Index Vakbarát Hírportál

Súlyos jelentés a hazai futballakadémiákról

2016. július 12., kedd 17:02

A magyar futballban sokáig csak szólam volt, hogy az utánpótlás felé kell fordulni. Most egy független cég jelentése alapján kimondható: nagyok a bajok.

Befejezte hároméves átvilágítását a belga Double Pass a hazai labdarúgó akadémiákon. Ezt a céget Dárdai Pál ajánlotta még 2013-ban, előtte a vállalat észrevételeit megfogadva indult el felfelé a német, valamint a belga futball. A németek világbajnokok lettek, a belgák világranglista-vezetők, és az Eb-n 4-0-ra verték a mieinket a nyolcaddöntőben.

Mivel a korosztályos válogatottak nem jutottak ki az előző nagy tornákra, sejteni lehetett, hogy nem kicsi a baj, és a DP 12 területre - többek között stratégia, infrastruktúra, edzésmegfigyelés, meccsmegfigyelés, személyzet, produktivitás - fókuszáló jelentése most ezt alá is támasztotta. Klubszinten még drámaibb a helyzet, ez is leszűrhető az auditból.

A legsúlyosabb hiányosságok mégis talán az egyéni edzésterveknél vannak. Ezeket ugyanis nem alkalmazzák az akadémiák. A teljes jelentés itt megnézhető.

Mivel az edzések különbözően hatnak az egyénekre, régóta természetesnek kellene lennie, hogy másként terhelik a különböző fejlődési szakaszban lévő gyerekeket. Nálunk ez nem történt meg, míg magasabb szinten járó futballkultúrákban már egységes edzésmunka sincs, minden játékos azt csinálja, ami neki egyénileg a legmegfelelőbb.

És ha már ezek hiányoznak, az edzők az egyéni teljesítményelemzésnek sem tulajdonítanak nagy jelentőséget. Nincsenek mérések sem, amikor Storck idejövetelekor ezzel találkozott, nem akart hinni a szemének. Sőt, volt olyan orvos, akit kijavított az edző, amikor kezelt egy játékost, mert szerinte egy szalagsérülés gyorsabban gyógyul, hiszen régebben neki is volt olyan. 

Megdöbbentő, hogy

a mérkőzésszerű gyakorlatokat csak kevés helyen kezelték fontosságuknak megfelelően az edzéseken.
 
 

Azon pedig már meg sem lepődünk, hogy a megfigyelt edzések intenzitása gyakran volt alacsony, a nagyobb holtidőket több esetben is szervezési okokra lehetett visszavezetni.

Elég csak megemlíteni Tajti Mátyás szavait, aki leírta, milyen kemények az edzések a Barcelonánál. Vicces, hogy az apja épp volt szakmai igazgató Felcsúton.

Az Orbán Viktor által alapított akadémia gazdálkodhat a legtöbb pénzből, milliárdos a költségvetése, de az infrastruktúra lendített rajta jelentőset, nem pedig a hozzáértés. A legújabb igazgató egyébként Szalai László lett, aki az edzőképzésért felel az MLSZ-ben, és aki korábban a Honvédnál dolgozott. 

A felcsútiak még sohasem tudták megnyerni azt az utánpótlástornájukat, amelyiken vendég a Real Madrid, és legutóbb a Honvéd volt a jobb büntetőkkel.

Kleinheisler László esete vissza is tükrözi, milyen szakmai munka folyt Felcsúton. A középpályást a harmadosztályba száműzték, miközben az NB I.-es Videotonnál volt szerződése. De még ott sem sokat törődhettek vele, mivel új csapata, a német Bremen edzője azt nyilatkozta a hétvégén, hogy képzés nélkül érkezett a Werderhez, ezért is mellőzte az előző fél évben.

Még néhány elkeserítő mondat a DP jelentéséből:

Emellett nincs sok változás abban, hogy irányítói szinten többnyire egyszemélyi döntések születnek.

És akkor az akadémiáink sorrendje:

Az első hat bentlakásos intézmény, a Ferencvárosé nem, és Theo Schneider érkezése után alighanem jelentőset léptek előre. Őt Dortmundból igazolták le - Thomas Doll vezetőedző vele akart dolgozni -, a 12 évesen a futballtól eltanácsolt Nagy Ádám is sokat köszönhet neki.

Három éve még ez volt a sorrend, akkor megszereztük a százalékokat is. Most a belgák ezeket nem közölték, csak az összesített listát.

Három éve az MLSZ megbízásából kezdték a munkájukat, és elsőként felmérték az állapotokat, mert Csányi Sándor is úgy érezte, hogy az önképük és a valóság közt jelentős eltérés van. Az állami források felosztásakor most elsődleges szempont lesz a DP sorrendje. Aki előbb végzett, értelemszerűen több pénzre számíthat.

Keddi hír az is, hogy az UEFA-tól kapott Eb-nyereség egyharmadát - a győzelem, a döntetlenek és a továbbjutás után járt -, vagyis körülbelül 1,2 milliárdot a korosztályos válogatottakra fordítják a jövőben.

A Puskás Akadémia egyébként 2011 óta már 11 milliárd forintot kapott az állami TAO-pénzekből, ez a sorrend alapján indokolatlan.

Az pedig egy következő lépcső lehet, hogy területi akadémiák jönnek létre. Sőt, akár egy akadémiai licenc is jöhet, hiszen néhány intézmény akadémiai elnevezése megtévesztő lehet a szülők előtt.

A mi összegzésünk:

Amikor az akadémiák jó tíz évvel ezelőtt elindultak, és összeszedték az ország tehetségesebb gyerekeit, az irányítók azt hitték, elég, ha összezárják a gyerekeket, visszaadják nekik a megszűnő grundokat, és attól majd fejlődni fognak. A jelenlegi futball ott tart, hogy önmaguktól fejlődni nem fognak, a hazai szakma pedig nem nyújt kellő segítséget.

Rovatok