot, így született meg a Taylor-jelentés, amelynek hatására az angol futballpályákról teljesen eltűntek a balhék. Aki volt már Premier League-meccsen, tudja, milyen a hangulat, és a bérletekhez is szinte csak kihalás után lehet hozzájutni. A szigorítás után nem kevesebben, hanem egyre többen kezdtek el mérkőzésekre járni.

A FIFA és az UEFA egyre szigorúbb szabályokat hoz a stadionokban történő atrocitások, a huliganizmus megfékezésére. Nem vitatja el senki a szurkoláshoz való jogot, de ennél most vannak fontosabb kérdések is, mások testi épségének, a felekezeti és vallási szabadságának a védelme, illetve az adott klub és az ország törvényeinek a betartatása. 

Már a világ összes, komolyabb futballélettel rendelkező országának stadionjában személyes azonosításra alkalmas beléptető rendszer működik. Angliában plasztikkártyára emlékeztető Stadium Eye Access Control-rendszert alkalmaznak, és vannak olyan stadionok, ahol írisz- vagy arcfelismerő rendszer működik. De olyan stadion még ott sincs, és máshol Európában sem, ahol vénaszkenneres rendszert alkalmaznának a szurkolók beengedésére és azonosítására, holott Észak-Amerikában, Skandináviában, Dél-Kelet Ázsiában már fizetni is lehet ezzel a módszerrel. 

A Ferencvárosnál most debütál ez a rendszer, amelynek működését végigkövettük.

Miért kell a Fradinak a vénaszkenner?

A Ferencváros szigorításának apropója, hogy a régi Albert Stadionból beköltöznek az új Groupama Arénába, az oka pedig, hogy az utóbbi években sokszor jutottak be olyanok is a mérkőzésekre, akiknek belépőjük sem volt. Volt olyan, hogy az összeverődött ultrák a tőlük joggal tartó biztonsági őrök között jegy nélkül mentek be a lelátóra, és senki egy szót sem mert szólni hozzájuk. Köztük keresik azokat, „akik korábbi rendzavarásukkal veszélyeztették a fair play szellemét a lelátókon”, ahogy a sporttörvény módosító javaslatában szerepel.

Hiába vezették be aztán a kártyarendszert, az is ellenőrizhetetlen volt, hogy az adott kártyát éppen ki használja. 

Azon szurkolói vezetők közül többen, akik a legjobban ellenezték az új szabályozást, bizonyítható módon érvényes bérlet vagy jegy hiányában vettek részt a 2013/2014 -es szezon Fradi mérkőzéseinek a javarészén, megkárosítva ezzel a klubot. A vezetés a fent említett okok miatt indokoltnak tartja a beléptetés szigorítását, mert ez a Fradi érdekeit szolgálja – írta a klub közleményében. 

Cikkünk végén táblázatban mutatjuk meg, hogy a ferencvárosi klub milyen büntetéseket kapott szurkolói viselkedése miatt. A balhésak kiszűrése most a legfőbb indok. 

Az új stadion üzemeltetőcégének, a Lagardère Unlimited Stadium Solutions Kft.-nek az ügyvezető igazgatója, Szekeres Tamás szerint az új beléptető rendszer egyetlen célja, hogy megállapítsák, valóban a kártya tulajdonosa akar-e bejutni.

Mondja utánam, és rettegjen: vé-na-szken-ner!

Amikor az FTC-nél az új stadion beléptető rendszerét megtervezték, olyan megoldást kerestek, amely biztonságos, gyors, és megfelel az adatvédelmi törvényeknek. A következő biometrikus azonosító módszerek jöhettek szóba: 

• az arc-, hang- vagy kézfelismerés
• az ujjlenyomat
• írisz(szem)vizsgálat
• DNS
• tenyérvéna-mintázat azonosítása

Egy plasztikkártya elveszhet, ellophatják, megszerezhetik a PIN kódját, érveltek a Ferencvárosnál, amikor a szempontjaikról kérdeztük őket. Az ujjlenyomat rossz érzéseket kelt, a rabosítás egyik része, de attól válik igazán bizonytalanná, hogy az ujj barázdái a kétkezi munkáktól vagy az életkorral kopnak, és az emberek 2 százalékának az ujjai egyáltalán nem is alkalmasak a digitális beolvasásra. De baj van az íriszrendszerrel is, amely az életkorral és a betegségekkel változhat, és még arra is gondoltak a Ferencvárosnál, hogy minden 75 ezredik ember írisz nélkül születik.

Kezdetben arcfelismerő rendszerrel számoltak, aztán a klub szerint a szurkolók védelme miatt ettől elálltak. Szerintük az arcfelismerésnél számos fiziológiai tulajdonság (fej- és arcszőrzet, bőrszín), viselkedés, megjelenés és környezeti hatás is gátolja a pontos azonosítást.

A Ferencváros vezetői aztán a vénalenyomatos rendszer mellett döntöttek, ami nem másolható, nem reprodukálható, és kizárólag élő szövettel rendelkező végtagnál működik. Ez az egyébként magyar találmány lényege.

A vénaalapú azonosításnál a szenzor infravörös fénnyel a kézben található vénastruktúrát térképezi fel, és mivel a szenzor alkalmazása érintésmentesen történik, így titkos adatgyűjtésre sem alkalmas, állítja a klub.

A rendszer a szurkoló oldaláról a következőképpen néz ki. Annak a ferencvárosi drukkernek, aki ki akar látogatni a stadionba, szüksége van egy regisztrációs kártyára, amelynek kiváltásánál személyes adatokat is kérnek, név, lakcím, születési adatok, személyi azonosító, amiket a klub a jegyeladási rendszerében tárol. Ez alapján készül el a szurkolókártya, pont úgy, ahogyan az előző szurkolói kártya is. 

A kártya kiadásával mindenki egy azonosító (ID) számot kap. Innentől a tenyérszkenner adatai nem egy névhez vagy lakcímhez kötődnek, hanem ehhez a számhoz, ami azért fontos, mert a szurkolói kártya regisztráltjai a jegyeladási rendszer adatbázisába, a tenyérszkenner adatai meg egy fizikailag és szoftveresen sem összekötött adatbázisba kerülnek, amelyeknek más a titkosításuk, így nem összeköthetőek.

A szurkolói tenyeret 5-8 centivel a szenzor fölé kell helyezni, amely észleli az életfunkciókat, a szenzor infravörös fényt bocsát ki a tenyérre, és láthatóvá teszi a tenyér vérmintázatát az érzékelő kamerának. A rendszer ezután biometrikus sablonná alakítja az AES-titkosított adatokat, majd ismét AES-algoritmussal titkosítja őket. Mindez egy másodpercen belül lezajlik, és egészségügyi szempontból is észrevehetetlen, olyan mintha a tévé távirányítóját tartanánk pár másodpercig a kezünkhöz. A bal és jobb kéz együttes regisztrációs időtartama kb. 20 másodperc.

A ferencvárosi szurkolók egy hangos része most erre a technológiai eljárásra hivatkozva tiltakozik. Magyar Balázs, az Erkölcs, Erő, Egyetértés Mozgalom vezetője szerint nem is a technikai működése zavarja őket, hanem maga az elv. Annyi tökéletes biztonságos eszközről bizonyosodott be már, hogy mégsem biztosít anonimitást a használójának, sőt, adatot gyűjt és továbbít róla, megemlítette: az okostelefonok, a közösségi oldalak, az internetes keresőrendszerek adatainak, a nemzetközi botrányt kavaró telefonbeszélgetések tömeges tárolását.

A Sliema elleni Európa Liga-meccs előtt aztán a Puskás Stadionig vonultak tüntetni a rendszer ellen, amelynek telepítését a klub a szurkolókkal szerintük csak későn közölte.

Őket talán kevésbé fogja meggyőzni, hogy szinte lehetetlen a kódok visszafejtése, és ha valakinek mégis sikerülne, akkor sem történne semmi rendkívüli, hiszen a visszaéléshez az illető tenyerére is szükség lenne, az élő tenyerére. A BioSec rendszerbe nem lehetséges adatot visszajuttatni sem, az azonosítás után pedig a szenzor automatikusan törli a szkennelt mintát, aminek szükségességére Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke (NAIH) adatvédelmi szempontból korábban fel is hívta a figyelmet.

Hogy pontosan mennyire lesz sikeres a szurkolók tiltakozása, egyelőre nem látszik, a tiltakozásra létrehozott Facebook-csoporthoz alig néhány százan csatlakoztak.

Update: Egy levélíró küldött egy másik Facebook-csoportot, ennek csaknem ötezer tagja van

Biztonság és adatvédelem

Aki mégis úgy dönt, hogy beveti magát a stadionba, az először a kártyáját illeszti a szenzorhoz, ami ellenőrzi, hogy az adott szektorba van-e érvényes jegye, és hogy jogosult-e a stadionba lépni. Aztán a gép, elküldi az ID-számot a BioSec rendszernek, majd a szenzor fölé helyezett tenyér alapján megválaszolja, hogy az ID-számhoz tartozó ember áll-e ott. 

A Ferencváros a sporttörvényben előírt, belépésre jogosító adatkezelést úgy igyekezett megoldani, hogy a szurkolók személyiségi joga egyáltalán ne csorbuljanak.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság eddig nem foglalt állást a biometrikus beléptető rendszer alapját képező technológiáról, ugyanakkor korábban már véleményezte a sporttörvény vonatkozó paragrafusát. Ebben nem látja problémásnak a regisztrációs és azonosító rendszer bevezetését néhány szempont érvényesülésénél.

Eltűnik-e a legnagyobb hazai tábor?

Azt ugyanakkor a NAIH-elnök is megemlíti, hogy az új azonosító rendszer szigorúbb, mint egy rendőr, hiszen neki egy darab igazolvány elég, de akár mások is igazolhatják a személyazonosságunkat a hatóság előtt, míg ez a rendszer többszörösen összetett. „Összehasonlítva egy rendőrségi intézkedés hatálya alá vont személlyel, sokkal szigorúbb követelményeket támaszt a klubkártya tulajdonosokkal szemben az azonosítás céljából, ami nyilvánvalóan sérti az érintettek részére a Szaztv.-ben [A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény] biztosított jogokat.”

Szerinte a körülmények nem feltétlenül követelik meg ezt az aránytalanságot „tekintettel arra, hogy a biometrikus adatok kezelése jelentős beavatkozást valósít meg az érintett személyek magánszférájába.”

„A kezelt adatoknak meg kell felelniük a szükségesség és az arányosság követelményének, illetőleg mérlegelni kell, hogy a biometrikus rendszer üzemeltetése által elérni kívánt cél megvalósítható lenne-e egyéb, a magánszférát kevésbé érintő módon" – írta Péterfalvi Attila a törvénymódosításhoz készített észrevételében.

Magyar szerint is túlzó a stadion biztonsági rendszere.  

„Most még 330 arcfelismerős kamera figyeli minden szurkoló minden lépését a stadionban illetve a cashless fizetési rendszer segítségével azt is monitorozni tudják, hogy ki, mikor érkezik, és mit és mikor vásárol a stadionban. De mindezeket – mert feltétel nélkül szeretjük a Fradit – elfogadtuk. Ezenfelül vezette be a Fradi vezetése a totálisan értelmetlen biometrikus adatgyűjtő-beléptető rendszerét. Minek? Milyen biztonságra van még szükség a stadionban?

Az is nonszensz, hogy semmilyen közéleti eseménnyel nem foglalkozhat a lelátón a Fradi tábora – hiszen nem lehet politizálni, miközben egyértelműen és kézzel foghatóan jelen van a politika a legtöbb magyar klubnál –, holott ez a Ferencváros évszázados hagyománya, többek között ettől Fradi a Fradi, ezért létezik még jelen formájában a klub. (...) A Fradi tábora mindig politizált, de sohasem politikai megrendelésre. Független, véleményében igen kritikus és az markánsan megfogalmazó közösség. Mindig ez volt a baj, most is ez az.”

Hogy pontosan mi is tartozik a politikai véleményformálásba, egyelőre homályos, de végignéztük és az alábbi táblázatba rögzítettük, hogy a Ferencvárossal szemben az MLSZ az elmúlt egy évben, milyen fegyelmi vétségben osztott ki pénzbüntetést

Magyar Balázs szerint csak a Fradi-drukkereket sújtja a beléptetésekre vonatkozó szigorú eljárás, ezért a vénaszkenner miatt nemcsak a szurkolói csoportok, hanem a velük szimpatizálók sem lesznek bent a stadionban. Úgy érzik, az elnök futballszínházat akar csinálni, és a problémásokat a kapun kívül látni. De, ahogy fogalmazott, szükség lenne kompromisszumra. „A Fradihoz hozzátartozik a szurkolói közössége, igazi sikert csak közösen lehet elérni. Vissza kellene találni a közös útra."

Egy biztos, eddig 5500-an váltottak bérletet az új arénába, ami sokkal több, mint ahányan tavaly vásároltak bérletet: 3612.