Egészen komoly összeg maradna a magyar futballista zsebében, ha a Hertha helyett a Bursasport választja. De a török futball miatt már a saját szövetsége is aggódik.
Dzsudzsák Balázs szerdán a török Bursaspornál járt, állítólag csak azért, hogy körülnézzen a török bajnokság hatodik helyezettjénél, és még nem döntött, hogy ott folytatja-e. Összeszedtük, hogy anyagilag miket mérlegelhet:
A török bajnokság évek óta vonzza azokat a játékosokat, akik harmincon túl, vagy annak környékén járnak, és még jó pénzt akarnak keresni. A holland sztár Wesley Sneijder is 29 volt, amikor a Galatasarayhoz aláírt.
Idén sem álltak le a török csapatok:
Ezeknek a játékosoknak még simán lehetett volna néhány jó évük valamelyik topbajnokságban is, de a törökök már évek óta kedvező adórendszerrel vonzzák magukhoz a külföldi sztárokat.
A török adórendszerben ugyanis kivételezett helyzetben vannak a futballisták, jövedelmüknek csak tizenöt százalékát kell leadózniuk. Ez az összeg osztályonként csökken, a másodosztályban már csak tíz százalék, a harmadosztályban öt százalék, igaz, ott nem is keresnek ennyit.
Ahogy az európai futballisták adózási terheit vizsgáló Ernst & Young kimutatásából is kiderül, Magyarországon a többi csapartsporthoz hasonlóan a futballklubok is az egyszerűsített közteherviselés (ekho) szabályai alapján fizetik a béreket, azaz a jövedelem bruttójából csak 15 százaléknyi adót és járulékot vonnak le, és a munkáltatót is csak 20 százaléknyi befizetési kötelezettség terhel.
Ez a kedvezmény Törökországban is kiemelkedő, a közszférában dolgozók a fizetésük 27 százalékát adózzák le, de inkább hasonlítsuk össze más európai bajnokságokkal, hogy érzékelni lehessen, mennyivel járnak jobban, akik a Süper Ligben játszanak.
A törököknél az utóbbi években már felmerült, hogy megváltoztatják az erre vonatkozó törvényeket, mivel a futballisták kiemelten jól keresnek, ezért úgy lenne fair, ha nem lennének még kivételezettebb helyzetben.
Az erre vonatkozó törvényjavaslatot a török pénzügyminiszter, Mehmet Şimşek két éve benyújtotta a parlamentnek, ám nem tárgyaltak róla, érezhető tehát, hogy mekkora a hajlandóság a változtatásra. Ha a miniszteren múlna, akkor a futballistáknak bevételük harmincöt százalékát kellene leadózni.
Ha a kormány 35 százalékra emeli az adót, akkor egyetlen nagy játékos sem igazol majd ide, mivel a klubok nem tudják maguknak megengedni, hogy ilyen mértékben emeljék meg a béreket. A játékosok nagy pénzeket akarnak leakasztani, ha a török bajnokságba igazolnak a topligákból
- ezt még Didier Drogba török ügynöke, Ceylan Caliskan nyilatkozta tavaly a Bloombergnek. Ő úgy látja, ha megemelik az adót, akkor több klub is a csőd szélére kerülhet. Már csak azért is, mert a nagyobb klubok egyre nagyobb adósságot görgetnek maguk előtt.
A Galatasaray esetében ez például 100 millió euró fölötti. A múlt év végén a török futballszövetség elnöke, Yıldırım Demirören már arra figyelmeztetett, hogy a milliókat szóró kluboknak rendbe kellene tenniük a gazdálkodásukat, és sokkal átláthatóbban kellene működniük.
A török bajnokságban rengeteg nagy név fordult meg az utóbbi években, és a fenti névsor miatt a következő idényben is lesznek sztárok, ugyanakkor a nemzetközi kupákban olyan igazán nagy dobásuk nem volt mostanában. A Galatasaraynak továbbra is a 2000-ben nyert UEFA Kupa-győzelem a legnagyobb sikere, bár két éve legalább a BL-negyeddöntőig eljutottak, ennél tovább egyetlen török klub sem jutott még a sorozatban.
Dzsudzsáknak a Bild szerint nettó kétmillió eurós éves fizetést kínál a Bursaspor, és ebben még nincsenek benne a bónuszok. Ezzel a Hertha nem tud majd versenyezni, és jóval többet is kellene adóznia a németeknél a magyar válogatott játékosának.