Index Vakbarát Hírportál

Kupadöntő hangulata volt a kupadöntőnek, és ez volt a fura

2016. május 8., vasárnap 00:04

A Magyar Kupa döntőjén rengeteg néző és olyan meccshangulat volt, ami mostanában nem nagyon magyar pályán. Gera Zoltánnál jobb hőse nem is lehetett volna a szezon utolsó hazai meccsének.

Csányi Sándor MLSZ-elnök hét közben arról beszélt, az a legnagyobb baj a magyar focival, hogy eltűntek a nézők a stadionokból, pedig most már van színvonal, meg ömlik a TAO-pénz, szóval jó lenne, ha a lelátók is roskadásik lennének. Hát szombat este megkapta a nézőket is. Tizenkilencezer ember előtt rendezték meg a Ferencváros-Újpest Magyar Kupa-döntőt, ami nézőszámban sok ezret vert a bajnoki derbire, és 

a szurkolói kártyás rendszer bevezetése és az amiatt kialakult mizéria óta ez volt az egyik legjobb hangulatú meccs magyar pályán.

Már ha a válogatott mérkőzéseit nem nézzük. Pedig nem volt semmi olyan, ami egy Fradi-Újpesten nem szokott: plüss lila majom ezerötszázért az aluljáróban, rohamrendőr, aki azt meséli a kollégájának, hogy a paprika sprayvel érdemes inkább lefújni a balhézókat, széthugyozott Népliget és langyos dobozos sör négyszázért. 

Ráadásul azt már jóval a meccs előtt lehetett tudni, hogy a Ferencváros keménymagja most sem lesz bent a stadionban, ők a Bakáts téren tüntettek Kubatov meg a vénaszkenner ellen, aztán a Groupama Arénával átellenben lévő kocsmánál nézték meg a meccset. 

Kubatovozás viszont így is volt odabent, csak épp nem a fradistáktól, ami elég furán vette ki magát. De miután az első félórában a 4-5 ezres Újpest-tábor leszurkolta a ferencvárosiakat, már ők kezdték el azt énekelni, hogy Kuvatov hol van a tábor. 

Azért később belejöttek a fradisták is, tényleg olyan hangulat lett, mint a szkennerek meg a szurkolói kártyák előtti időszakban. Mondjuk a szánalmas huhogás is ugyanúgy megvolt, mint régen, ami csak azért szép, mert ott lóg a stadionban az UEFA és FIFA által hirdetett tiszteljük egymást szlogen. 

A meccs ugyan feszült volt, de a színvonal különösen a második félidő első felében nem verte az egeket, az elsőt meg inkább hagyjuk. Az mindent elmond, hogy a Fradi-edző Thomas Doll időnként olyan idegrohamot kapott, hogy simán túlüvöltötte az újpesti tábort. A lelátón Dzsudzsák Balázzsal ülő szövetségi kapitány Bernd Storck meg valószínűleg azon mérgelődött, hogy válogatott játékosai közül Böde elbénázott elég sok helyzetet és Gera Zoltán is többször hibázott eleinte. 

Aztán a hajrában félisten lett, amikor egy szöglet után egy fejesre berobbant, és a kapuba bólintott. Szaltó már egy ideje nincs a gólörömöknél, de így is óriási volt az őrület, és egy hónappal az Eb előtt, néhány nappal azután, hogy Gera arról beszélt, hogy tizenévesen az öngyilkosság is eszébe jutott, ferencvárosi szempontból kevés jobb dolog történhetett volna mint az, hogy pont az ő gólja dönti el a magyar futballszezon utolsó meccsét. 

Harminchét évesen még mindig olyan dolog a magyar futballban, aki miatt simán megéri kimenni egy meccsre, és van akkora tényező még, hogy egy kupadöntőt el tudjon dönteni. 

A Ferencváros a bajnokság után az 1-0-val megnyerte fennállása huszonkettedik Magyar Kupáját, és Csányi Sándor is örülhet, hogy végre voltak nézők. És több olyan lapos kupadöntő után, ahol néhány ezren lézengtek a Puskás Ferenc stadionban, végre tényleg kupadöntő hangulata volt a kupadöntőnek, még úgyis, hogy a két tábor legalább annyit ekézte az MLSZ-t, mint egymást. De a szövetség meg majd kedvükre büntethet a megbotránkoztató rigmusok meg az újpesti pirotechnika miatt. 

A klubfutballnak most egy időre vége itthon, de a lényeg a válogatottnak most jön: két felkészülési meccs, aztán az Európa-bajnokság.

Rovatok