Platini után új elnöke lesz az európai futballszövetségnek, az UEFA-nak. Az 55 tagszövetség vezetői szerdán Athénban gyűlnek össze, hogy eldöntsék, a posztra pályázó két jelölt közül ki vigye tovább a szervezetet a sportügyektől eltiltott jelenlegi elnök, Michael Platini helyett.

A kényszeredetten leköszönő, mindennemű futballal kapcsolatos tevékenységtől eltiltott, ám szerdán mégis beszédet mondó francia posztjáért három résztvevő indult, ám a legnevesebb jelölt, Ángel María Villar, aki a spanyol szövetség elnöke, egyben az UEFA első alelnöke is, időközben visszalépett.

A választás favoritja így egyértelműen az ismeretlenségből érkező szlovén jelölt, Aleksander Ceferin, aki 2011 óta vezeti hazája szövetségét. A 48 éves, ügyvédi végzettséggel is rendelkező sportvezető a hírek szerint már júniusi kandidálásakor jelentős támogatókkal bírt, többek közt az olasz, az orosz, a portugál és a török szövetség is mögötte állt, számtalan kisebb ország mellett (például Románia, Bulgária, Szerbia vagy Macedónia). Az azóta eltelt időben pedig szinte valamennyi jelentős futballnemzetet sikerült megnyernie, így a franciákat, a portugálokat és németeket is, Magyarországról már nem is szólva.

Viccet félretéve, ha hinni lehet a Ceferint támogató elnöki nyilatkozatoknak, akkor nagy meglepetés lenne, ha szerdán este nem az ő kezét emelnék a magasba. Talán ezért is vesztette el a fejét vetélytársa, a holland Michael van Praag, aki nemrég elengedett Twitter-üzeneteiben hataloméhséggel és régi, piszkos módszerek bevetésével vádolta meg ellenfelét. Mindezt egy norvég futballmagazin cikkére hivatkozva, amely Gianni Infantino, olasz FIFA-elnök titkos támogatottjának nevezi a szlovént, és azt állítja, hogy a skandináv országoknak Eb-rendezést ígért cserébe a szavazataikért.

Ceferin a sajtóban válaszolt az újság állításaira, természetesen tagadva mindent. A vádaskodás új fejezetet nyitott az addig meglehetősen békés kampányban, ám mindenki szerencséjére már túl kevés idő állt rendelkezésre a választásig, hogy a dolgok igazán eldurvuljanak.

Persze nem csoda, hogy van Praag csalódott volt a dolgok állása miatt. A nemzetközi futballban lényegesen ismertebb holland jelölt többek között 14 éven át volt az Ajax elnöke, 2008-tól pedig a holland szövetség vezetője, 2015-től az UEFA alelnöke, emellett tagja az UEFA Végrehajtó Bizottságának, Klubverseny Bizottságának és a Hatrick Bizottságnak is.

Mindez nagyon tekintélyesen hangzik, csakhogy szerencsétlenségére több komoly pozíciója van, mint igazán jelentős támogatója. A "nagyhatalmak" közül egyedül Anglia sorakozott fel nyíltan a 68 éves jelölt mögött. Ha pedig arra számított, hogy az FA múlt heti bejelentése végre bevonzza a támogatókat, hát csalódnia kellett. Azóta összesen ketten coming outoltak mellette, a szomszédos Belgium – már az is kínos, hogy ők csak most –, illetve Izland. Mindezt a Twitterjéről tudtuk meg, ami igencsak lehangoló látványt nyújt újra és újra felposztolt önreklámozó videóival.

A legutóbbi próbálkozás 11 megosztással és 19 lájkkal hasít a közösségben.

A nyári kampányidőszak alatt a jelöltek nálunk is jártak, augusztusban a visegrádi országok labdarúgó-szövetségeinek találkozójára látogattak el a szavazatokért. A találkozást követően Csányi Sándor a szlovén ügyvédet választotta, tudvalevőleg azért, mert szavatolta, hogy megtartja a 24-csapatos Eb-t. De ezt valamiért – szégyenlősségből? – nem vallottuk be, helyette az MLSZ kijött egy diplomatikus indoklással, ami nem sikerült túl ízlésesre. Lényegében leöregeztük a 68 éves hollandot.

"Figyelembe véve az UEFA előtt álló stratégiai feladatokat, az MLSZ szükségesnek tartja, hogy, a szakmai vezetői felkészültség mellett, a leendő elnök képes legyen hosszabb ideig a szervezet vezetésére. Mindezeket mérlegelve a Magyar Labdarúgó Szövetség az Athénban tartandó UEFA-kongresszuson Aleksander Ceferin elnökké választását támogatja."

Ami viszont nem vitás, hogy a leendő elnökre nagyon komoly feladat hárul. A legnagyobb európai klubok és bajnokságok már régóta zsarolják a UEFA-t egy független szuperliga beindításának lehetőségével, a Platini lemondása utáni, vezető nélküli időszakban pedig a lobbisták azonnal lecsaptak a lehetőségre, és a meggyengült szervezetből kikényszerítették a Bajnokok Ligájának "visszareformálását" azaz a kisebb bajnokságok kárára újra egységesen 4-re emelték a négy nagy bajnokságból kvalifikáló csapatok számát, ami persze hatalmas felháborodást váltott ki a kárvallott oldalon.

Mivel azonban a választáshoz mind a nagy, mind a kis futballnemzetek támogatására szükség van, így egyelőre mindkét jelölt óvatosan kerüli a kérdést, hogy miként hozná egyensúlyba a hatalmas bevételt generáló, a futball kirakatának számító óriásklubok érdekeit a hozzájuk képest eltörpülő csapatok szükségleteivel. Helyette kétségtelenül fontos, ám lényegesen egyszerűbb és populistább témákról beszélnek, mint a doppingellenesség vagy a korrupció felszámolása.

Ceferin ugyan az utolsó pillanatban, azaz kedd délután végre nyilatkozott egyet a BL-t érintő változásokról, de az erős felütés után lényegében annyit mond, hogy majd meglátjuk.   

"Akkor fokozták a nyomást, amikor az UEFA-nak nem volt vezetője. Ez a probléma. Ugyanakkor ők nagyon fontos szereplők, akik sok pénzt hoznak az UEFA-nak, ezért le kell ülnünk velük - az 55 szövetség és a klubok társaságában -, és megbeszélni, hogyan kellene kezelnünk ezt a kérdést a jövőben."

Az európai klubfutballban meglévő szakadék eközben egyre csak nő. A Manchester United egyedül Pogbára többet költött a nyáron, mint a 16 csapatos portugál bajnokság klubjai az átigazolási időszakban összesen.

A legpesszimistább hangok szerint reális forgatókönyv, hogy hamarosan egy zárt, az amerikai profi ligákhoz hasonló nemzetek feletti bajnokság jöjjön létre a legnevesebb csapatokkal, ezáltal örökre konzerválva a fennálló erőviszonyokat. Mások szerint ez valójában a nagy kluboknak sem érdeke, mert hosszútávon elfordítaná az embereket a labdarúgástól, amelynek vonzereje jelentős mértékben a nyitottságából származik, vagyis hogy elméletileg bármelyik csapat odaérhet a csúcsra.

Az európai futballnak tehát mindennél nagyobb szüksége lenne egy bátor vezetőre. Akit ma két olyan jelölt közül kell majd kiválasztani, akik eddig nem sok mindent mertek elárulni az igazán lényeges terveikből.